Szegedi Gazdasági Vasút Történeti, Helytörténeti Közhasznú Egyesület



A L A P S Z A B Á L Y A
1. sz. módosítással egységes szerkezetben


Alulírottak, úgy mint a Szegedi Gazdasági Vasút Történeti, Helytörténeti Közhasznú Egyesület /6722 Szeged, Bólyai János u. 17. I. emelet 1./ tagjai a 2008. július 05. napján
elfogadott alapszabályukat az 1. számú módosítással a következők szerint foglalják egységes szerkezetbe. Jelen egységes szerkezetű alapszabályban a bekövetkezett változások vastag dőlt betűvel kerülnek jelölésre.

I.
PRAEAMBULUM

„A kisvasút utasai és személyzete közül a legtöbben már az igazak álmát alusszák. Nekünk pedig az a feladatunk maradt, hogy megőrizzük, ápoljuk és továbbadjuk a város szívéhez nött kis „madzagvasút” emlékét, hogy gyermekeink is elmeséhessék és továbbadhassák unokáinknak, hogy volt egyszer Szegeden is egy kisvasút.” (Engi József)

II.
AZ EGYESÜLET NEVE, SZÉKHELYE

1./ Az Egyesület neve:

Szegedi Gazdasági Vasút Történeti, Helytörténeti Közhasznú Egyesület

2./ Az Egyesület rövidített neve:

SZGV Közhasznú Egyesület

3./ Az Egyesület székhelye:

6722 Szeged, Bólyai János u. 17. I. emelet 1.

III.
AZ EGYESÜLET CÉLJA

Az Egyesület elsődleges célja, hogy az egykori 78 km hosszúságú Szegedi Gazdasági Vasút, majd 1949-től MÁV Szegedi Kisvasút építésének, működésének, megszüntetésének történetét, személyi és tárgyi emlékeit felkutassa és azokat közkinccsé tegye. A kisvasút története szorosan összekapcsolódott az általa érintett települések helytörténetével, azok fejlődésével, természetvédelmi értékeivel, ezért az Egyesület további célja az egykori kisvasút által érintett régió helytörténeti szellemi és anyagi kultúrájának, néprajzi, természeti és környezeti megóvása, fejlesztése, azok turisztikai bemutatása. A kistérség szellemi kultúráis életét képviselő személyek támogatása, tevékenységük feltételeinek biztosítása. Távlati célként szerepel a kisvasút történetét bemutató állandó múzeum kialakítása lehetőleg egy állomásépületben vagy egykori szolgálati épületben. A helyi önjkormányzatokkal együttműködve egy rövid, műszaki és turisztikai szempontból is alaklmas szakaszon a kisvasúti üzem újjáélesztése, a pálya és a kiszolgáló létesítmények újjáépítése, felújítása, azon múzeumvasúti jellegű közlekedés kialakítása és működtetése.
- 2 -

Az Egyesület működése során az 1997 évi CLVI tv. 26. § c. pontjában meghatározott tevékenységek közül a 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem, 22. a közforgalom számára megnyitott út, híd, alagút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység alpontjaiban foglalt közhasznú tevékenységeket végzi.

IV.
AZ EGYESÜLET CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN ELLÁTANDÓ FŐ FELADATOK

A fent leírtak megvalósítása érdekében az Egyesület a következő feladatokat fogalmazza meg:
- felkutatja és gyűjti a kapcsolódó vasúttörténeti emlékeket, azokat rendszerezi, a szükséghez képest restaurálja,
- érdeklődés esetén rendezvényeket, kiállításokat szervez, tárgyi eszközeit a lehetőségei szerint az egyesület céljaival megegyező célokra rendelkezésre bocsátja,
- kiadványokat ad ki (minden információhordozón) és terjeszt,
- honlapot tart fent az érdeklődők számára az Interneten,
- kapcsolatokat épít ki, illetve ápolja a már meg lévőket a hasonló magyar és külföldi szervezetekkel.

V.
AZ EGYESÜLET MŰKÖDÉSI TERÜLETE

A Magyar Köztársaság területe.

VI.
AZ EGYESÜLET TAGJAI

1./ Az Egyesület rendes tagja lehet minden természetes és jogi személy /belföldi és külföldi egyaránt/, aki a belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz az Egyesület céljának megvalósításában. Az Egyesületbe történő belépés önkéntes. A belépési szándékot az Elnökségnek kell bejelenteni, és a kitöltött belépési nyilatkozatot is ugyanezen szervnek kell eljuttatni. A belépési nyilatkozat érvényességéhez az Egyesület 2 tagjának írásbeli ajánlása szükséges. A felvétel kérdésében az Elnökség dönt egyszerű szótöbbséggel a kérelem beadásától számított 30 napon belül. A tagfrelvételt elutasító döntés ellen az érintett tag a döntésről való tudomásszerzést követő 15 napon belül, az Elnökséghez benyújtandó fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a közgyűlés bírálja el.

2./ Az Egyesület pártoló tagságot szervezhet. Pártoló tag lehet minden olyan természetes és jogi személy, aki az Egyesület céljainak megvalósítását támogatja.

- 3 -

3./ Az Egyesülethez társult szervezetekként csatlakozhatnak azon más külső szervezetek, amelyek a csatlakozási szándékukat bejelentik, együttműködési készségüket kinyilvánítják. A csatlakozás egyedileg kidolgozott együttműködési megállapodások jóváhagyásával történik, ezen megállapodások jóváhagyása az elnökség hatáskörébe tartozik.

4./ A tagok jogai:
Minden rendes tag részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein. Tájékozódhat az Egyesület tevékenységéről és gazdálkodásáról, azzal kapcsolatban észrevételeket és javaslatokat tehet. A jelen Alapszabály VII. fejezetében foglalt megszorításokkal választhat és választható az Egyesület szerveibe, a VII. fejezetben szabályozott kivételekkel szavazati joggal rendelkezik az Egyesület közgyűlésén.

5./ A tagok kötelezettségei:
Valamennyi tag köteles az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében tevékenyen közreműködni. A tevékenység konkrét módját a tag a belépéskor maga határozza meg. Az Egyesület vezetősége az összegyesületi érdeket figyelembe véve az Egyesület tagját az adott időpontban az Egyesület előtt álló legfontosabb feladatok végrehajtása érdekében a vállalt közreműködésétől eltérő tevékenység végzésére is felkérheti.

A tagok kötelesek a jelen Alapszabály IX/2./ pontjában meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tenni. Kötelesek a Közgyűlés és az Elnökség határozatait végrehajtani.

6./ A tagsági viszony megszűnik:
a/ az Egyesület Elnökségéhez intézett írásos nyilatkozattal /kilépés/
b/ a tag kizárásával,
c/ a tagok sorából történő törléssel,
d/ a tag halálával, illetőleg a jogi személy tag jogutód nélküli megszűnésével,
e/ az Egyesület megszűnésével.

a./ Kilépés:
A kilépési szándékot írásban kell közölni az Egyesület Elnökségével, mely a bejelentéssel azonnal hatályossá válik, az Elnökségnek ebben a kérdésben külön határoznia nem kell. A kilépési szándékot nem kell megindokolni.

b./ Kizárás:
Azt a tagot, aki jogszabályba ütköző, illetőleg az Alapszabályban meghatározottaktól eltérő tevékenységet folytat, az Egyesület tevékenységében hosszabb időn keresztül vagy ismétlődően felszólítás ellenére nem vesz részt, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való együttműködést lehetetlenné teszi, a Közgyűlés 2/3-os szótöbbséggel hozott határozattal az Egyesületből az Elnökség javaslatára kizárhatja.

- 4 -

Kizárást a szavazati joggal rendelkező tagok legalább 1/3-a is kezdeményezhet az Elnökséghez intézett, az okot is tartalmazó írásos felterjesztéssel. Az Elnökség ilyen esetben a javaslatot akkor is köteles a Közgyűlés elé terjeszteni, ha az abban foglaltakkal nem ért egyet.

c./ Törlés:
Amennyiben az érintett tag legalább 3 hónapon keresztül tagdíjat nem fizet, és tagdíjhátralékát felszólítás ellenére, a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül sem rendezi, úgy az Elnökség az érintett tagot a tagok sorából törli. Ez esetben a tagsági viszony a törlést kimondó határozat napjával szűnik meg. A továbbiakban a tag semmiféle tagsági jogot nem gyakorolhat, az Egyesület által nyújtott kedvezményt nem veheti igénybe. Az Elnökség törlő határozata ellen a tag a döntésről történt tudomásszerzést követő 15 napon belül fellebbezéssel a Közgyűléshez fordulhat.

VII.
AZ EGYESÜLET SZERVEZETE
1./ Közgyűlés:

A/ A Közgyűlés, mint az Egyesület legfőbb szerve, a tagok összességéből áll, melyen a rendes tagok szavazati joggal, míg a pártoló tagok tanácskozási joggal vesznek részt. A közgyűlés ülései nyilvánosak. A közgyűlések időpontját és napirendjét annak időpontját megelőző 15 nappal az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára kifüggesztve, valamint az egyesület honlapján megjelentetve nyilvánosságra kell hozni. A közgyűlés határozatait, azok meghozatalát követő legalább 15 napig szintén az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján történő megjelenítéssel nyilvánosságra kell hozni.

A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente 1 alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés összehívása az esetben is kötelező, ha azt a bíróság elrendeli vagy a rendes tagok legalább 1/3-a írásban kéri. A Közgyűlést az elnök hívja össze oly módon, hogy az arra szóló meghívót, amely a napirendet is tartalmazza, a tagok a közgyűlés határnapja előtt legalább 15 nappal megkapják. A meghívót postai úton ajánlott küldeményként, illetőleg elektronikusan /telefax, e-mail/ kell továbbítani.

A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező rendes tagok legalább 50%-a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés határozatképtelenség miatt nem tartható meg, azt a határozatképtelen Közgyűlés napjától számított 30 napon belüli időpontra újra össze kell hívni. Határozatképtelenség esetére új Közgyűlés időpontja már az eredeti Közgyűlésre szóló meghívóban is rögzíthető. Az így összehívott Közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes, azonban ez utóbbi tényre a meghívóban a tagot figyelmeztetni kell.


- 5 -
A Számvizsgáló Bizottság köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
- az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény / mulasztás / történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, ill. enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntéseit teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A közgyűlést a Számvizsgáló Bizottság indítványára- annak megtételétől számított 30 napon belül- össze kell hívni. E határidő eltelte esetén a közgyűlés összehívására a Számvizsgáló Bizottság is jogosult. Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Számvizsgáló Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Ezen szabályok vonatkoznak az Elnökség ülésének a Számvizsgáló Bizottság általi tájékoztatására, valamint összehívására, amennyiben az adott kérdésben intézkedésre az Elnökség jogosult.


B/ A Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a/ az Alapszabály megállapítása és módosítása,
b/ az éves költségvetés meghatározása,
c/ az Elnökség és a Számvizsgáló Bizottság beszámolójának elfogadása az Egyesület éves tevékenységéről és gazdálkodásáról,
d/ az Egyesület feloszlásának, más Egyesülettel vagy más társadalmi szervvel egyesülésének, más Egyesületbe vagy társadalmi szervezetbe beolvadásának elhatározása,
e/ az Egyesületi tevékenység fő irányainak meghatározása, évente a tagdíj megállapítása,
f/ az Egyesület elnökének és titkárának megválasztása,
g/ az Egyesület elnökségi tagjainak, a Számvizsgáló Bizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,
h/ bármely tagnak az Egyesületből való kizárása,
i/ az egyesület szervezetén belül önálló szakcsoportok alapításának jóváhagyása,
j/ az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása.

A Közgyűlés az a/, b/, d/, e/, h/ és j/ pontban foglalt ügyekben 2/3-os, egyéb esetekben egyszerű szótöbbséggel határoz.

Szavazategyenlőség esetén a szavazást egy alkalommal meg kell ismételni. Amennyiben a megismételt szavazás sem eredményes, úgy a javaslat elvetettnek tekintendő.

C/ A közgyűlés a személyi kérdésekben /tisztségviselők megválasztása, tagok kizárása/ ügyében titkos, minden egyéb ügyben nyílt szavazással dönt.

- 6 -
D/ A vezető tisztségviselők megválasztásának rendje:
A tisztségviselők megválasztása, illetőleg újraválasztása a közgyűlésen, titkos szavazással történik. A közgyűlést megelőzően a választás előkészítése érdekében az elnökség, vagy - az elnökség ilyen tartalmú határozata esetén a legfeljebb 3 tagú, az Egyesület szavazati joggal rendelkező tagjai közül megválasztott jelölőbizottság - tájékozódik az egyesület rendes tagjai, pártoló tagjai és társult szervezetei körében arról, hogy az általános megítélés szerint kik lennének alkalmasak vezető tisztségek betöltésére. A javaslatok összegzését elkészítik, azt megtárgyalják, és a közgyűlés elé terjesztésre előkészítik.
A Közgyűlés levezető elnöke /az Egyesület elnöke, vagy a Közgyűlés által megválasztott más személy/ ismerteti az Elnökség javaslatát a tisztségviselők személyére. /amennyiben az Elnökség javaslatot bármely okból nem tesz, a levezető elnök a Közgyűlésen kér javaslatokat./ Ezt követően felhívja a Közgyűlést más személyekre vonatkozó javaslattételre. A javasolt személyek jelölőlistára kerülnek. A jelölőlistára azok a személyek kerülhetnek fel, akiket a jelenlévők több mint 50%-a nyílt szavazással erre javasol.

Első menetben az Egyesület elnökét kell megválasztani. Amennyiben a jelöltek közül az I. fordulóban a szükséges 2/3-os többséget senki nem kapja meg, a második fordulóra csak az a két jelölt marad a jelölőlistán, akik a legtöbb szavazatot kapták. Ha többen kaptak egyenlő számú szavazatot, ők valamennyien részt vesznek a következő fordulóban is, mindaddig, amíg a két legtöbb szavazatot szerző személy meg nem állapítható. Ezt követően a szavazás a 2/3-os többség megszerzéséig, de legfeljebb további 3 fordulóban folytatni kell.

Amennyiben ebben a fordulóban sem alakul ki a minősített többség, az Egyesület elnökévé megválasztott személynek az tekintendő, aki az utolsó fordulóban több szavazatot kapott.

Az elnök megválasztása után a többi tisztségviselőt választja meg a Közgyűlés. Az eljárási szabályok ugyanazok, amelyek az Egyesület elnökének megválasztására vonatkoznak, azzal a különbséggel, hogy minden más tisztségviselő egyszerű többséggel megválasztottnak tekintendő.

E/ A Közgyűlés határozatait jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv tartalmazza a közgyűlés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számaránya megállapítható legyen. A jegyzőkönyvet az elnöknek, a jegyzőkönyvvezetőnek és két jegyzőkönyvvezetőnek aláírásával kell ellátnia. A határozatok végrehajtásáért az Elnökség, illetőleg a titkár a felelős. Az Egyesület elnöke a vezető szerv /Közgyűlés és Elnökség/ által hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve).


- 7 -
A határozatokat azok meghozatalát követően haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe, feltüntetve- a jegyzőkönyvvel egyezően a döntés tartalmát, időpontját, ha a határozat nyomban nem alkalmazandó, akkor a határozat hatályosulásának idejét, a döntést támogatók és ellenzők, valamint a tartózkodók által leadott szavazatok számát, és ha lehetséges a szavazók személyét.

Az Egyesület elnöke a vezető szerv által hozott határozatok egy kiadmányát az érintett kívülálló személyek részére írásban, ajánlott postai küldeményben kézbesíti.

Az egyesület gazdálkodásának lényeges adatait, működésére és szolgáltatásainak igénybevételi módjára vonatkozó adatait, valamint a közhasznúsági jelentést, - ez utóbbit a tárgyévet követő június 30. napjáig, - a Délmagyarország című napilapban és az egyesület honlapján megjelenteti. A határozatok könyvének, a közhasznúsági jelentésnek és az Egyesület egyéb nyilvános iratainak legalább egy-egy példányát az Egyesület elnöke az Egyesület székhelyén köteles tartani és lehetővé tenni, hogy azokba munkanapokon 9.00-15.00 óra közötti időszakban bárki betekintsen, illetőleg azokból saját költségén másolatot készítsen.

2./ Az Elnökség:
Az Egyesület tevékenységét a Közgyűlések közötti időszakban a 3 tagú Elnökség irányítja. Az Elnökség elnökből, elnökhelyettesből, titkárból áll, akik mindannyian 1-1 szavazattal bírnak az elnökségben. Az Egyesület képviseletére az elnök, elnökhelyettes és a titkár önállóan jogosult. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési joggal együttes aláírás mellett az elnök és elnökhelyettes együtt, vagy az elnök és a tikár együtt bír. Az Elnökség tagjai 3 évi időtartamra kerülnek megválasztásra. A tagok egymás után több, meghatározatlan számú ciklusra is megválaszthatók.

Az Elnökség feladatai:
a/ Az egyesületi tevékenység irányítása, képviselete
b/ a Közgyűlés előkészítése, a beszámolók elkészítése /illetve koordinálása/ és előterjesztése, a tisztségviselők személyére vonatkozó javaslattétel,
c/ az egyesületi tevékenység feladattervének, költségvetésének kidolgozása,
d/ az Egyesület céljainak eléréséhez szükséges erkölcsi és anyagi támogatások biztosítása,
e/ az Egyesület tagjainak nyilvántartása, a rendes tagok feladatainak meghatározása, a tagdíjak beszedésének ellenőrzése,
f/ a titkár tevékenységének ellenőrzése, felügyelete,
g/ döntés a tagfelvételről, javaslat tag kizárására,
h/ döntés társult szervezettel történő együttműködési megállapodásról,
i/ az egyesületi tevékenység publikálásának megszervezése,
j/ a szakcsoportok tevékenységének koordinálása, a helyi gazdasági vagy kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek az Egyesület felett védnökség vállalására történő felkérése, a város, a megye, illetőleg az ország területén működő, hasonló tevékenységet végző szervezetekkel kapcsolatok felvétele és tartása,
- 8 -
k/ nemzetközi kapcsolatok felvétele, tartása,
l./ a tag törlése,
m/ minden olyan feladat ellátása, amelyet a Közgyűlés az Elnökség hatáskörébe utal.
Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente egy alkalommal ülésezik. Az Elnökségi ülésekre a Számvizsgáló Bizottság elnökét és a szakcsoportok vezetőit tanácskozási joggal meg kell hívni. Az Elnökséget az Egyesület elnöke hívja össze oly módon, hogy az arra szóló meghívót, mely a napirendet is tartalmazza az elnökségi ülés határnapja előtt legalább 15 nappal megkapják.

A meghívót postai úton ajánlott küldeményként, ill. elektronikusan /telefax, e-mail/ útján kell továbbítani. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség ülésének időpontját és napirendjét annak időpontját megelőző 15 nappal az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára kifüggesztve, valamint az egyesület honlapján megjelentetve nyilvánosságra kell hozni. Az elnökség határozatait, azok meghozatalát követő legalább 15 napig szintén az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblára történő kifüggesztéssel, valamint az egyesület honlapján történő megjelenítéssel nyilvánosságra kell hozni.
Az Elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon az elnökség mindhárom tagja (elnök, elnökhelyettes, titkár) jelen van.

Az Elnökség a személyi kérdésekben titkos, minden egyéb ügyben nyílt szavazással egyszerű többséggel dönt, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni. Az elnökségi ülésekről készült jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számaránya megállapítható legyen. Az Elnökség bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az elnökségi ülésen résztvevő tagok és a jegyzőkönyvvezető aláírják. Az Elnökség határozatainak végrehajtásáról a titkár, illetve a szakcsoportokat érintő határozatok esetében a szakcsoportvezetők gondoskodnak. Az elnökség az ügyrendjét maga állapítja meg.

A vezető szerv határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, (Ptk.685.§ b./) élettársa /továbbiakban hozzátartozó/ a határozat alapján
- kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.


- 9 -
A közhasznú szervezet megszüntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be- annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig- vezető tisztséget, amely az adózás renjéről szóló törvény szerint köztartozását nem egyenlítette ki. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betöltött. Ezeket a rendelkezéseket a Számvizsgáló Bizottság tagjaira is alkalmazni kell.

3./ Elnök:
- vezeti és szervezi a vezetőség munkáját, összehívja a Közgyűlést, ill. az Elnökség üléseit,
- képviseli az egyesületet,
- irányítja és ellenőrzi az egyesület tevékenységét, gazdálkodását,
- munkáltatói jogot gyakorol a jogszabályban meghatározott feltételek szerint,
- intézkedik és dönt a Közgyűlés, vagy a vezetőség által hatáskörébe utalt ügyekben,
- feladata olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a közgyűlés határozatai, a határozathozatal időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható,
- feladata a közgyűlés döntéseinek az érintettekkel való közlése.

4./ Elnökhelyettes:
Az elnök távollétében vagy akadályoztatása esetén teljes jogkörrel és felelősséggel ellátja az elnöki hatáskörbe tartozó feladatoka.

5./ A titkár:
Az Egyesület ügyintézője a titkár.
A titkár feladatai:
a/ Az egyesületi operatív tevékenysége /ezen belül az ügyviteli, számviteli, pénzügyi, számítástechnikai, reklám- és propaganda, publicisztikai, stb./ feladatok szervezése, koordinálása és ellenőrzése,
b/ az Egyesület ügyvitelével és gazdálkodásával megbízott külső szervvel vagy személlyel való kapcsolattartás,
c/ az egyesületi működés személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása,
d/ az elnökségi ülések előkészítése, az Elnökség elé kerülő napirendi pontok, illetőleg előterjesztések összeállítása, az Elnökség határozatainak végrehajtása,
e/ a tagdíjak beszedése, nyilvántartása, a hátralékban lévő tagok felhívása elmaradt tagdíjfizetéseik teljesítésére,
f/ kapcsolattartás a társult szervezetekkel,
g/ intézkedés minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyűlés vagy az Elnökség, illetőleg a szakosztályok hatáskörébe.

A titkár a hatáskörébe tartozó ügyekben egyszemélyben, önállóan dönt, tevékenységéért az Elnökségnek tartozik felelősséggel.

- 10 -
6./ Számvizsgáló Bizottság:

A Számvizsgáló Bizottság elnökből, elnökhelyettesből és további 1 tagból áll. A Számvizsgáló Bizottság akkor határozatképes, ha ülésén mindhárom tagja jelen van. A Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Üléseit a Számvizsgáló Bizottság elnöke hívja össze, oly módon, hogy az arra szóló meghívót, mely a napirendet is tartalmazza az ülés határnapja előtt legalább 15 nappal megkapják. A meghívót postai úton ajánlott küldeményként, vagy elektronikus úton (telefax, e-mail) kell továbbítani. A Bizottság ülései nyilvánosak, ülése időpontjának és napirendjének, valamint döntéseinek nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan az elnökségi ülésre vonatkozó szabályok irányadóak. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. A Számvizsgáló Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kiell felvenni, mely tartalmazza az ülés helyét, idejét, a jelenlévő tagok, meghívott személyek és a jegyzőkönyvvezető nevét, a határozatképességre vonatkozó megállapítást, a napirendet, a hozzászólásokat, az érdemi határozatokat és azok hatályát. A jegyzőkönyvet úgy kell vezetni, hogy abból az érdemi döntést támogatók, ellenzők és tartózkodók számaránya megállapítható legyen. A Számvizsgáló Bizottság bármely tagja jogosult jegyzőkönyvbe foglaltatni neve feltüntetése mellett a döntésre leadott szavazatát. A jegyzőkönyvet az elnökségi ülésen résztvevő tagok és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

A Számvizsgáló Bizottság feladatai:

a/ Az Egyesület pénzügyeinek és gazdálkodásának szükség szerinti, de legalább évente egyszeri átfogó ellenőrzése,
b/ célellenőrzések, szabálytalanságok észrevétele esetén vizsgálatok megtartása,
c/ a tagsági díj fizetésének ellenőrzése,
d/ a Közgyűlés elé kerülő gazdálkodási tárgyú előterjesztések előzetes véleményezése.

Nem lehet a Számvizsgáló Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
- a vezető szerv Elnöke vagy tagja,
- a közhasznú szervezettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
- a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást,
- aki a fentiekben meghatározott személyek hozzátartozója,
- továbbá akivel szemben a vonatkozó jogszabályokban (Ptk., Egyesülési jogról szóló tv.) meghatározott kizáró, ill. összeférhetetlenségi ok áll fenn.



- 11 -
A Számvizsgáló Bizottság a Közgyűlésnek tartozik felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Tevékenységét éves munkaterv alapján végzi, melyet az Elnökség előzetes véleményezése alapján a Közgyűlés hagy jóvá.

7./ Szakcsoportok:

Az Egyesületen belül meghatározott résztevékenységre szakosztályok alakulhatnak. A szakosztályok szervezetére és működésére - amennyiben ilyenek alakulnak - külön szabályok vonatkoznak, melyek a jelen Alapszabályzat mellékletét képezik.

VIII.
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSÁNAK ALAPELVEI

1./ Az Egyesület gazdálkodását, könyvvezetési és egyéb pénzügyi szabályait az erre vonatkozó, mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg.

2./ Az Egyesület a tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíjon felül más vagyoni hozzájárulásra nem kötelezhetők, azonban önkéntes felajánlással az esetleges tartozások kiegyenlítéséhez hozzájárulhatnak.

3./ Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Az Egyesület tevékenységéből származó nyereséget /eredményt/ a tagok között semmilyen formában, közvetve sem lehet kiosztani. Az Egyesület működése során képzett eredményt a közhasznú cél megvalósítása és a közhasznú tevékenységek elősegítése érdekében kell felhasználni. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.

4./Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet- pártpolitikai tevékenység, Országgyűlési képviselői, Megyei, Fővárosi önkormányzati jelölt állítása- nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást semmilyen formában nem nyújt.
IX.
AZ EGYESÜLET BEVÉTELEI

1./ Az Egyesület bevételeinek forrásai:
a/ a tagok által fizetett tagdíj,
b/ természetes és jogi személyek felajánlásai, pártoló tagok hozzájárulásai,
c/ az Egyesület által szervezett rendezvények, egyéb előadások belépődíjai,
d/ egyéb források.

2./ A tagdíjak mértéke:
A tagdíj mértékét évente a közgyűlés határozza meg. Egyedi elbírálás alapján, rendkívüli méltánylást érdemlő esetben az Elnökség időszakosan egyes tag esetén alacsonyabb összegű tagdíjat is megállapíthat.

- 12 -
X.
AZ EGYESÜLET KIADÁSAI

Az Egyesület kiadásait az éves költségvetésben kell tervezni az alábbi bontásban:
- az Egyesület tevékenysége céljainak elérése érdekében felmerült közvetlen költségek,
- egyéb közvetett költségek /kiadások/.

Az éves költségvetésben meghatározott összeg nem léphető túl még abban az esetben sem, ha arra a terven felüli bevételek fedezetet nyújtanának. A Közgyűlés azonban ettől eltérően is rendelkezhet. A költségvetés kiadási oldalának összeállításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a tagdíjbevételeken felüli bevételek elsősorban azoknál a szakosztályoknál, illetőleg annak a részfeladatnak a teljesítése érdekében használhatók fel, ahol ezen bevételek megteremtődtek.

XI.
AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1./ Az Egyesület megszűnik:

a/ A Közgyűlés által 2/3-os szótöbbséggel hozott határozattal,
b/ más Egyesülettel való egyesüléssel, más Egyesületbe való beolvadással,
c/ az Egyesület szétválásával és új Egyesület alapításával,
d/ ha a tagok száma 10 fő alá csökken, és a szükséges taglétszámot 3 hónap alatt nem érik el új rendes tagok felvételével,
e/ ha a bíróság az Egyesület feloszlatását rendeli el,
f/ ha a bíróság az Egyesületet megszűntnek nyilvánítja.

2./ Az Egyesület megszűnése esetén vagyona az esetleges jogutódra száll át. Amennyiben az Egyesület jogutód nélkül szűnik meg, úgy - az Egyesület valamennyi esetleges tartozásának teljes kiegyenlítése után fennmaradó - a közös vagyon - más civil szervezetre, alapítványra, vagy állami intézményre száll át, azzal a kikötéssel, hogy ez a vagyon csak és kizárólag ugyanilyen céllal használható fel. A vagyonnal továbbiakban rendelkező szervezetről a közgyűlés az Egyesület megszűnését kimondó határozatban rendelkezik. Amennyiben a közgyűlés ez ügyben bármely okból nem hivható össze, úgy a döntés ez ügyben az elnökség, ennek hiányában az Egyesület megszüntetését kezdeményező szerv hatáskörébe tartozik.

XII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1./ A jelen Alapszabályt az Egyesület alakuló Közgyűlése elfogadta azzal, hogy valamennyi alapító tag a közgyűlési jegyzőkönyvet jóváhagyó aláírásával ellátta.

2./ Az első Közgyűlésen 3 évre megválasztott tisztségviselők névsorát a jelen Alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza.
- 13 -

3./ Az Alapszabályban nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvénykönyv VI. fejezetének 7. és 8. címeiben, az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv-ben, továbbá a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv-ben, illetve a gazdálkodás vonatkozásában a mindenkor hatályos jogszabályokban foglaltak az irányadók.

A jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt elfogadta az Egyesület 2009. március 31. napján megtartott közgyűlésén.

S z e g e d, 2009. március 31