 A változás lényegét az alábbi három pontban foglalhatjuk össze: 1. A korábbi DiPerTe kombinált oltást egy korszerűbb vakcina váltja fel, amelyben a szamárköhögés elleni alkotórész megváltozik, az új oltóanyag csak a baktérium kórokozó képességéért leginkább felelős sejtrészeket (=antigéneket) tartalmazza. Ez más szóval azt jelenti, hogy átállunk a teljes sejtes (elölt egész baktérium tartalmú) oltóanyag használatáról az ún. acelluláris (nem baktériumot, csak annak tisztított antigénjeit tartalmazó) vakcinákra. 2. A szájon át adott, élő, gyengített gyermekbénulás elleni vírusvakcinát (Sabin-cseppek) elölt vírusokat tartalmazó oltóanyag váltja fel. 3. A háromnál több betegség ellen egyidejűleg végzett immunizáció kizárólag kombinált oltóanyaggal végezhető majd el. A régi és az új védőoltás naptárt az alábbi táblázat hasonlítja össze.  BCG - Tuberkolózis elleni oltás DTP - diftéria, tetanusz, szamárköhögés elleni oltás Pw - a jelenlegi teljes sejtes szamárköhögés elleni komponens Pa - csak tisztított antigéneket tartalmazó szamárköhögés elleni komponens OPV - szájon át adott, élő, gyengített vírustörzseket tartalmazó oltóanyag gyermekbénulás ellen IPV - inaktivált (=elölt) vírust tartalmazó gyermekbénulás elleni oltóanyag HIB - a Haemophilus influenzae baktérium elleni oltóanyag MMR - mumpsz, kanyaró, rózsahimlő elleni oltóanyag Hepatitis B - fertőző májgyulladás elleni oltóanyag. Az új oltási rendnek és az új oltóanyagoknak számos előnye van a régivel szemben: korszerűbb (a világon már igen sok helyen alkalmazott, jól bevált anyagokat, alkotórészeket tartalmazó vakcinákat használunk), kevesebb a szúrások száma, jelentősen csökken a nem kívánt oltási reakciók - láz, fájdalom, duzzanat az oltás helyén - előfordulása. Mindezek alapján jobban tolerálják mind a szülők, mind a csecsemők és kisdedek. A teljes új oltási rend a 2005. október 31. után született gyermekekre vonatkozik. Részlegesen érinti a változás a 2004. szeptember 30. után születetteket (MMR oltás tekintetében), és a 2003. január 1. és 2004. június 30. között születetteket (DPT II, és DPT III, illetve dt oltások vonatkozásában). Az új oltóanyagok a jelenlegi oltási rendszerbe is beilleszthetők, az egyes oltások összehangolhatók. A jövőre kötelezően használatos vakcinák 2005. késő tavasza, nyara óta gyógyszertári forgalomban kaphatók, a szülők az orvosok tanácsának megfelelően kérhetik, hogy gyermeküket az új oltóanyaggal oltsák. A kisebb fájdalom, a kevesebb helyi reakció, valamint az esetleges oltási szövődmények számának csökkentése érdekében a gyermekorvost megkérdezve célszerű már ezekben a hónapokban is a krónikus betegségben, illetve szív- és idegrendszeri betegségben szenvedő gyermekeket az új oltóanyaggal oltani. Budapest egyik külső kerületében rendelve a körzetemben már jó néhány alkalommal alkalmaztam ezen oltóanyagokat. Ezek alapján nagyon kedvező tapasztalatokról számolhatok be. Sokkal kevesebb lázat, fájdalmas sírást, valamint helyi reakciót tapasztaltam. A fertőző betegségek megelőzésének leghatékonyabb módja a védőoltások alkalmazása, többségük ezért is kötelező. Azok a betegségek, amelyek ellen oltunk, évtizedekkel ezelőtt még rettegett betegségek voltak. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 80-as évek óta több alkalommal áttekintette, hogy a magyar oltási rendszer hogyan illeszkedik az európai rendszerhez. Azt találták, hogy a régióban a legjobb átoltottságot értük el, és szervezett rendszert alkalmazunk. Ez a védőnői és a gyermekorvosi hálózatnak is köszönhető. A védőoltásokkal kapcsolatban a szülők körében sokáig nem voltak kételyek, mindenki elfogadta azokat, és oltatta a gyermekeket. Az utóbbi időben, sajnos, hangot kaptak olyan vélemények, amelyek megkérdőjelezik a védőoltások szükségességét. Akik ilyen véleményen vannak, nincsenek tisztában a védőoltások hatásával, nem ismerik azokat a betegségeket, amelyek ellen a vakcinák védelmet nyújtanak. Az, hogy a betegségeket nem ismerik a mai fiatal szülők, éppen annak köszönhető, hogy a védőoltások hatására eltűntek. Számos példa figyelmeztet arra, hogy a jelenlegi kedvező helyzet csak addig tart, amíg fennáll a védőoltásokkal kialakított immunitás. Az oltások szükségessége tehát nemhogy nem kérdőjelezhető meg, hanem alapvetően fontos megelőző tevékenység. A szülők felelőssége, hogy gyermekeiknek megadjanak mindent, ami segíti egészséges fejlődésüket. Az egészségügy feladata pedig az, hogy a legkorszerűbb módszerekkel megelőzzék a gyermekek egészségét fenyegető súlyos betegségeket. Ennek igen jelentős momentuma az új oltási rendszer bevezetése. |