Móra Ferenc Múzeum

A Városi Múzeumot és a Somogyi Könyvtárat 1883-ban alapították Somogyi Károly esztergomi kanonok a városnak adományozott könyvtárából. 1896-ban készült el az új, ma is használt neoklasszicista stílusú épület Steinhardt Antal és Láng Adolf tervei alapján. A múzeumi és könyvtári együttes intézményt a 19. században Reizner János, Szeged város történetének kiváló ismerője vezette, a 20. század elején íróként, újságíróként is közismert muzeológusok igazgatták, Tömörkény István, majd Móra Ferenc. Móra Ferencet Cs. Sebestyén Károly, Csallány Dezső, Szőke Mihály, Bálint Alajos követte, majd 1970-ben a kiváló régészeti kutató és egyetemi oktató, Trogmayer Ottó került az igazgatói székbe. Ő majdnem három évtizedig állt a múzeum élén, igazgatása alatt fejlődött fel az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Őt követte Vörös Gabriella régész-muzeológus, jelenleg Zombori István történész áll a múzeum élén.

A szegedi múzeum létrejötte elválaszthatatlan a Somogyi-könyvtár történetétől. Somogyi Károly esztergomi kanonok az 1879-es árvízkatasztrófa után ajándékozta könyvtárát Szegednek. Első igazgatóvá 1882-ben nevezték ki Reizner János (1847-1904) városi főjegyzőt. Ő a könyvtárrendezés során a folyosón elhelyezte saját érem- és régiséggyűjteményét is. A város újjáépítését irányító királyi biztosság (munkájának befejeztével) az intézménynek ajándékozta a város körüli földmunkák során napvilágra került érmeket és régészeti leleteket, ezzel megvetve a leendő múzeum alapjait.
A rendszeres gyűjtőmunka 1888-ban kezdődött. Az éremtár gyarapítása mellett megkezdődött a régészeti kutatómunka és a történelmi emlékanyag tervszerű gyarapítása is. 1896-ban létrejött a természetrajzi osztály. A millenniumi ünnepségeknek köszönhetően felépült a Közművelodési Palota, mely a képtár kialakításához is lehetőséget nyújtott; így 1899-ben megnyílhattak az első kiállítások.

Tömörkény István (1866-1917) 1899-ben került könyvtári állásba, majd Reizner halála után lett az igazgató. A személyzet alacsony létszámából adódóan rendszeresen segítettek külső munkatársak a szakfeladatok ellátásában, így az 1908-ban megnyílt néprajzi tár megszervezésében Szász Gyula tanító működött elsősorban közre. 1904-ben került az intézményhez Móra Ferenc (1879-1934), a természetrajzi tár rendezésére. E tevékenységen túl résztvett a néprajzi gyűjtésben is, de - mint múzeumi szakember - közismertté ásatásai révén vált. Igazgatósága alatt (1917-1934) tovább bővült a kiállítások száma, rendeződött a raktárak és a "laboratórium" (=restaurátor-műhely) helyzete. Ezekben az években lett a múzeum munkatársa Cs. Sebestyén Károly is, aki néprajzkutatóként és műtörténészként vált országos szaktekintéllyé. Móra halála után két évig megbízott intézményvezetőként dolgozott. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár 1917-1936 közt félállásban a temészetrajzi gyűjtemény őre volt. Korszerű alapokra fektette a meglevő gyűjteményt, elkészítette az első szakleltárt. Az éremtár kezelője 1920-1936 közt Banner János középiskolai tanár, a későbbi régészprofesszor volt. A kettős intézmény utolsó közös igazgatója Csallány Dezső régész (1942-1949).

1950-ben a múzeumot különválasztották a Somogyi-könyvtártól; s ekkor vette fel Móra Ferenc nevét. Az önálló intézmény első igazgatója Bálint Alajos régész lett, akinek - többek közt - az épület két szárnyon történt kibővítése köszönhető. Az intézmény 1962 óta helyt ad a megyei múzeumigazgatóságnak is, melyet 1969-től 1997-ig Trogmayer Ottó régész vezetett. Ezen időszak egyik legnagyobb múzeumi fejlesztése az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékpark létrehozása volt, a megye összes múzeuma és múzeumi munkatársa közremuködésével. 1984-ban a Somogyi-könyvtár átköltözött a Dóm téren felépült új könyvtárépületbe. A Közművelodési Palota teljes építészeti felújítása során belső átalakítással lehetőség nyílt a JATE BTK Régészeti Tanszékének befogadására is (1987). Az 1990-ben befejeződött felújítások nyomán a múzeum épületében új állandó kiállítások nyíltak, munkatársaik önálló kutatószobákat kaptak, lehetőség nyílt modern restaurátor- és fotólaborok kialakítására is. Az intézmény mai legnagyobb gondja a felszaporodott számú gyűjteményanyag méltó elhelyezése, hiszen egyedileg beleltározott műtárgyaink száma 248950.
A Közművelődési Palotán kívül a múzeumhoz tartozik a Fekete-ház, a Kass-Galéria, és a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház is.

Gyűjteményei:

Igen gazdag régészeti gyűjteménnyel rendelkezik, ez 270 ezernél több múzeumi tárgyat foglal magába. A természettudományi gyűjteményében mintegy 50 ezer, néprajzi tárában 15 ezer, képzőművészeti részlegében 8200 múzeumi tárgy, numizmatikai gyűjteményében 57 ezer érme található. Újabb feltárások, ajándékozás és vásárlások útján tovább gyarapodik az állomány. Becses értékei közt szerepel Munkácsy Mihály Honfoglalás c. festményének szén- és színvázlata, Vágó Pál festménye az 1879-es szegedi nagy árvízről, a Lucs Ferenc-féle képgyűjtemény, a 16. századi tápéi pénzlelet és Bozó Gyula szegedi születésű éremművész alkotásai.