Turista út
Adatok
Vármúzeum - Kőtár
A szabálytalan, nagyjából négyszög alaprajzú, belsőtornyos vár a Tisza partján, a folyóval párhuzamosan épült. A várfal sarkain egy-egy
kerek torony emelkedett. A falakat minden oldalon egy-egy négyszögletes torony szakította meg. A vár déli kaputornyától nyugatra helyezkedett
el a palota. Később puskaporos, majd a XVIII. századtól tüzérségi raktár lett. A délkeleti, a Tisza partján álló kör alaprajzú torony
a többinél lényegesen nagyobb volt. Késobb víztoronynak is nevezték. A torony eredetileg a földszinti részén zárt volt, és a bevezető
ajtaja sem a földszinten, hanem a csatlakozó várfal tetején nyílt. Falának vastagságára való tekintettel a középkori öregtorony lehetett.
A
várat a XVIII. században 18-19 m széles és 3-3,5 m mély vizesárok vette körül, melynek vizét a Tisza táplálta. A vár tervezője- Cs.Sebestyén
Károly szerint - feltehetően Villard de Honnecourt francia mérnök lehetett, akit IV. Béla király hívott 1244 körül az országba, ez
azonban nem bizonyított.
A vár építése IV. Béla a tatárjárás után 1247-ben adott kiváltságai alapján kezdődött meg, valószínűleg a
korábbi föld-, illetve favárnak kőfalakkal, bástyákkal, tornyokkal történő átalakításával. Első okleveles említése azonban csak Károly
Róbert király idejében történt. 1321-ben, amikor a Dorosma nemzettségből származó Dénes fia Pál mester a várnagya, aki egyben ezt
a tisztséget az ó-budai várnál is betöltötte. Királyi vár, s mint ilyet 1437-ben Gúthi Országh János és Káthay László szerezte meg,
kiktől Albert király váltotta vissza. Két év múlva Erzsébet királyné, 1456-ban V. László, majd 1458-ban Mátyás király kezére került,
aki aztán fiának, Corvin Jánosnak adta, ő viszont Kinizsi Pálnak engedte át. Ennek halála után, 1494-ben ismét Corvin Jánosé, és tőle
jutott 1502-ben 9000 forintért II. Ulászló király birtokába.
Szeged várát II. Lajos király 1518-ban Báthori Istvánnak zálogosította
el, majd 1524-ben 2000 forint lefizetése után visszakerült a királyhoz, de még ebben az évben az esztergomi érsek birtoka lett.
A XVI.
század elején 1528-ban a török által lerombolt várat János király javíttatta ki. A törökök 1542-ben foglalták el a várost és az ostrom
során súlyosan sérült vár helyreállítását azonnal megkezdték. Magasították és erősítették falait, az árkokat kitisztították, mélyítették,
szélesítették, a vár déli oldalán levő várost hatalmas földbástyákkal és árkokkal vették körül. A várban tartózkodó őrség létszáma
1545-ben 323, 1552-ben pedig 348 fő volt. Szeged szandzsákszékhely lett, az élére kinevezett bég kormányzásával. Az első ilyen bég
Musztafa, aki II. Szolimán szultán parancsára, a török kincstár költségén a vár helyreállítását végrehajtotta.
A vár visszavétele 1688.
október 5-én indított ostrommal kezdődött meg. Az ostromlók parancsnoka - az ekkor Bécsben tartózkodó hírhedt Caraffa tábornok helyett
- De la Vergne altábornagy lett, aki azonban az ostrom során szerzett súlyos sérülés sebeibe belehalt. Utóda a skót származású báró
Wallis György tábornok lett, a sereg vezérei pedig többek között Barkóczy, Petneházy, az ifj. Bercsényi és báró Károlyi István volt.
Mivel a védők számára segítség nem érkezett, a várat október 23-án feladták, amely így I.Lipót király birtokába került.
A kuruc szabadságharc
idején 1704-ben Andrássy István és Vass Ádám vezetésével mintegy 8000 főnyi sereg ostromolta eredménytelenül. Ez év júniusában II.
Rákóczi Ferenc vezetésével is támadták a várat, de elfoglalni most sem sikerült.
A szatmári békekötés után De le Croix Paitis mérnökkari
ezredes tervei alapján 1714-1716 között erősítették a várat és egy új, 6 m széles, palánkkal ellátott földsáncot is építettek az erősség
körül.
Az 1879. évi nagy árvíz erősen megrongálta a várat is, ennek során keleti fala és az északkeleti saroktorony a Tiszába dőlt.
Miután a romos vár jelentősége megszűnt, 1883-ban megkezdték a még megmaradt falak lebontását.
A Tisza parti sétányon ma látható kazamatasor
emlékeztet a várra, ez azonban nem középkori eredetű, hanem Mária Terézia korából való.
Helye:
Szeged,Stefánia sétány 2.
A várat De le Croix Paitis tervei alapján erősítették meg
A várat 1882-ben bontották le
Nyitvatartás:
K-V 10-17
Telefonszám:
06/62/549-040
Jegyárak:
diák:150 Ft
felnőtt: 300 Ft
