KÁNYÁDI SÁNDOR

VERSEI

1929. május 10-én született Nagygalambfalván (Hargita megye, Románia). Édesapja Kányádi Miklós gazdálkodó, édesanyja László Julianna, akit korán, 11 évesen (1940) vesztett el. Az elemi iskola 5 osztályát szülőfalujában végezte.  A középiskolát a székelyudvarhelyi református kollégiumban (1941-1944), a Római Katolikus Főgimnáziumban (1944-1945) és a fémipari középiskolában (1946-1950) végezte. Ezt követően beiratkozott a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Főiskolára, de a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karán szerzett magyar-irodalom szakos tanári diplomát 1954-ben, de soha nem dolgozott tanárként, életét az irodalomnak szentelte.

 Költői tehetségét Páskándi Géza (1933-1995) fedezte fel. Ő közölte 1950-ben első versét a bukaresti Ifjúmunkás című lapban. 1951-1952-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egyidőben néhány hónapig az Utunk, 1955-1960-ban a Dolgozó Nő  munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője.
Bécsben 1967-ben előadást tartott Líránkról Bécsben címmel. 1984-ben egy hosszabb, észak- és dél-amerikai előadó körúton vett részt. 1987-ben meghívták a rotterdami Nemzetközi Költőtalálkozóra, de mivel útlevelet nem kapott, ezért tiltakozásul kilépett a Román Írószövetségből. 1992-ben Izraelben erdélyi jiddis népköltészet-fordítását mutatta be.  

Jelenlegi szerepe: 
A Confessio szerkesztőbizottság tagja, 1990-től az Antotalitárius Demokratikus Fórum tiszteletbeli elnöke, 1997-től a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagja. 1950-től Kolozsvárott él. Írói álneve Kónya Gábor.  
    * A mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar irodalom közösségi elvű hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, az erdélyi kisebbségi sors mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségi létproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg.

 Meséskötetei: 

    * Fából vaskarika, (1969)
    * Kenyérmadár, (1980)
    * Meddig ér a rigófütty, (2005)

Díjak:

    * 1968 – Utunk-díj
    * 1971 – A Romániai Írószövetség Díja (Fától fáig)
    * 1978 – A Romániai Írószövetség Díja (Szürkület)
    * 1986 – Déry Tibor-díj
    * 1989 – Az Év Könyve Díj (Sörény és koponya)
    * 1989 – Az Év Hanglemeze (Vannak vidékek)
    * 1990 – MSZOSZ-díj
    * 1990 – A Castren Társaság díja
    * 1993 – Kossuth-díj
    * 1993 – Magyar Művészetért Díj
    * 1994 – Herder-díj
    * 1998 – Magyar Örökség-díj
    * 2000 – a C.E.T. Millenniumi díja
    * 2001 – Kölcsey Ferenc Millenniumi Díj
    * 2002 – a Pro Renovanda Cultura Hungariae fődíja
    * 2004 – A Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal
    * 2004 – Mecénás-díj
    * 2005 - Hazám-díj  
* 2008 - A Magyar Kultúra Követei Díj