Kockák
"A kocka csak az egyik felére eshet. Mégpedig a vajas oldalával lefelé" (egy veterán mesélő)
A szerepjáték fontos eleme a véletlenszerűség szimulációja. Bizonyos helyzetek sem a karakterek képességétől, sem a DM szándékától nem függenek.
A legtöbb szerepjátékosnak van saját műanyag "dobókocka" készlete. 1-2 ezer forintért lehet kapni tetszetős kollekciókat (a képeken az én készletem darabjai láthatóak, fekete márvány mintával, fehér számokkal).
Ez egy négy oldalú dobókocka.
Jelölése a játékban: D4
Egyenlő oldalú háromszögek alkotják négy lapját (tetraéder). Leolvasni úgy lehet, hogy az asztallaphoz legközelebb eső függőleges számot nézzük (itt a hármas szám látható).
Ez egy (hagyományos) hat oldalú dobókocka.
Jelölése a játékban: D6
Mind a hat lapja négyzet alakú (hexaéder). Úgy lehet leolvasni, (a gyengébbek kedvéért) hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük.
Ez egy nyolc oldalú dobókocka.
Jelölése a játékban: D8
Mind a nyolc lapja egyenlő oldalú háromszög (oktaéder). Olyan, mintha két piramist alapjukkal egymással szembe fordítanánk, vagy egy kocka testet két átellenes sarkánál fogva kicsit megnyújtanánk. Úgy lehet leolvasni, hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük.
Ez egy tíz oldalú dobókocka.
Jelölése a játékban: D10
5-5 darab körcikkből vagy lekerekített deltoidból álló egymással szembefordított két kúp. A szögek úgy vannak lemérve, hogy a dobókocka legfelső lapja párhuzamos legyen a vele szemben lévő 180°-kal elfordított lappal. Úgy lehet leolvasni, hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük.
Ez egy tízenkét oldalú dobókocka.
Jelölése a játékban: D12
Szabályos ötszögek alkotját. Úgy lehet leolvasni, hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük.
Ez egy húsz oldalú dobókocka.
Jelölése a játékban: D20
Ez a leggyakrabban használt kocka. A játék erre épül ezért nevezik D20 rendszernek is. Van olyan szerepjáték is aminek a neve: d20. Úgy lehet leolvasni, hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük.
Ez egy harminc oldalú dobókocka. (Ezt külön szereztem be.)
Jelölése a játékban: D30
Alapjában véve az AD&D-ben nem használatos, de kiegészítőként jó ha van. Úgy lehet leolvasni, hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük.
Ez egy száz oldalú dobókocka. (Nincs ehez hasonló kockám.)
Jelölése a játékban: D100
Egy golflabdához hasonlít. Magyarországon nem tudok olyan boltról, ahol lehet ilyet venni. Százalékos dobásokhoz használható. Úgy lehet leolvasni, hogy a legfelső vízszintes lapon található számot nézzük (bár nem vagyok biztos, hogy egyértelműen megállapítható melyik a felső, vízszintes oldal).
Minden lény-, varázslat-, tárgy-, képességleírásban a kockákra formulákkal hivatkozunk (mint ahogy azt feljebb is leírtam).
Viszont előfordulhat, hogy olyan kockákra hivatkozunk, amelyeket nem lehet, vagy körülményes fizikailag megszerkeszteni (pl.: D3, D7, D9, D100 stb.). Ám általában a többi meglévő kockával szimulálhatóak ezek. Praktikus tanácsokkal az alábbi táblázat szolgálhat, de az az általános irányelv, hogy minden eredmény (értsd szám, vagy oldal) azonos valószínüséggel következzen be.
| Szimulálandó kocka | Javaslat |
|---|---|
| Ezek csak példák, ha tudsz jobbat használd a saját technikádat. | |
| D1 | Ezzel ne is foglalkozz, mert az eredmény mindíg egy, és ennnek a véletlen szimulálásánál nincs sok értelme. :-) |
| D2 | Egy pénzérmével, vagy valamelyik (általában a D4) kockával dobsz. Oszd a lehetséges eredményeket két azonos mennyiségű elemet tartalmazó intervallumra, és ha a dobott érték az első intervallumba esik akkor vedd azt 1-nek, ha a másodikba akkor 2-nek (D4 esetén 1-2 és 3-4). Vagy páros és páratlan számokat nézed, lényeg, hogy eredményként 1-et, vagy 2-őt kapj. A dobott értéket elosztani valamilyen számmal a páratlan számoknál problémás. Mikor, merre kerekítsd, hogy egész értéket kapj. |
| D3 | Járj el a D2 szerint de D6-tal dobj. |
| D5 | Járj el a D2 szerint de D10-zel dobj. |
| D7 | Erre sajnos nem tudok jelenleg olyan eljárást ahol egyenlőek az esélyek. |
| D9 | Szimulálj D3-mat. 1-es esetén D3, 2-es esetén D3 és adj hozzá 3-mat. 3 esetén pedig D3 és adj hozzá 6-ot. Tehát ha egy szám felosztható két vagy több levezethető kocka szorzataként, ez a módszer működni fog, de prímszámoknál (olyan szám amit csak 1 és önmaga szorzatának eredménye pl.: 7, 11, 13 stb.) nem. |
| D100 | Ezt gyakran kell majd szimulálod. Elég hozzá egy D10 helyiértékenként (ez általános iskolai anyag, ha nem emlékszel rá, akkor ásd elő az elsős matek tankönyvedet, vagy kérdezz meg egy első osztályost ;-P) dobod a számokat. Először az egyes helyiértéket, majd másodjára a tizes helyiértéket. Az igényesebbeknek két féle D10-e van. Egyiken normálisan 1-től 9-ig és a nulla, a másikon 10, 20, 30, 40, 50, 60, 70, 80, 90, 00 számok vannak. Az elöbbi az egyes helyiértéket, az utobbival a tizes helyiértéket sorsolod egyszerre. Ha 00-át dobsz de a másik kocka nem nulla, akkor ne vedd figyelembe a 00-át. Ha Mindkettőn csak nullákat látsz, akkor 100-at dobtál (00+0=100, három helyiérték). |
| Más Dx | A korábbi példák alapján remélem most már saját magad is kit tudsz találni formulákat, de tartsd észben, hogy minden számnak egyenlő esélyt kell adni, külömben ezek nem foghatók fől egyetlen egy kockadobásnak. Ha kell ellenőrzésként számold ki minden egyes szám valószínüségeit, amiknek egyenlőknek kell lenniük. |
A leírásokban a kockadobásokra kódokkal hivatkozunk amik megmondják, hogy mennyiszer kell dobni egy bizonyos kockával.
Például: 3D4. Ez azt jelenti, hogy háromszor dobni a négyoldalú dobókockával, és az egyes dobások eredményét össze kell adni. A "D" az angol dice (dobókocka) szóból származik. Tehát ami szám a D betű előtt szerepel, az a dobások számát (ha csak egyszer kell dobni nincs szám), a D betű után álló szám a kocka oldalainak számára utal. Vannak esetek amikor a kockadobás jele egy kisebb (néha nagyobb) matematikai egyenletben szerepel. Ekkor csak úgy kell kezelni, mint egy rendes változót. Mint az "a" változót a "c=a+b" egyenletben (ez már lehet, hogy meghaladja az általános iskolai képességeket :-P).
Copiryght Szasdragon, 2009.
A honlapon lévő anyagok nyílt forráskódúak, és szabadon terjeszthetőek. Viszont kérlek ne élj vissza velük, mert rengeteg munkámba kerültek (átszerkesztheted, de a szerzőket hagyd meg a dokumentumokban, illetve ne tüntesd fel úgy, mintha egyedül csak a te érdemed lenne!). A lopás bűn! Köszönöm a szíves megértésedet.