A Szociális Munkások Etikai Kódexe

Elõszó:

1. A Szociális Munka Etikai Kódexe (továbbiakban: Etikai Kódex) a szociális munka gyakorlatát meghatározó szakmai etikai normákat tartalmazza.
2. Az Etikai Kódex az ENSZ Emberi Jogok Nyilatkozatára, az Európai Szociális Kartára, az ENSZ a Gyermek Jogairól szóló Egyezményére, az Emberi Jogok Európai Egyezményére, valamint a Szociális Munkások Nemzetközi Szövetségének Szakmai Kódexére támaszkodik.
3. Az Etikai Kódex a szociális munka folyamatában részt vevõk értékeinek és emberi méltóságának megõrzését, helyreállítását és kiteljesítését szolgálja. Elõsegíti a szakma elkerülhetetlen etikai dilemmáiban való eligazodást és azok feloldását.
4. A szociális munka olyan szakmai tevékenység, amely a szociális munkás felelõsségét meghatározó etikai elveken alapul. A szociális munkás felelõssége, hogy saját kompetenciáján belül -a tevékenységének megfelelõen- nyújtson szakmai, szolgáltatásokat.
5. A szociális munka jogszabályban meghatározott képesítési követelmények alapján elsajátítható szakmai ismeretekre, tapasztalatokra, készségekre és értékekre épül.
6. A szociális munkás felelõssége a kliensekkel, a munkatársakkal, az egyéb szakmák képviselõivel és a társadalmi környezettel való együttmûködésre terjed ki.
7. A szociális munkás felelõsséget vállal az egyének, csoportok, családok, közösségek (a továbbiakban kliens), valamint a szervezetek, intézmények érdekeinek képviseletében és lehetõség szerinti érvényesítésében.

Alapelvek

8. A szociális munkás tiszteletben tartja minden ember méltóságát, értékét, jogait.
9. A szociális munkás a kliens hátrányos meg- különböztetése nélkül végzi munkáját.
10. A szociális munkás felelõssége, az Etikai Kódexet aláíró és csatlakozó szakmai szervezetek joga és kötelessége, hogy felhívják a döntéshozók, valamint a közvélemény figyelmét mindarra, amiben a nélkülözés és a szenvedés kialakulásáért a döntéshozók, a társadalom vagy egyes intézmények felelõsek, illetve amivel akadályozzák ezek enyhítését.
10/A. A szociális munkás tevékenységével, szakmai állásfoglalásai - val segíti elõ a társadalmi változásokat.
11. A szociális munkás az általános adatvédelmi szabályokon túl is köteles biztosítani a titoktartást és az információk felelõs kezelését. Bizonyos esetekben, - bûncselekmények, és jogsértések esetén – társadalmi felelõssége, vagy egyéb kötelezettségei módosíthatják ezt a felelõsséget, amit mindenkor a kliens tudomására kell hozni. A titoktartás minden szóbeli, írásbeli, hang- és képanyagra rögzített, és az azokból kikövetkeztethetõ információra, az esettanulmányokra, esetismertetésekre és publikációkra is vonatkozik.
12. A szociális munkás a kliens kiszolgáltatott helyzetével nem él vissza. Munkája során a segítségnyújtás a döntõ, az együttmûködésre kötelezett kliensekkel kapcsolatban is.

I . A kliens és a szociális munkás kapcsolata

13. A szociális munkás elsõdlegesen a kliens érdekeit képviseli, emellett tiszteletben tartja mások érdekeit is.
14. A kliens és a szociális munkás együttmûködése olyan formális kapcsolat keretében valósul meg, amely a bizalmon, az õszinteségen és a kliens autonómiájának tiszteletben tartásán alapul. A segítõ kapcsolat során törekedni kell a klienssel való egyenrangú kapcsolat kialakítására.
15. A szociális munkás arra törekszik, hogy az általa nyújtott szolgáltatások - megkülönböztetés nélkül - mindenki számára elérhetõek legyenek.
16. A szociális munkában összeférhetetlen a szociális munkás és a kliens közötti rokoni, baráti, szerelmi, üzleti (haszonszerzésen alapuló) kapcsolat.
17. A kliens indokolt esetben megválaszthatja a szociális munkást, amennyiben az intézmény mûködése ezt lehetõvé teszi. A szociális munkás - szakmai megfontolás után, és/vagy összeférhetetlenség esetén - megszakíthatja a segítõ kapcsolatot úgy, hogy gondoskodik a kliens további szakmai segítésérõl.
18. A szociális munkás arra törekszik, hogy elhárítson, kiküszöböljön és elkerüljön minden olyan befolyásoló tényezõt, amely a tárgyilagos munkavégzést gátolja.
19. A kliensek számára juttatott javakból a szociális munkás nem részesülhet.
20. Az intézmény számára juttatott javakból a szociális munkás részesülhet, amennyiben azok elosztásáról az intézmény belsõ szabályzatában egyértelmûen határoz, és az elosztás szabályait nyilvánossá teszi.
21. A szociális munkás elõzetesen tájékoztatja a kliensét az általa igénybe vett szolgáltatás esetleges anyagi feltételeirõl. A szociális munkás egyéb ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.
22. A szociális munkát folytató szervezetek nem használhatják fel a segítõ folyamatot pártpolitikai célokra, vallási meggyõzõdés befolyásolása érdekében.
23. Amennyiben a szociális szolgáltatás igénybevétele valamilyen elkötelezettséghez kötött, azt a klienssel elõre közölni kell.
24. A kliens - szociális munkásra vonatkozó - panaszát az érintett felek, bevonásával meg kell vizsgálni.
25. A szociális munkás nem avatja be a klienst a munkahelyi vitákba.
26. Amennyiben a szociális munkás tudomására jut a kliens szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó jogsérelme, bántalmazottsága, vagy a függõ, kiszolgáltatott helyzetével való visszaélés, kötelessége az illetékes szervezetnél vizsgálatot kezdeményezni.

II. A szociális munkás és a szakma kapcsolata

27. Önkéntesek, laikusok, gyakornokok bevonásáért, illetve az általuk nyújtott szolgáltatások minõségéért az õket bevonó szociális munkásé, illetve az intézmény vezetõéjé a felelõsség.
28. A szociális munkás felelõsséggel tartozik az általa vezetett segítõ folyamatért, annak minõségéért.
29. A szociális munkás nem vállalhat el olyan feladatot, amelyben tevékenységét visszaélésre vagy emberellenes célokra használhatják fel.
30. A szociális munkás arra törekszik, hogy a szociális területen tevékenykedõ intézmények, szervezetek és szakemberek hálózatként együttmûködjenek, a társadalmi problémák megoldása érdekében szakmaközi egyeztetéseket, fórumokat, szektor- és ágazatközi együttmûködéseket hozzanak létre.
31. A szociális munkás joga és kötelessége, hogy folyamatosan nyomon kövesse a szakma fejlõdését, változását, és azt alkalmazza munkájában.

III. A szociális munkás és a munkatársak kapcsolata

32. A szociális munkában és a munkatársak kapcsolatában alapvetõ érték az együttmûködés, amely formális keretek között valósul meg. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai nézeteit, tekintettel van képzettségükre és kötelezettségeikre.
33. A szociális munkás kapcsolatát munkatársaival a bizalom, a tisztelet és a szolidaritás határozza meg, ezek azonban nem fedhetik el a szakmai problémákat.
34. A szociális munkás szaktudását, gyakorlati tapasztalatait és szakmai információit megosztja munkatársaival, különös tekintettel a pályakezdõkre és a gyakornokokra.
35. A szociális munkás más szakemberekkel történõ együttmûködése során tiszteletben tartja azok kompetenciáit, ez azonban saját felelõsségét az eset további vitelében nem csökkentheti.
36. A szociális munkás tiszteletben tartja munkatársai és más szakemberek a sajátjától eltérõ véleményét és munkamódszerét. Kritikájának felelõs módon, az érintett bevonásával ad hangot.
37. Magánjellegû kapcsolata munkatársaival a szociális munkást nem befolyásolhatja abban, hogy szakmai tevékenységét legjobb tudása és meggyõzõdése szerint végezze.
38. A szociális munkás védi munkatársait az igazságtalan eljárásokkal szemben. Támogatja õket a kliensek és a szakma érdekei miatt vállalt összeütközésekben.
39. A szociális munkás munkatársa helyettesítésekor tekintettel van annak érdekeire, szakmai munkájára és a klienssel kialakított kapcsolatára.
40. A szociális munkás és az õt foglalkoztató intézmény, szervezet felelõssége, hogy csak feladatai ellátására alkalmas állapotban kerüljön közvetlen kliensközelbe.

IV. A szociális munkás munkahelyéhez és a társadalomhoz való viszonya

41. A szociális munkás munkahelyén az Etikai Kódex elvei, értékei érvényesítésére törekszik. Ha ennek elérésében a szociális munkást akadályozzák, akkor segítségért joga van az Etikai Kollégiumhoz fordulni. Szorgalmazza, hogy az Etikai Kódex kerüljön be az intézmény szervezeti és mûködési szabályzatába.
42. A szociális munkás munkahelye szakmapolitikájának és szakmai gyakorlatának javítására törekszik, növelve ezzel a szolgáltatások hatékonyságát és színvonalát. Ennek érdekében az õt alkalmazó intézmény támogatásával résztvesz esetmegbeszélõ csoporton, szakmai továbbképzésen, a munkájához és egyéniségéhez legjobban illõ szupervízión
43. A segítõ munka során a szociális munkás védelemre jogosult a vele, az intézményével vagy a kliensével szembeni jogsértõ vagy etikátlan bánásmóddal szemben. Ha etikai sérelem éri akár intézmények, akár személyek részérõl, akkor kötelessége védelemért munkáltatójához, illetve annak fenntartójához, vagy az Etikai Kollégiumhoz fordulni.
44. A szociális munkás közszereplést vállalva minden esetben közli, hogy milyen minõségben, kinek a nevében (egyén, munkahely, szakma, párt, egyház, szervezet stb.) nyilatkozik, vagy cselekszik.
45. Az Etikai Kódex az aláíró szervezetek minden tagjára nézve kötelezõ. A szociális munkás kötelessége az Etikai Kódexben foglaltak betartása, és törekszik annak betartatására. Ez abban az esetben is kötelessége, ha nem szociális intézményben végzi munkáját. A szociális munkás a szociális munka értékeit tartja szem elõtt, a munkaidõn kívül végzett egyéb tevékenységei során is.
46. A szociális munkás munkavégzése során tudatosítja környezetében a társadalmi felelõsség-vállalás és -részvétel, valamint a szolidaritás fontosságát.

Záró rendelkezések az Etikai Kódexhez

1. Az Etikai Kódexet aláíró szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy tagjaik
megfelelhessenek az etikai elvárásoknak és a szakmai kötelezettségeknek.
2. Az etikai alapelvek és normák nem helyettesítik a szakma mûködési feltételeit:

· a kiépült intézményhálózatot a szükséges tárgyi feltételekkel együtt,
· a szakemberek felkészültségét,
· a szakmai szabályok ismeretét,
· a szociális munka egyéb szabályozási szintjeit,
· a szociális munka társadalmi presztízsét,
· az érdekvédelmet.

3. A szociális munka Etikai Kódexe nyilvános, a szociális szolgáltatást igénybe vevõk és az együttmûködõ intézmények, és szervezetek számára hozzáférhetõvé kell tenni.
4. Az Etikai Kollégium állásfoglalásai nyilvánosságra kerülnek.
5. A Szociális Szakmai Szövetség legalább ötévente felülvizsgálja az Etikai Kódexet. A benyújtott változtatási javaslatokat szakmai nyilvánosság elõtt, konferencián kell megvitatni.

Értelmezõ rendelkezések

Szociális munka: olyan, hivatásszerûen végzett tevékenység, melyet – a szociális, illetve a gyermekjóléti ellátórendszeren belül vagy azon kívül - személyes szolgáltatásként nyújtanak, és amely az igénybevevõk problémáinak megoldásához szükséges külsõ és belsõ erõforrások komplex mozgósítására, ezzel élet- és mûködõképességük javítására, illetve helyreállítására irányul
Szociális munka célja: elõsegíteni a társadalmi változásokat, a problémamegoldásokat az emberi jólét, a szabadság és a társadalmi igazságosság növelésében. Célja továbbá, hogy az emberi viselkedésrõl és a társadalmi rendszerekrõl szóló elméletek felhasználásával, azokon a pontokon avatkozzon be, ahol az emberek egymással és társadalmi környezetükkel kapcsolatba kerülnek.
Szociális munkás: szakirányú egyetemi, fõiskolai, alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel rendelkezõ munkatárs, aki szociális munkát végez.
Kliens: egyén, család, csoport, közösség, aki/amely a szociális munkás együttmûködését igényli, vagy arra szorul.

Elfogadta a Szociális Szakmai Szövetség Küldöttgyûlése 2011. április 29-én.