Szegedi Nemzeti Színház

Neves építészek alkotása a Szegedi Nemzeti Színház, számos színházat tervezett a Fellner & Helmer cég Európa-szerte a monarchia területén is, köztük a pesti Népszínházat (1872-1875) (ez utóbbit 1966-ban bontották le a Blaha Lujza téren mint Nemzeti Színházat), a pesti Vígszínházat (1895-1896), a fiumei (1883), pozsonyi (1886), tatai (1889), a kecskeméti (1896), a nagyváradi (1895-1899), zágrábi (1895-1898), nyitrai (1901 után), győri (1903 után), a kolozsvári (1904-1906) színházakat, épületeik stílusa a bécsi barokk formavilágát idézi. Megrendelésre más stílusban is dolgoztak, jó példa erre éppen a szegedi Holzer-ház (1882), amelyet ónémet stílusban terveztek.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz után rövid idő alatt újjáépült Szeged. A 19. század utolsó évtizedeiben gyarapodásnak indult Szeged lakossága, alkalmas volt az idő egy állandó vidéki színház építésére, országosan is az 1870-1880-as években már szerveződtek a vidéki vándor színészközösségek, s mint fent is jeleztük egész Európában épültek vidéki nagy városokban színházak. Szegeden a lebontott vár helyén a Bástya, a Vörösmarty, a Deák Ferenc és a Wesselényi utca által határolt telket jelölték ki a színház számára. Az új színházépület terveit a köztörvényhatósági bizottság 1981. júliusában egyhangúlag elfogadta. A legolcsóbb ajánlatot tévő Jiraszek Nándor és Krausz Lipót cégére bízták a megvalósítást. A szegedi színháznak használt díszleteket vásároltak az éppen leégett bécsi Ringszínháztól.

A városi vezetők közt vita folyt arról, hogy a tűzjelző az új színház tetején legyen-e vagy a megmagasított városháza épülő tornyának tetején. Most az utókornak ebből az a haszna, hogy megbíztak egy korabeli fényképészt, Letztert különböző magas pontokról lefényképezni a várost, neki köszönhetjük, hogy a szegedi első színházról is van fénykép.

1883 szeptemberében kész lett a színház kivűlről. A színház belső munkáival is haladtak közben, helybeli kárpitos mesterek, Steifmann és Léderer Mihály vállalkozók végezték a kárpitos munkákat. A színház mennyezetének freskóit Mannheimer Gusztáv festette.

Korabeli tudósítások szerint a Szegedi Nemzeti Színház kívül kékes hamuszínt kapott, belül vöröses aranyszínt. 1883 júniusában a budapesti Schlick-féle vasgyárból leszállították a vasfüggönyt, júliusban elhelyezték a nézőtéren a Szmollény Nándor és Böhm Antal asztalosok által készített székeket. Augusztusban leszállította a Geschomer cég a bronz csillárt, szeptemberben már gázvilágítási próbát tartottak. A homlokzaton elhelyezték a múzsák szobrait. Steimann Frigyes megnyitotta a színház éttermét.

1883 október 14-én maga Ferenc József ausztriai császár Magyarország apostoli királya nyitotta meg a Szegedi Nemzeti Színházat.

A jelentős színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedő Szegedi Nemzeti Színház jelenleg három tagozattal - opera, tánc és dráma -, két játszóhelyen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A patinás, 19. század végén épült 680 nézot befogadó Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenu színpadi művek (operett, musical...) otthona, a 281 férohellyel modern belső építészeti igénnyel 2005-ben felújított Kisszínház a drámajátszásnak és a Szegedi Kortárs Balettnek nyújt otthont. A II. világháborút követően, 1945. augusztus 29-én államosították a szegedi Városi Színházat. A Minisztertanács döntése alapján létrejött - a fővárosi Operaház és Nemzeti Színház mellett - az ország harmadik, a korabeli viszonyok között magas állami szubvencióval támogatott színháza, a Szegedi Állami Nemzeti Színház. A három tagozatú színház, Vaszy Viktorral az élén rövid idő alatt országos elismerést vívott ki. A vidéki színházak országos államosítása 1949. augusztus 1-én véget vetett ennek a virágzó fejlődési folyamatnak. Egy tollvonással megszüntették a szegedi színház opera- és tánctagozatát, az együttesek tagjait elbocsátották, a színház javait, gazdag díszlet- és jelmeztárát "igazságosan" szétosztották. A színházi épület az 50-es évek elején, csökkentett létszámú prózai együttes szolgálta ki a közönséget, szigorúan a sematizmus kultúrpolitikai elvárásai szerint. A zenés színház, az opera csak lassanként szerveződött újjá a diktatúra lazulásával egyidejűleg. Jelentős változás csak 1956 után következett be. A színház visszakerült a város kezelésébe, nevéből is elmaradt az 1945-ben ráragasztott állami jelző. A Szegedi Nemzeti Színház 1957-től újra három tagozattal rendelkezik: az opera, élén a visszaédesgetett sikeres Vaszy Viktor karmesterrel, új fejezetet nyit nem csupán a vidéki, de a hazai operajátszás történetében is. Az elmúlt évtizedekben az eleinte jobb-rosszabb korszakokat megélt szegedi táncművészet is fejlődésnek indult, Imre Zoltán (Szegedi Balett), majd Pataki András és Juronics Tamás (Szegedi Kortárs Balett) irányításával országosan sőt a nagyvilágban is ismertté vált.

Királyi díszelőadás

Amikor 1883 nyarán az eltűnő állványerdő mögül kibontakozott az impozáns színházépület, azonnal a város egyik látványossága lett. 1800 személyes nézőteret alakítottak ki, a pazar színházbelső a sok aranyozással, a dekoratív csillárral és az 527 légszeszlánggal mindenkit elkápráztatott. Nagy Vince a hibákat is rögtön észrevette: nem terveztek díszletraktárt és festőtermet. Az uralkodó más irányú elfoglaltsága miatt két héttel késobbre kellett halasztani a színház megnyitását, ami érzékenyen érintette a társulatot, hiszen addig nem tarthattak előadásokat. Nagy Vince szegedi társulata - a műszakkal együtt 114 állandó taggal - a nagyobbak közé tartozott: 30 színész, 24 zenész és 40 kórustag hozta létre a produkciókat.

1883. október 14-én Szeged ünnepi díszbe öltözve várta a király különvonatát, amely délelőtt 11 órakor érkezett meg az állomásra. Miután elvonult a tiszteletére felsorakozott díszszázad előtt, Ferenc József szálláshelyére, a városházára indult, ahol királyi lakosztályt alakítottak ki számára. A színházavató díszelőadás este fél 8-kor kezdődött, a Tisza Kálmán miniszterelnök és Tisza Lajos királyi biztos kíséretében érkező uralkodót Nagy Vince vezette a királyi páholyba. Az est nyitószáma Szabados János ünnepi költeménye volt Erkel Elek zenéjével. Pósa Lajos színházi titkár Prológja is nagy sikert aratott, majd Dóczi Lajos történeti vígjátékának, az Utolsó szerelemnek egy részletével zárult a műsor. Amikor elhangzott a játék kezdő mondata: "Hajoljunk meg a király elott!", a közönség felállt, és a díszpáholy felé fordulva meghajolt Ferenc József előtt, mire ő is felállt, meghajolt - és elhagyta a páholyt. Eddig tartott a protokoll, fél 9-kor már a király tiszteletére rendezett tűzijáték kezdődött.