Fogadalmi templom

Cím:
Szeged,
Dóm tér

1930.október 24-én adták át a templomot

szélessége kívül 51,
belül 48 méter

5000-en férnek el benne

az épület 81 méter magas

hossza: kívül 81,
belül 66 méter

1879 tavaszán a nagy árvíz a földdel tette egyenlővé Szeged városát. A házak 95%-a elpusztult. A következő év őszén a város elöljárói a polgárság nevében ünnepélyes fogadalmat tettek. Hatalmas templomot emelnek Szűz Mária tiszteletére, ha a város újra felépül A fogadalom teljesítésére azonban több mint három évtizedet kellett várni. Az eredeti terveket Schulek Frigyes készítette. Forráshiány miatt azonban az igen ambiciózus terveket egyszerűsíteni kellett, így a Dóm építését a Foerk Ernő-féle tervek alapján kezdték el 1913-ban. A Dóm helyén korábban a Szent Demeter templom állt. A régi templomot 1913-ban kezdték elbontani, ekkor bukkantak rá véletlenül - a torony egyik falába befalazva - egy gótikus toronyra. A Dömötör toronyról időközben kiderült, hogy alapfalai a 12-13. századból származnak, tehát ez a torony Szeged városának legrégebbi műemléke; ma is látható a város felöli torony elott a Dóm téren. 1914. június 21-én történt meg az ünnepélyes alapkőletétel, ám egy hónappal később a világháború miatt néhány évre leállt az építkezés. A tornyok alsó harmadánál látható márványsáv ezt örökíti meg a Szózat szavaival: "Az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért 1914-18". A háborút követően csak 1923-ban folytatódhattak tovább az építési munkálatok. Az ünnepélyes templomszentelésre 1930. október 24-én került sor, a Csanádi Egyházmegye alapításának 900. évfordulóján.

A Dóm tér 12 000 m2 szabályos négyszög alakú területe éppen akkora, mint a velencei Szent Márk tér. Lekiemelkedőbb és legszebb épülete a dóm, ismertebb nevén a Fogadalmi Templom.
A dóm alaprajza szabályos latin kereszt:

tornyainak magassága a Tisza 0 pontja fölött 91 m,
a templom padozatától számítva 81 m.
a kupola magassága kívül 53,60 m, belül a padlószinttől 33,40 m.
A főhajó és a kereszthajó egyaránt 14,50 m széles és 20,70 magas.

A főbejárat középső kapuja előtt sátorszerű emelvény áll, tartóoszlopai oroszlánokon nyugszanak. A sátortetőt, a kapubélletet mértani és növényi díszítmények borítják, közöttük gótikus fejek bújnak meg.
A homlokzat középpontjában a templom védőszentjének, a Magyarok Nagyasszonyának szobra áll. Mellette kétoldalt a magyar szentek (István, László, Gellért, Kapisztrán) csoportja.
A homlokzaton végigfutó mozaikképek a tizenkét apostolt ábrázolják. A nyugati torony falán, elöl helyezték el fehér mészkő keretben az 5. honvéd gyalogezred hősi halottainak emlékét megörökítő bronz domborművet, valamint oldalt a - soha nem működő - Szent Antal kutat.

A régi templom lebontásakor egyik tornyából Szeged legrégibb műemléke, a román alapokon álló kora gótikus Dömötör-torony került napvilágra. Alapfala XI. századi, alsó négyszögletes román stílusú része XII. századi, felső, nyolcszögletű része a XIII. századból való.A toronyban belül keresztelőmedencét állítottak fel, az ajtó fölé pedig a falba illesztették a város legrégibb szobrászati emlékét, a XII. századi szegedi kőbárányt. A toronyba vágott vasajtó "az élet kapuja" , amely a katolikus jelképrendszerrel emlékeztet az élet egyetemes törvényeire.

Még a régi Templom téren állították fel a templom keleti tornyával szemközt álló Szentháromság-szobrot. A Fogadalmi templom, amely püspöki székesegyházzá, dómmá lett, fokozatosan érlelte meg a város vezetőiben a gondolatot, hogy hangolják össze mind az egyetem, mind a püspökség óhajtotta épületeket.
Klebelsberg Kunó kultuszminiszter 1927 májusában pályázatot írt ki a tér megkomponálására. A pályázatot Rerrich Béla nyerte meg, és még abban az évben elkezdődött Stampay János építésvezető irányításával a tér körülépítése.
A különlegesen égetett klinkertéglából készült téregyüttest az észak-európai országok építészete ihlette. Rerrich mintája valószínűleg a stockholmi városháza volt. Máig sincs azonban befejezve, a Somogyi utca felöli oldala nyitva marad, és így csupán egyenlőtlen szárú U-alakban fogja körül a teret. Nyugati részein egyetemi kollégium és hittudományi főiskola, s a Somogyi Könyvtár délnyugati részein püspöki székház, déli és keleti szárnyán pedig természettudományi és orvosi egyetemi intézetek foglalnak helyet.

A teret szegélyezo árkádsor több mint 300 m hosszú, és 101 ívből áll. Pillértávolságai egyenlők, de minden oszlop más és más: a csavaros, négyzetes, nyolcszögű, körkeresztszerkezetű, csipkés, mintás és így tovább. (A csavart alakúnak a szegedi humor az adóprés nevet adta.) Klebersberg ötlete volt, hogy az 1926-ban elhunyt Stróbl Alajos szobrászművész hagyatékából az állam által 1929-ben megvásárolt 12 mellszobrot Rerrich béla helyezze el az árkádok alatt, és gondoskodjék gyarapításáról.

A Nemzeti Emlékcsarnok hivatalos alapítólevelének keltekor, 1930. október 24-én már 45 szobor állt itt, és továbbiakon dolgoztak művészek, így foként a dóm és a tér más szobordíszeit is készítő Ohmann béla. Az azóta is bővülő szegedi Pantheon, bár keletkezéséből következően vegyes mind történelmi, mind művészeti értékét illetően, a maga módján mégis a korabeli magyar portrészobrászatról ad keresztmetszetet.

az egyetlen XX. században épült székesegyház Magyarországon

86 mázsás harangja a második legnagyobb az országban

a téren rendezik a Szegedi Szabadtéri Játékokat

Tervezője: Foerk Ernő

A Dóm város felőli tornyában négy harang található: a Lélekharang, a Szent Teréz, a Magyarok Nagyasszonya és a Szent Imre harang. A Szent Teréz harang nemrég megrepedt, a helyette öntött új harangot 2003. áprilisában szentelték fel. A megrongálódott régi Teréz-harang pedig a hátsó padsorok mögött tekinthető meg. A Dóm legnagyobb harangja, a Hősök harangja vagy Szent Gellért harang egyedül lakik a Tisza felöli toronyban. Öntésekor ez volt az ország legnagyobb harangja, ma a budapesti bazilika 110 mázsás Szent István harangja előzi meg. Hatalmas mérete miatt egy évben mindössze 7 alkalommal szólal meg: Karácsonykor, Húsvétkor, Pünkösdkor, az év utolsó napján (hálaadáskor), Szent István király ünnepén, az árvíz és a világháborúban hősi halált haltak évfordulóján.

A Segítő Szűz Mária kápolnát a szombat esti és a vasárnapi szentmisék alkalmával kinyitják, hogy a kisgyermekes családok számára nyugodt misehallgatást biztosítsanak. A kápolnában játékok, rajzolási lehetőség van a kisebb gyerekek számára, ugyanakkor a szülők kihangosítva hallgathatják a szentmisét.