TAMÁSI ÁRON

1897 - 1966

1897-ben Farkaslakán született, székely parasztcsaládból. Az I. világháborúban az olasz fronton harcol, majd a kolozsvári  Kereskedelmi Akadémián oklevelet szerez. 1923-26 között Amerikában dolgozott.  1925-ben jelent meg Lélekindulás című novelláskötete. Az Erdélyi Helikon táborához tartozott. Ábel című regénytrilógiájában
/1932-34/ egy székely fiú kalandos sorsát mutatta be, székely népének élni akarását,otthonteremtő vágyát szólaltatta meg.
a II. világháború után Budapesten telepedett le, itt is halt meg 1966-ban.

Kései műveiben lírai, olykor játékos módon tett hitet humánus eszményei mellett. Sokoldalú alkotó egyéniség volt, regényei, elbeszélései, drámai művei és tanulmányai költői színekkel ábrázolták a székelység múltját, jelenét. A költészet derűje és a mítosz időtlensége mögött művei a szociális és nemzetiségi gondokról tesznek tanúságot.  Amihez Tamási Áron hozzáért , az menten megszépült. Az ő szemén keresztül a valóság mesevilág, nála  a sötétség is tündérfényekkel világít. De nála a mese is a valóság súlyosságára vall. Ugyan minden agyafúrt székelységgé válik, de az ő székelysége maga az emberarcú emberiség. A lélek nagy gyönyörűségei tartozik Tamási Áron novelláit olvasni, és ez a nagyon művészi novellaíró úgy mellékesen kitűnő regényeket és igen egyéni hangú, szívhez szóló , jó drámákat is írt.

 Székely volt, és ez meghatározta látásmódját is, stílusát is. A székely hagyományok, a székelyföldi hegyek és erdők, a gyermekkorban lélekbe szívódott mesék, balladák és nem utolsósorban tréfák, játékok, szelíd ugratások ugyanúgy mindvégig  befolyásolták képzeletvilágát, mint nyitott szemű érdeklődése minden iránt és csukott szemű hajlandósága a misztikumokra.

Tamási mindent látott, ami látható volt a körülvevő való világban és mindenről a nehéz munkával dolgozó emberek vélekedése szerint válaszolt. Nem ítélheti meg helyesen Tamási Áron egyéniségét és életművét, aki nem veszi tudomásul, hogy egyszerre volt tényekhez ragaszkodó realista és lelke mélyéig vallásos ember, aki a végső döntést az emberen túlról várta.  Azt azonban jól tudta,hogy magamagától még a mennyei segítség sem jön el, ha mi magunk nem teszünk okosan a saját érdekünkben. Kedvesen ravasz, mókás kedvű szegényemberei körülbelül úgy gondolják a nagy igazságszolgáltatást, hogy   "segíts magadon, Isten is megsegít". Ámbár néha ezek a szegények gyanakodni kezdenek, hogy hátha még az életen túl is olyanfajta világ van, mint egy átlagos székely faluban és talán a mennyei hatóságok is előnyben részesítik a gazdagot a szegénnyel szemben, hát akkor jobb az örök halál, mint a feltámadás. Erről szól az egyik legeslegszebb és legtragikusabb humorú novellája a Rendes feltámadás.

A székely népballadák, népdalok és népi mondókák ihlették azokat a novellákat, amelyekből első kötete a Lélekindulás összeállt. Amerikából küldte haza a kéziratot a kolozsvári kiadóhoz, ahol 1925-ben megjelent. Az irodalom felfigyelt rá. Erdély hazavárta ezt a mindenkinél erdélyibb hangütésű írót. És a következő évben hazatért.
Egymás után jelentek meg regényei, novelláskötetei. Ez a tündéri bájú író a szegények igazságának kemény szószólója, aki még parasztfelkeléssel is rémíti az új világot Hajnali madár című művében.

A szűzmáriás királyfi című regényét javarészt Amerikában írta, csak a végső csiszolása készült el itthon. Tragikus történet ez a természet igaz törvényei szerint élni akaró székely diákról, aki összeütközik a társadalom embertelen törvényeivel. A Címeresek című regényében az erdélyi világ osztályfeszültségeit rajzolja meg.

Ezután következett a főmű az Ábel-trilógia. Előbb Ábel a rengetegben, a talpraesett székely favágólegény mesébe illő története, majd az Ábel az országban és Ábel Amerikában. Ábel megjárja írójának útját: a természet világából eljut a városba, onnét a nagyvilágba.Végül tapasztalatainak eredményeként visszamegy a természetbe. Fenyőillatú remekmű ez a regény, századunk egyik legszebb magyar regénye. 
Ennek a regénynek a zárógondolata az ismert idézet: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne!

 Erőteljesen tör ki a misztikum következő regényében a Jégtörő Mátyásban. Regényes önéletrajza a Bölcső és bagoly egyben a székelység útját és életkörülményeit elemzi, megmutatván, honnét indult és hogyan emelkedett ki az író. 

Az 1848-ról szóló Hazai tükör történelmi regény:a Székelyföld és benne egy székely legény története a szabadságharc idején.
Erre a művére kapta meg az író a Kossuth-díjat.

Majd a Szirom és Boly című kötet következett. Dunántúlra telepedett bukovinai székelyek között játszódik.

Tamási Áron most is jelen van, már halála pillanatában nemzeti klasszikus volt. Az Ábel a rengetegben és néhány novellája ott sorakozik a magyar széppróza legelső sorában. 

Művei:

    * Lélekindulás – Kolozsvár, 1925 – elbeszélés
    * Szűzmáriás királyfi – 1928 – regény
    * Erdélyi csillagok (elbeszélés, 1929)
    * Címeresek – Kolozsvár, 1931 – regény
 * Helytelen világ – Kolozsvár, 1931 – elbeszélés
    * Ábel a rengetegben – Kolozsvár, 1932 – regény
    * Ábel az országban – Kolozsvár, 1934 – regény
    * Ábel Amerikában – Kolozsvár, 1934 – regény
    * Énekes madár – Budapest, 1934 – színmű
    * Rügyek és reménység – Budapest, 1935 – elbeszélés
    * Jégtörő Mátyás – Kolozsvár, 1936 – regény
    * Tündöklő Jeromos – Kolozsvár, 1936 – színmű
    * Ragyog egy csillag – Kolozsvár, 1937 – regény
    * Virágveszedelem – Budapest, 1938 – elbeszélés
    * Magyari rózsafa – Budapest, 1941 – regény
    * Vitéz lélek – Budapest, 1941 – színmű
    * Csalóka szivárvány – Budapest, 1942 – színmű
    * Összes novellái – Budapest, 1942 – novellák
    * Virrasztás – Budapest, 1943 – cikkek
    * A legényfa kivirágzik – Budapest, 1944 – elbeszélés
    * Hullámzó vőlegény – Budapest, 1947 – színmű
    * Zöld ág – Budapest, 1948 – regény
    * Bölcső és bagoly – Budapest, 1953 – regény
    * Hazai tükör – Budapest, 1953 – regény
    * Elvadult paradicsom – Budapest, 1958 – összegyűjtött novellák (1922-26)
    * Világ és holdvilág – Budapest, 1958 – összegyűjtött novellák (1936-57)
    * Hegyi patak – 1959, színmű
    * Szirom és Boly – Budapest, 1960 – regény
    * Játszi remény – Budapest, 1961 – elbeszélés
    * Akaratos népség – Budapest, 1962 – összegyűjtött színművek
    * Hétszínű virág – Budapest, 1963 – elbeszélés
    * Szívbéli barátok – regény

    ***