A művek teljesebb listája - képekkel illusztálva - ezen az oldalon található.
2017
Lenka és Palkó Griff Bábszínház, Zalaegerszeg A békéscsabai Napsugár Bábszínház és a Griff Bábszínház koprodukciója.
Bemutató: 2017. február 17.
Írta: Szegedi Katalin
Bábszínpadra alkalmazta: G. Szász Ilona
Tervezők: Szegedi Katalin, Grisschmid Erik
Zene: Csernák Zoltán Samu
Koreográfus: Fosztó András
Rendező: Bartal Kiss Rita
A rendező munkatársa: B. Szolnok Ágnes
Játsszák: Fekete Ágnes, Dőrí Brigitta, Tóth Mátyás, Hettinger Csaba
Lehetsz dundi, sovány, hosszú, picinyke, szemüveges, jó, ha van akivel rajzolhatsz, rollerezhetsz, fára mászhatsz, énekelhetsz, focizhatsz, babázhatsz. Egyedül nem jó a játék. Palkó iskolába jár és sovány, mint a holdsarló. Lenka óvodába jár és dundi, mint a telihold. A többi gyerek gyakran kicsúfolja őket. Aztán egy szép napon találkoznak a játszótéren. A mese a barátságról és az elfogadásról szól.
A só Miskolci Csodamalom Bábszínház, Miskolc
Bemutató: 2016. szeptember 25.
Magyar népmese alapján írta: G. Szász Ilona
Tervező: Matyi Ágota
Zene: Bogárdi Aliz
Rendező: Sramó Gábor
Játsszák: Juhász Judit, Tari Edit / Tóth Fanni, Lukács Gábor, Károlyi Szabolcs
Az egyszervolt királykisasszonyt királyi apja azért büntetett meg, mert kérdésére azt válaszolta: úgy szereti, mint a sót az ételben. A só az ételben szinte észrevétlen, hiányára csak akkor döbbenünk rá, ha ízetlen. Így van ez azokkal is, akik körünkben, körülöttünk élnek, csendben szolgálják családjukat vagy a közösséget.
Szeretetük, odaadásuk észrevétlen marad mindaddig, amíg valami oknál fogva hiányozni kezdenek helyükről...
Álomszövő Pendula Vojtina Bábszínház, Debrecen
Bemutató: 2016. szeptember 25.
Írta: G. Szász Ilona
Báb- és díszlettervezők: Balla Gábor és Sabina Šinko
Zeneszerző: Krulik Zoltán
Koreográfus: Kiss Tamás
Rendező: Rumi László
A rendező munkatársa: Szabó Magdolna
Fény: Ágh András, Barta Zoltán
Hang: Czapp Ferenc, Papp László
Műhelymunkák: Balla Gábor, Kissné Kati, Molnár Gábor, Molnár Tamás, Nádasiné Szegedi Éva és a Borsos család
Játszó személyek: Asbóth Anikó, Fekete Gréta, Hajdú Péter, Herczeg Zoltán,
Megyeri Béla, Nagy Mónika, Reschofsky György, Telenkó-Oláh Tímea,
továbbá közreműködnek: Baditz Dávid, Kiss-Wágner Edit, Tordai Nikoletta
Muzsikusok: Csonka László/Stefán Vivien, Czapp Ferenc, Papp László
Telenkó-Oláh Tímea: Merjünk álmodni!, ArtLimes, 2016. szeptember 21.
Az Égig érő Mesefa első virága: Medve-ének Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Bemutató: 2016. január 30.
Írta: G. Szász Ilona
Tervező: Balla Gábor
Zeneszerző: Rozs Tamás
Rendező: Rumi László
Játsza: Krucsó Júlia Rita
Muzsikus: Kormos Z. Zsolt
„Nyírfakéreg kicsi kosaram hej-regő regékkel teli-teli...”
Így kezdi mondókáját a Kismedvéről az énekek tudója. Na meg a világot ügyelő
Nagymedvéről. Bár valaha ő is csak csetlő-botló mackókölyök volt, nemde?
Annyi bizonyos, hogy valamikor réges-régen, amikor a Nap és a Hold még
égi kunyhójában lakott, a sztyeppei állatok között sompolygott az Ezüstróka,
a zúzmarás cirbolyafenyők fölött vijjogott a Fehérfejű Halász-Sas és a jeges
folyókban fickándozott a Tokhal,minden halporontyok fejedelme.
S hogy miként lelt közöttük barátokra a mi kis mackónk?
Erről szól a mi mesénk! „Jég olvadása, folyó mosolya: az én dalocskám nem fogy el soha...”
2015
A Mindentvarró Tű Vojtina Bábszínház, Debrecen
Bemutató: 2015. november 1.
Írta: Telenkó-Oláh Tímea Szász Ilona: A Mindentvarró Tű c. meséje alapján
Tervező: Fekete Dóra
Rendező: Nagy Viktória Éva
Játsza: Telenkó-Oláh Timea
Málika varrókisasszony szalonjába az utcáról is be lehet kukucskálni a kirakatban lógó selymek és vásznak között. Hozzájárnak a masamódok és a milimárik vasárnapi ruhát varratni, de még Klotild nagysága, a Gyöngytyúk utcából, még ő is nála varratta a báli ruháját, amikor dalidóba készült! Ahogy a varrógép tűje fel-le ugrálva ölti a mintát, úgy fordul mesébe Málika és Cérnácska Szabócska története, akiknek sorsa mindaddig elvarratlanul marad, amíg a Mindentvarrró Tű egybe nem fűzi azt. Hogy hol lehet viszont ez a bizonyos tű, senki nem tudja. A szabócskát azonban nem olyan fából faragták, aki megrettenne az akadályoktól, így hát a tű keresésére indul. Még a minden gonoszságra elszánt, rozsdás Cápafogú Konrád éles hegyei sem riasztják meg, pedig az ő cikk-cakkos útját nem ajánlatos keresztezni. Hogy aztán végül a szabócskának sikerül-e megtalálnia a tűt, és ezzel elnyernie szépséges menyasszonya kezét, azt megtudhatjátok, ha ellátogattok Málika varrókisasszony szalonjába!
Az állatok nyelvén tudó juhász (vásári bábjáték) Aranyszamár Bábszínház, Budapest
Bemutató: 2015. szeptember 12.
Írta: G. Szász Ilona
Rendező: Sramó Gábor
Zene: Bogárdi Alíz
Tervezte: Mátyi Ágota
Díszletkészítő: Nagy-Kovács Géza
Szereplők: Baranyi Anita, Érsek-Csanádi Gyöngyi
2014
Cókmók, a morgolódó szekrénymanó Tomcsa Sándor Színház bábtagozata, Székelyudvarhely
Bemutató: 2014. szeptember 24.
Írta: G. Szász Ilona
Rendező: Nagy Regina
Zene: Nagy Csongor
Bábok: Bandura Emese
Szereplők: Márton Réka, Vidovenyecz Edina, Szűcs-Olsváry Gellért
Hallottátok már az éjszaka csöndjében az apró neszeket, a bútorok reccsenését, az óramutató percegését, az ablakredőny sustorgását? És a halk léptek surranását a sarokban? Némi csoszogást? Csendes köhintést? Valami furcsa dünnyögést a szekrény mélyéből? Akkor bizony meglehet, hogy valahol ott járkált az örökké nyughatatlan, éjszaka kóborló szekrénymanó.
Tudtátok, hogy jó, ha van a háznál egy ilyen kis lény? Például rendet tarthat a ruhák között, vagy segíthet elűzni a mindent felfaló molylepkéket. Feltéve, ha hajlandó megkeresni a Titkos Kertet, hogy elhozza onnan a varázserejű ólevendulát, hiszen csak ezzel mentheti meg az ódon szekrény lakóit. Cókmók, a magának való morgolódó vándormanó nekivág a kalandos útnak. Kitartás, bátorság és jószívűség kell ahhoz, hogy célhoz érjen. A meséből megtudhatjátok, lesz-e valaha is Cókmókból jószívű molyirtó szekrénymanó.
Bárány Boldizsár Harag György Társulat Brighella Bábtagozata, Szatmárnémeti
Bemutató: 2014. szeptember 24.
Írta: Szabó Magda – Szász Ilona
Rendező: Sramó Gábor
Tervező: Bodor Judit
Zene: Bogárdi Aliz
Játsszák: Bandura Emese, Bandura Tibor, Nagy Anikó, Nagy Tamás, Péter Attila Zsolt
„…az az ismerős alak,
piros cipő, zöld kalap,
vállán uzsonnáskosár...
Tudod, hogy ki. Ugye, tudod?
Bárány Boldizsár.”
Bábjátékunk hőse, Bárány Boldizsár, a másokkal mit sem törődő, tetteinek következményeire fittyet hányó, iskolakerülő, sőt hazudni és lopni sem átalló, vásott kisbárány eljut a keserves bűnbánatig, a szeretetteli együttérzésig, és hősies erőfeszítéssel jó útra tér. Szabó Magda műve sziporkázó ötleteivel, játékos rímeivel, kivált pedig a jó és rossz küzdelmének példázatos ábrázolásával a régóta az “alapmesék” közé tartozik.
Könnycsepp királyfi Napsugár Bábszínház, Békéscsaba
Bemutató: 2014. április 26.
Díszlet, jelmez: L. Deák Réka
Bábok: Szőts Orsi
Zene: Lovas Gábor, Jankov Gyöngyvér, Schäfer Szilveszter
Koreográfia: Born Gergely
Rendezőasszisztens: Nagy Ildikó
Rendezte: Csortán Zsóka
Szereplők: Dénes Enikő, Soós Emőke, Szőts Orsi, Balázs Csongor, Czumbil Örs, Terjék Attila
Nagy lelkesedéssel kezdünk neki a következő előadás megvalósításának, hiszen ez az előadás szinte teljes mértékben saját gyermekünk, már ami az alkotókat illeti, hiszen Csortán Zsóka bábszínházunk művészeti vezetője, rendezője álmodja színpadra a darabot. A bábokat Szőts Orsi tervezi, és a kivitelezésben is nagy részt vállal, a díszlet L. Deák Réka kezemunkáját dícséri. Egyetlen külső szem lesz csupán az alkotók között, de mi ezt egyáltalán nem bánjuk, hiszen régi kedves munkatársunk Szász Ilona írja színpadra.
A mesét különböző népek meséi alapján állítjuk bábszínpadra. Klasszikus szereplők, váratlan fordulatok jellemzik a történetet. Táltos és boszorkány, királyfi és királylány, jó és gonosz harca teszi izgalmassá a látványban is igényesen, kissé formabontóan kialakított térben játszódó mesét.
A zenét román, magyar, cigány, görög és török népzenei motívumok felhasználásával Jankov Gyöngyvér népzenész és Lovas Gábor írja-játssza.
2013
A Holdkirály palotája Kabóca Bábszínház, Veszprém
Bemutató: 2013. szeptember 29.
Rendezte: Szívós Károly
Zene: Novák János
Tervező: Orosz Klaudia
Technika: Nagy Dávid, Peka Roland
Szereplők: Baranyai Anita, Érsek-Csanádi Gyöngyi mv., Jakab Ádám
„Laimét a Holdkirály magával ragadta,
fekete várába hét lakattal zárta.
Nyergeld fel lovadat, indulj messzi útra,
fel az égbe, alá a tengerbe, a látóhatáron túlra…”
Te is segíthetsz kiszabadítani a szépséges leányt: locsogj, mint a tenger, kopogj, mint a kövek, ciripelj, mint a kabócák, s meglátod, a szerelmesek újra egymásra találnak.
Tündérléptefű Vojtina Bábszínház, Debrecen – Lilliput Társulat, Nagyvárad
Írta: G. Szász Ilona
Rendezte: Bartal Kiss Rita
Tervezte: Bodor Judit
Zeneszerző: Ágoston Béla, Szabó Magdolna
Fény: Ágh András, Barta Zoltán
Hang: Czapp Ferenc, Papp László
Színészek: Hell Krisztina, Nagy Mónika, Daróczi István, Hanyecz Róbert
Tudtátok, hogy jó, ha van a háznál egy szekrénymanó? Például mert rendet tart a ruhák között, vagy segít elűzni a mindent felfaló molylepkéket. Feltéve, ha hajlandó megkeresni a Bűvös Kertet, ahol Csillag Boris boszorkány lépte nyomán nyerik el a virágok varázserejüket. Ha elhozza onnan a tündérléptefüvet, a varázserejű ólevendulát, megmentheti az Elfelejtett Szekrény lakóit a molylepkék pusztításától. Cókmók, a magának való morgolódó vándormanó nekivág a kalandos útnak. Kitartás, bátorság és jószívűség kell ahhoz, hogy célhoz érjen. Az előadásból megtudhatjátok, lesz-e valaha is Cókmókból jószívű, molyirtó szekrénymanó.
Az ördög kútja – vasi mende-mondák 2. Mesebolt Bábszínház, Szombathely
Dramaturg: Khaled-Abdo Szaida
Tervezte: Biczó-Takács Lilla
Zene: Dénes Emőke, Kiss Dávid
Videó: Kaczmarski Ágnes
Animáció: Farkas Milán
Rendezte: Kovács Géza
Szereplők: Császár Erika, Kovács Zsuzsanna, Kőmíves Csongor
„Nem jó az ördögöt a falra festeni, mert megjelenik!”
Az ördögről az a hiedelem járja Pityerszebe’, hogy hajdanán Berta bábi, Erka néni nagyanyja, becsapta az ördögöt és száz esztendőre a Kuttyogóba, a szárazkútba zárta. A száz esztendő éppen letelt, amikor egy viharos éjszakán váratlan vendég érkezik a házhoz. Kerka, a városi lány, akinek autója éppen Erka kapuja előtt romlott el. Még más hihetetlen dolgok is megesnek: Erka néni megbarátkozik a laptoppal, Kerka kissé babonás lesz és tán még maga az ördög is megjelenik…
Violin király és Hanga királykisasszony interaktív hangszerbemutató mese
Játékmester Jóos Tamás énekmondó
Jelmez: Kires Ica
Báb: Bartal Kiss Rita
Zene: Joós Tamás
Zenés mesejáték a palkonyai Malomparkban!
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas birodalom, a hangok országa, Pentatónia. Hogy milyen volt ez az ország? Nem volt se északon, se délen, se keleten, se nyugaton, de ott volt mindenütt: a földön, a vízben és a levegőben. Ez a birodalom tele volt csodálatos hangokkal, szépséges dallamokkal, varázslatos muzsikával. Királya is volt néki, ahogy egy rendes országban lennie kell. Úgy hívták, hogy Violin király.
Az özvegy Violin királynak Volt egy hétszerszép leánya: Hanga királykisasszony.
A király nagyon féltette egyetlen leányát. Óvta a naptól, óvta a széltől, még a palota kapuján sem mehetett ki. Így hát egész nap csak bolyongott a palota termeiben, vagy a könnyeivel öntözte a kertben a virágait. Közben szomorú dalokat énekelgetett napestig.
Violin királynak egy szép napon elege lett a sok dalolásból…”
A mese folytatásaként az előadásból megtudhatjuk, hogy mi történt a királykisasszonnyal, hogyan veszítette el és szerezte vissza a hangját az ördögtől a közreműködő gyerekekkel.
E közben megismerkedhetnek a kobozzal, tekerővel, a citerával, a furulyával, a tamburinnal és az esőbottal, melyeknek mind, mind nagy szerepük van abban, hogy a végén minden jóra forduljon és mindenki táncra perdüljön.
Andersen: A hókirálynő (új bemutató) Kövér Béla Bábszínház, Szeged
Rendezte: Adela Moldovan
Tervezte: Estatiu Gregorian
Zene: Pethő Zsolt
Szereplők:
Gerda: Csepregi Napsugár
Kay, Justina: Nikodémusz Hajnalka
Hókirálynő, rablónő: Balasi Jolán
Hilda, herceg, rabló II.: Huszár Zoltán
Adolf, rabló: Szalkai Dénes
hercegnő, rablólány: Rózsa Tepdóra
rénszarvas, hóember: Szabó Mátyás
Andersen klasszikus meséjében Gerdát kísérhetjük el viszontagságos útjára, míg megleli Kayt a hókirálynő birodalmában, és felmelegíti jégbezárt szívét.
2011
Baktüttyös – vasi mende-mondák 1. Mesebolt Bábszínház, Szombathely
Bemutató időpontja: 2011. október 2.
Rendező: Kovács Géza
Színészek: Császár Erika és Szabó Tamás
A mende-mondázás, a mesélés örökítette meg számunkra a parasztemberek szeretetét a táj iránt, ahol éltek. Kincset rejtő hegyek, tündér lakta források, csuda képességű garabonciások, megrontó boszorkányok elevenednek meg a vasi emberek meséiben. Bábjátékunk ezekből a történetekből mesél el néhányat.
A vitéz szabólegény Mesebolt Bábszínház, Szombathely
Rendező: Kovács Géza
SzerelMese Bóbita Bábszínház, Pécs
Levél a világ körül. Alain Serres “Je vous aime tant” című meséje alapján.
Bemutató: 2011. november 26.
Bóbita Bábszínház, Pécs
Író: Alain Serres
Fordító: Sőregi Melinda
Színpadra alkalmazta: Szász Ilona
Zeneszerző: Csernák Zoltán Samu
Tervező: Bartal Kiss Rita
Rendező: Bartal Kiss Rita
Dramaturg: Sőregi Melinda
Szcenikus: Nagy Kovács Géza
Két szemközti ablak – néhány méternyi távolság, amit mégis nehezebb megtenni, mint körbeutazni a világot. A kisfiú és a kislány az ablakból méregetik egymást, míg végre a fiú levélírásra szánja el magát. A levél azonban hosszú éveken át kalandozik, tengereken, földrészeken át, míg végre célba ér az az egyetlen, nagyon fontos mondat, amire pontosan ugyanennyit várt a címzett, hogy ugyanazzal a mondattal válaszolhasson… Gyönyörű mese az állhatatosságról és a szerelemről.
Cérnácska Szabócska (új bemutató) Ciróka Bábszínház, Kecskemét
Írta: Szász Ilona
Tervezte: Horváth Mari
Zene: Rab Viki
Rendezte: Bartal Kiss Rita
Szereplő: Aracs Eszter
Jártatok már igazi varrószalonban? Nincs annál érdekesebb dolog a világon! Van benne pedálos varrógép szép kovácsolt vaskerékkel, próbababa mérőszalaggal a nyakában, varróasztalka tele titokzatos holmikkal. Itt él emlékei között Málika varrókisasszony és szívesen mesél a környék gyermekeinek a hajdan volt időkről. A tárgyak segítségével megelevenednek Cérnácska Szabócska kalandjai, aki a világ végére is elment, hogy megszerezze szerelmének a Mindentvarró Tűt. Az előadás az óvodás bérletben szerepel.
2010
A talizmán Jászai Mari Színház, Tatabánya
Bemutató: 2010. október 11.
Tervező: Mátravölgyi Ákos
Zeneszerző: Nagy Szabolcs
Dramaturg: Szász Ilona
Szakmai tanácsadó: Bartal Kiss Rita
Szereplő: Majoros Ági
Hordó Henrik, Bohémia uralkodója nem akar király lenni, ezért egy másik országba költözik mint ezermester. Mesénkben minden bonyodalom ebből származik… Hősünk, Henrikfia Ferdinand, nem ismerheti hercegi származását. Liftes fiúként beleszeret Telhetetlen Tóbiás király leányába, Csiperke királykisasszonyba. A rangbeli különbség miatt senki sem néz jó szemmel a fiatalokra, megindul az udvari intrika ellenük. Henrik egyetlen kincse a talizmán, amelyet születésekor Tündérkeresztanyja tett a párnája alá. Játékunk során sok csodás és veszélyes kaland után kiderül, hogy segít-e a talizmán megtalálni a boldogságot…
A művek teljesebb listája - képekkel illusztálva - ezen az oldalon található.
