A hadigondozásról szóló törvény január 1-én hatályba lépett módosítása alapján a beérkezett 11 kérelem közül 4 hadiárva részére állapítottak meg 50 ezer forint egyösszegű térítést. 4 kérelmet jogosultsági feltételek hiányi miatt elutasítottak, 3 ügy elbírálása folyamatban van.

A közelmúltban több Olvasónk is kritikát fogalmazott meg lapunk oldalszám-csökkentésével és a nagy felületet elfoglaló hirdetések magas számával szemben. Ezen, sajnos, nem tudunk változtatni, egyszerűen a gazdasági szükségszerűség kényszerített minket ezen lépésekre.

Ez az állapot nem kedvező számunkra sem, megjelenésenként mintegy 7-8 gépelt oldalnyi anyag marad ki a lapból. Kénytelenek vagyunk ezt a gyakorlatot követni a közeljövőben is, ellenkező esetben a Gotthárdi Hírek fennmaradása válik kérdésessé. Természetesen ezen állapoton minél előbb javítani szeretnénk, először a megjelenés sűrítésével, a kétheti gyakoriság visszahozásával, később talán a terjedelem növelésével, a 12 oldalra visszatéréssel. Addig is Olvasóink megértését és türelmét kérjük.

A jelentkezéskor az adatokat a szülő (gondviselő) személyi igazolványával és a gyermek személyi lapjával vagy születési anyakönyvi kivonatával kell igazolni.

A szülőt megilleti a nevelési-oktatási intézmény szabad megválasztásának joga.

A testnevelés tagozatos osztályba felvételt nyert tanulók és a szlovén nemzetiségi oktatást igénylő tanulók tanulmányaikat a Széchenyi István Általános Iskolában kezdik meg.

Tankötelesek azok a gyermekek, akik a 6. életévüket 2001. május 31. napjáig betöltik. A szülő kérésére tankötelessé válhat az a gyermek is, aki a 6. életévét 2001. december 31. napjáig betölti.

A szülő (gondviselő) személyi igazolványával, a gyermek születési anyakönyvi kivonatával és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolással kell igazolni. Továbbá szükséges a gyermek TAJ kártyája, adóigazolványa (ha van), valamint 1 db fénykép és 280 Ft a diákigazolványhoz. A beíratás alkalmával tanulói balesetbiztosítás köthető.

Kedvezőtlen iskolai döntés esetén a szülő (gondviselő) az iskola határozatának közlésétől számított 15 napon belül felülbírálati kérelemmel élhet.

International – EC gőzölős vasaló - áramütés veszélyes

Lafaiet LF-1200 kenyérpirító - áramütés és tűzveszélyes

Domotec MS-4331 mixer (7 sebességes) - áramütés és tűzveszélyes

Nushi japán NS-220 olajsütő – áramütés és balesetveszélyes

SVIT Svitshal Tr 50W falr szerelhető lámpa - áramütés veszélyes

- Azt kell mondanom, hogy a Nemzeti Parkot jóval kisebb területen tervezik, mint ahol a Natúrpark működik. Főként ha hozzáveszzük a Kerkamenti Natúrpark területét is, mellyel közös programjaink vannak. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Ausztriával és Szlovéniával fennálló jó kapcsolat következtében alakulóban van az Őrség – Raab – Gorisčo Natúrpark is. Ennek az lehet az érdekessége, hogy finnugor, német és szláv kultúra találkozik, tehát nemzetközi szempontból is jelentős elképzelés. Ennek a tervnek lehet egy része a Nemzeti Park, azt ugyanis látni kell, hogy a Nemzeti Park elsősorban magyar szempontból érdekes. Igaz, hogy a területen élnek olyan magashegységi növény- és állatfajok, amelyek az országban máshol nem, de a szomszédos országokban ezek mindennaposak. Érdekes lehet a néprajzi, kulturális vetülete a területnek, hiszen itt viszonylag érintetlenül megmaradt a hagyományőrző kultúra, az eredeti településszerkezet. Tehát, amíg a Natúrpark elsődleges célja a területfejlesztés, addig a Nemzeti Park a turizmusra, az ökológiai gazdálkodásra helyezi a hangsúlyt.

- A napi munkában nincs verseny köztünk, sőt, a szentgotthárdi kistérségi menedzserrel közösen dolgoztunk ki pályázatokat. Minden elképzelésnek megvan a határozott célkitűzése, stratégiája, ha ebben megtalálják a helyüket, lehet együtt dolgozni, nem hiszem, hogy negatívan befolyásolnánk egymás munkáját.

- Az elmúlt három évben a program keretében közel 1 milliárd forint jött Magyarországra, ennek fele Zalába, fel hozzánk. Ebből döntően infrastrukturális beruházásokat valósítottunk meg, ilyen a rábatótfalui és felsőszölnöki útfelújítás, az apátistvánfalui ifjúsági szállás kialakítása, az őrség-vendvidéki szelektív hulladékkezelés. Több határátkelőhöz vezető utat is felújítottunk. Létrehoztunk a térségben három kisebb üzemet, a csörötneki gyümölcsszárítót, az ispánki bioplazma üzemet és a szalafői tejfeldolgozót. Most állunk egy újabb 600 milliós program beindítása előtt, ezt két részre lehet bontani. Az egyik a kisgazdálkodási program, melynek keretében szaktanácsadói hálózatot, szakkönyvtárat hozunk létre, gazdálkodók számára képzési programot indítunk be. Szabadalmaztattuk az Őrségi Natúr Termék nevet, amely a biogazdálkodással előállított termékeket védi. A másik része alapvetően turisztikai jellegű, négy ökocentrumot hozunk létre Magyarszombatfán, Kétvölgyön, Zalalövőn és Szécsiszigeten. Ehhez csatlakozhatna egyébként a szentgotthárdi rekreációs program is. Az egész lényege az alulról jövő kezdeményezés, főként a helyi közösségek kreativitására és akaratára építünk.

- A Nemzeti Park kérdését két oldalról közelíteném meg. Elvi síkon azt kell mondanom, a Nemzeti Park jó dolog, ha figyelembe veszi a térség sajátosságait. Ezen a területen a földek nagyrészt magántulajdonban vannak, az a kérdés, hogy az állami korlátozásokkal szemben milyen kompenzációt nyújt az érintetteknek, hogy a szabályzók, a Nemzeti Parki rendszer bevezetésével senki ne szenvedjen hátrányokat. Gyakorlati síkon láthatjuk, hogy a Nemzeti Park egyszerű kormányrendelettel létrehozható, és erre erős szándék is van. Ezért a helyi közösségeknek, önkormányzatoknak ki kellene állni, összeszedni az égető problémákat, ezek megoldására garanciákat kapni. Gondolok itt a településrendezési tervekre, a hulladék- szennyvízkezelés problémáira, a termálvíz-hasznosításra, stb. Ha sikerül konkrét, összegszerű támogatási rendszereket feltárni, ha ezek ezen az úton hívhatóak le, ám legyen Nemzeti Park. Én azonban szkeptikus vagyok az állami támogatásokkal szemben, látható, hogy a kormány más területeket részesít támogatásokban. Úgy látom, hogy az egyéni kezdeményezésben van a jövő, nem az állami felügyeletben. Ezt az egész kérdést végül is a piacnak kell eldöntenie.

- A város szempontjából nincs igazán jelentősége, egy-két részletben kell érvényesíteni a gotthárdi igényeket. A Nemzeti Parkkal szemben biztosítani kell a megfelelő életteret, azaz a beépítési lehetőséget, mind lakó- mind iparterület szempontjából. Azt látni kell, ha Szentgotthárd fejlődése megtorpan, netán visszaesik, ez megfosztja úgy a Vendvidéket, mint a fél Őrséget a munkalehetőségektől. Érdekes kérdés, hogy egy nemzeti park mellett hogyan működik egy iparterület, de ha ez előre szabályozva van, nincs probléma. Jó példa erre Sopron, ahol az iparterület, a rekreáció, a nemzeti park minden probléma nélkül működik egymás mellett.

1998-ban alakult meg az Őrség-Vendvidék Natúrpark Egyesület, amelynek 47 tagja között önkormányzatok, civil szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek szerepelnek. Az Egyesület 2000 május 3-án az Őrségi Önkormányzatok Területfejlesztési Társulásával, Körmend és Szentgotthárd Önkormányzatával, a Szombathelyi Erdészeti Rt.-vel és a Nyugat-Pannon Fejlesztési Rt.-vel közösen létrehozta a Natúrpark Térségfejlesztési Kht.-t. A Kht. működési területe a körmendi, szentgotthárdi és őriszentpéteri kistérség területe, összesen 61 településsel és 45 ezer lakossal. Céljuk a fejlesztési tevékenységek koordinálása, a térségben lakók életszínvonalának és a környezet összehangolt fejlődésének elősegítése. Kiemelt feladata a térség európai integrációjának segítése, a szomszédos országokkal közös fejlesztési programok megvalósítása.

Az ülés elején Viniczay Tibor alpolgármester beszámolt Kövér László, a Fidesz-MPP elnökének látogatásáról. Mint mondta, a kormánypárt elnökének beszámolt azokról az önkormányzati erőfeszítésekről, melyek a 40-50 éves lemaradás megszüntetésének érdekében a város kifejtett, a számunkra hátrányos intézkedésekről, a tervezett programokról. Viniczay Tibor hangsúlyozta, hogy nem kapott semmi konkrét ígéretet kormányzati támogatásra, három program, a kolostorépület felújítása, az élménypark létrehozása és a Széll Kálmán téri felújítása területén a közeljövőben részletes bemutatás után visszatérnek az esetleges pályázati lehetőségekre.

Tóth Károly képviselő a testület információhiányát kifogásolta hozzászólásában, főként a Széll Kálmán téri beruházással és az élményfürdővel kapcsolatban. Pochán Miklós az élménypark építésének márciusra tervezett indulásáról kért információt valamint megemlítette az Édász ellen közelmúltban nyert precedens értékű pert az oszlopok után fizetendő közterület-foglalási díjról. Viniczay Tibor válaszában kifejtette, hogy a Széll Kálmán téri építkezés anomáliái miatt 10 milliós nagyságrendű kártérítési pert készítenek elő a Betonútépítő Rt. ellen, az összeg behajtására azonban nincs reális esély, mivel a céget valószínűleg fel fogják számolni. Az építkezésről elmondta, a befejezésre a Hoffmann Rt. kapott megbízást, a műszaki befejezés határideje május 15. Az élmény fürdővel kapcsolatban elmondta, jelenleg a tervezés zajlik, április 20-án tartanak részletes programismertetést.

Tárgyalta a testület a város 2000. évi költségvetésének zárszámadását is. Bauer Károly polgármester a gazdálkodásról elmondta, tavaly a bevételi tervet teljesítették, a finanszírozáshoz a megfelelő összegek rendelkezésre álltak, a dologi kiadásokra viszont kevés pénz jutott. Tavaly az intézmények körében nem történt átszervezés, hitelt sem kellett igénybe venni. A zárszámadást a testület elfogadta. Megalkották a képviselők a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról szóló rendeletet, majd áttekintették a közoktatási-közművelődési koncepciót. Pochán Miklós szerint a koncepció előkészítetlen, mert a megvalósításához szükséges pénzeszközöket nevesíteni kell, nem szabd általános, irreális koncepciót elfogadni. A képviselő javasolta, a kérdést vegyék le a napirendről, reálisan kidolgozva hozzák vissza később. Parázs vita után a testület a javaslatot elfogadta, a koncepciót júniusban tárgyalják újra.

Tárgyalták és elfogadták a fizető-parkolók létrehozásáról és működési rendjéről szóló előterjesztést. A döntés értelmében jegyes rendszert vezetnek be, a részletekre a későbbiekben viszatérünk. Elfogadta a testület a környezetvédelmi program tervezetét, módosították a lakás-, valamint a lakbérrendeletet. Megállapították a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjait, majd rendeletet hoztak a Városi Bölcsöde racionalizálási programjának végrehajtásáról. A döntés értelmében a bölcsöde férőhely-számát 2001. szeptember 1-től 40 főben határozták meg, egyúttal elrendelték 4 fő gondozónő és 1 fő technikai alkalmazotti létszám csökkentését. Jóváhagyták a Városi Könyvtár és a Művelődés Háza és Színház éves munkatervét, majd 350 ezer forinttal támogatták a Városi Óvoda fénymásológép beszerzését. Kérelem érkezett a Rendőrőrs épületének felújítása támogatására 72 millió Ft értékben, ezt a képviselők forráshiány miatt elutasították. Elutasították a József A. u. 30. alatti ingatlan bérlésére és megvásárlására érkezett ajánlatot is. Az ingatlan a Start Alapítvány tulajdonából visszakerült az önkormányzat tulajdonába, hasznosításáról egyelőre nem döntöttek.

A képviselő-testület döntése értelmében a 2001. évben érvényes illetmények és tiszteletdíjak:

A képviselők alap tiszteletdíja: 26.900.- Ft/hó

- Alapvető szervezeti felépítésünk 10+1 csoport. A program következtében székhelyóvodánkban (Kossuth u.14) egy csoport megszűnt. Alkalmazottaink létszáma 50 főről 47-re csökkent, mivel három státuszt elvettek. A törvény által megszabott minimumfeltétel megvan, tehát az eljárás szabályszerű volt. Anyagiak tekintetében 450.000 forintot kellene megtakarítani az élelmezési kiadásokból. Ez szinte lehetetlen, hisz szigorú szabályok határozzák meg a gyermekeknek juttatandó vitaminszükségletet, s ez csorbát nem szenvedhet mindamellett, hogy volt egy 10%-os normaemelés is. A racionalizálási rendelet egyébiránt 2001. július 1-vel lép hatályba.

A racionalizálási program előtt 261 férőhelyen 228-as gyermeklétszámmal dolgoztunk. Jelenlegi csoportátlagunk 20,5 fő/csoport. Megemlítem, hogy a törvényi szabályozás szerint egy óvodai csoportban átlag 20 gyermek lehet, de maximum 25 fő. Fontos ezt azért is kiemelni, mert az óvodában a nevelés személyre szabott, és a gyermek későbbi jövőjét nagyban befolyásolja ennek eredményessége.

- A szentgotthárdi óvoda nevelési programja országos hírű. A racionalizálás nem veszélyezteti-e ennek megvalósítását?

- Alapjában véve nem. Megjegyzendő azonban, hogy ezt a nevelési programot nagyon magas gyermeklétszám mellett maradéktalanul nem lehet végrehajtani. Idén 3 nagycsoport megy iskolába, azaz 86 gyermek távozik intézményünkből. Új kiscsoportot csak kettőt tudunk indítani, ezt a bölcsődei létszám nagyban befolyásolja. Szeptembertől 51 gyermekkel kalkulálunk, plusz azokkal az óvodáskorúakkal, akik közvetlenül a családokból érkeznek hozzánk. Sajnálatos, hogy a szülők által oly kedvelt és igényelt mini-csoportot nem tudjuk elindítani.

Szeretném elmondani, hogy április 18-án félnapos nevelés nélküli munkanap lesz intézményünkben, ahol a következő nevelési évre készülünk fel.

A 40 éves osztálytalálkozó szervezői, Sipos György, Torma Gézáné és Pávolics Imréné részletesen kidolgozott programja alapján zajlott le. Délután két órakor a III. Béla Szakképző Iskola előtt találkoztak a hosszú évek után először az 1961-ben végzett két osztály diákjai. Az iskola egyik tantermében Gaál Mária nyugalmazott tanárnő, osztályfőnök névsorolvasással kezdte a rendkívüli osztályfőnöki órát, majd egy perces néma felállással adóztak az elhunytak emlékének. Szabó József, nyugalmazott tanár, osztályfőnök – akárcsak 40 éve – a szakma, a munka szeretetéről, az életrevaló helytállásról beszélt. Az öregdiákok megtekintették az osztálynaplókat, majd aláírásukkal emlékkönyvben hitelesítették jelenlétüket. György László igazgatóhelyettes vezette végig a résztvevőket az iskola épületén, bemutatta a tanműhelyeket, tantermeket, az alkalmazott technikát. A séta után a volt diákok a temetőben emlékeztek volt tanáraikra, diáktársaikra. A program fehér asztal mellett folytatódott, pohárköszöntővel, könnyed vacsorával.

Az egyik résztvevő, Bedi József lapunknak elmondta, hogy számára feledhetetlen élményt nyújtott ez a nap.

- Óriási élmény volt újra találkozni a régi barátokkal. Sajnos, az évek úgy elszálltak felettünk, hogy volt olyan szituáció, hogy csak bemutatkozás után ismertük fel egymást. Jó volt látni, hogy egy épületben megtalálhatók a tanműhelyek, kimagasló technikai felszereléssel ellátva. A nap végén egy újabb, 5 év múlva esedékes találkozás reményében búcsúztunk el egymástól.

A bor 2000. augusztus 1-je óta több évtized után ismét visszakerült a jövedéki termékek közé, melynek ellenőrzését az előállítástól a fogyasztásig a pénzügyőrség végzi. A törvényi szabályozás egyik fontos lépcsőfoka, mely egyúttal egy átmeneti időszak lezárását is jelenti a szabadforgalomba került bor zárjeggyel történő ellátása. A szentgotthárdi vámhivatalhoz több kérdés is érkezett az elmúlt időszakban e tárgykörben - többnyire a kiskereskedőktől - melyek tisztázásához nyújt segítséget e tájékoztató. A nagykereskedő 2001. január 1-jétől csak zárjeggyel ellátott palackos (2 litert meg nem haladó kiszerelésű) és kannás (2 liternél nagyobb de 25 litert meg nem haladó kiszerelésű) bort szerezhet be. Az előző évi zárjegy nélküli készletét a nagykereskedő 2001. június 30-ig hozhatja forgalomba. A kiskereskedők a készleten lévő zárjegy nélküli palackos és kannás borokat szintén ez év június 30-ig hozhatják kereskedelmi forgalomba. Tekintettel a kannás bor eltarthatóságára, amely legfeljebb 2-3 hónap és arra a tényre, hogy az adóraktárak ez év elejétől csak zárjeggyel ellátva forgalmazzák a bort, úgy ebben a kiszerelésben gyakorlatilag az átmeneti időszak végén már zárjegy nélküli kannás bor a kiskereskedők készletén nem található.

A kereskedő a még készleten lévő zárjegy nélküli bort (kannás, palackos) 2001. június 30-án köteles a forgalomból időlegesen kivonni és raktárhelyiségében (üzletében) az elkülönített tárolást biztosítani, valamint ezen termékekről leltárt felvenni. A leltárív egy példányát és az annak alapján összeállított zárjegymegrendelést 2001. július 6-ig a területileg illetékes vámhivatalnak meg kell küldeni. Szentgotthárd közigazgatási területén a szentgotthárdi vámhivatalnak (9955 Rábafüzes Pf.: 2.). A zárjegy megrendelésen fel kell tűntetni a megrendelő adatait (név, székhely, telephely, pénzforgalmi jelzőszám, adószám) az igényelt zárjegy mennyiségét darabban és a megrendelő aláírását, bélyegzőlenyomatát. A leltárívnek tartalmaznia kell a termék pontos megnevezését, mennyiségét, csomagolási egységenkénti darabszámát.

A kereskedő a terméket csak a külön e célra gyártott készletzárjeggyel ellátva hozhatja ismét forgalomba. A felleltározott és bejelentett készlethez szükséges mennyiségű készletzárjegyet a vámhivatal az - igénybejelentésnek minősülő - leltárív adatai, illetve a zárjegymegrendelés alapján, a felhelyezés időpontjában bocsátja a kereskedő rendelkezésére.

A féléves átmeneti időszak lehetőséget biztosít a kereskedők számára, hogy a raktáron lévő zárjegy nélküli bor jövedéki termékeket forgalmazzák, ezzel is csökkentve a zárjeggyel el nem látott készletet, így június 30-án minél kisebb mennyiséget kell a forgalomból kivonni, majd szeptember 30-ig készletzárjeggyel ellátni. A készletzárjeggyel ellátott bor ezt követően korlátozás nélkül hozható forgalomba. A kiskereskedő a bor jövedéki terméket csak adóraktárból, egyszerűsített adóraktárból és nagykereskedőtől szerezheti be, melynek származását eredetét tudnia kell igazolni.

A vendéglátó ipari üzlet eladóterének kiszolgálására szolgáló részében - hasonlóan az egyéb jövedéki termékekhez - választékonként csak egy-egy bontott palackot, kannás bort lehet tartani. A kannás kiszerelésű szőlőbor kimérése az e célra kialakított (használt) kimérő edényből (eszközből), vagy közvetlenül a kannából italadagolón keresztül történhet. Természetesen bor is értékesíthető üzlethelyiségen kívül alkalmi rendezvényen a vámhatósághoz történt - három nappal korábbi - bejelentés alapján, ha ehhez az egyéb jogszabályokban meghatározott engedélyekkel is rendelkezik a kereskedő. Tilos szeszesitalt árusítani a sportlétesítmény területén a bajnoki, a kupa-, valamint a nemzetközi mérkőzések kezdetét megelőző egy órától a mérkőzés befejezését követő egy óráig terjedő időszakban.

Amennyiben a jövedéki termékek forgalmazásával kapcsolatban kérdés merül fel, úgy a vámhivatal jövedéki csoportja a hivatalos időben a 380-888-as telefonszámon, vagy személyesen segítséget nyújt.

Arany János szavalóverseny országos döntője: Murányi Judit 2. helyezés, a versenyen még Márton Barbara és Somlai Krisztina képviselte az iskolát, felkészítő tanáruk Kovács Lászlóné.

Befejeződtek a 2000/2001-es tanév zenei versenyei. Idén 11 rendezvényen több, mint 30, javarészt fúvós hangszeren játszó növendék mérettetett meg, közülük emeltük ki a legeredményesebbeket.

Ifjú Muzsikusok Fesztiválja, Győr:

“Az árak emelkedése miatt a közeljövőben nem lesz a városban egyetlen osztrák sem, nem éri meg nekik átjönni hozzánk, ugyanazon az áron magasabb színvonalat kapnak, mint nálunk. Ha az önkormányzat meg akarja menteni ezt a várost, kivezetőutakat kell keresni, ezek egyike lehet az idegenforgalom. Kérdés, hogy a létrehozandó objektumot meg tudják-e tölteni tartalommal, mivel a városban jelenleg nincs vendéglátó és idegenforgalmi színvonal.” (Dr. Gömbös Sándor, a Vállalkozók Egyesületének elnöke, Gotthárdi Hírek, 2001. 01. 19.)

Új úszómedencével és 60 méter hosszú csúszdával bővítették a családok számára ideálisan kialakított fürdőhelyet. (Vas Népe, 2001. 02. 03.)

Észak-Burgenland:

Közös élményfürdő lesz a három település összefogásával a Dél-burgenlandi gyógyfürdők igen pozitív eredményein felbuzdulva, magyar szakemberek ötletére. (Vas Népe, 2001. 02. 03.)

Muravidék:

A Muravidéken….”hagyományai vannak a gyógyászati turizmusnak, számos kedvelt termál- és gyógyfürdővel rendelkeznek szomszédaink.” (Bauer Károly polgármester, Vas Népe, 2001. 03. 23.)

Zalakaros:

Élményfürdővel és rekreációs központtal bővítik a kínálatot. A beruházás részeként egy szabadtéri és egy fedett gyermek élménymedence, valamint egy fedett úszómedence épül majd meg. (Népszabadság, Nyugat-dunántúli melléklet 2001. 02. 14.)

Termál, - pezsgőfürdő és szauna várja a látogatókat. (Népszabadság, Nyugat-dunántúli melléklet 2001. 02. 14.)

Gyógyvíz, strand és élményfürdő nyílt a Dél – Dunántúlon. (Népszabadság, , Nyugat-dunántúli melléklet 2001. 02. 14.)

“A gyógy- és termálturizmusnak köszönhetően az elmúlt évben Bük és Sárvár a megye kereskedelmi szálláshelyein megszállt vendégek számából 42, a vendégéjszakákéból pedig 62 százalékban részesült.” (Vas Népe, 2001. 03. 20.)

“A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács decemberben fogadta el a térség termálturizmusának stratégiai és fejlesztési programját…. A program szerint a zászlóshajókat, köztük Büköt és Sárvárt meg kell erősíteni.” (Vas Népe, 2001. 02. 07.)

Sárvár:

Sárváron egy olyan korszerű fürdő létrehozása a cél, amelyik versenyképes lehet a nyugati fürdőkkel. Sőt, az adottságokra építve (kétféle gyógyvíz áll rendelkezésre) igyekeznek ezeket felülmúlni. A beruházás összköltsége megközelíti a 4 milliárd forintot. (Vas Népe, 2001. 03. 28.)

A város rövidtávú beruházási tervei között szerepel egy élményfürdő kialakítása, mely szabadidő parkkal és Árpád-kori földvárral várja majd a kikapcsolódásra vágyókat. (Vas Népe, 2001. 02. 07.)

Szombathely:

Az élményfürdő, majd termálfürdő – komplexum megvalósítását követően Szombathely a nyugati térség kiemelt rekreációs és turisztikai központjává válhat. (Vas Népe, 2001. 02. 13.)

“Azon leszünk, hogy 2002-ben az ország legkorszerűbb szabadtéri strandját adjuk át!” (Szabó Gábor polgármester, VTV – Szombathely, Vas Népe, 2001. 02. 23.)

Epilógus:

“….sikerült egy olyan élménypark megvalósítását előkészítenünk, melynek része az uszoda is, és a befektető részvételével az üzemelés semmilyen terhet nem jelent a városnak, egy fillérünkbe sem kerül az objektum működtetése.” (Viniczay Tibor alpolgármester, Gotthárdi Hírek, 2001. 03. 23.)

- Az elmúlt hetek sajtójából válogatta: Rápli Róbert -

A legkisebbek a mazsorett előkészítő tanfolyam tagjai, akik éppen csak ismerkednek az alapokkal, próbálnak eligazodni a zene és a mozgás birodalmában. Játékos műsorszámuk a parádé kedves színfoltja volt.

Ez a 800 éves, patinás központtal, jelentős műemlékekkel, gyönyörű természeti környezettel rendelkező, a hármas határ, azaz Magyarország, Ausztria és Szlovénia érintkezési pontján fekvő Rába-pari városka az utóbbi időben arról nevezetes, hogy a nyugati tőke érdeklődése látványos fejlődést eredményezett, ipari parkja például átnyúlik az országhatáron is. A szlovén és a német kisebbség jelenléte ugyancsak további dinamizáló tényezőt jelent. Országosan azonban kevésbé ismert az a tény, hogy Szentgotthárdon évek óta mind eredményesebben működik az Irodalmi Klub, amelynek tagjai évenként szépirodalmi antológiával is jelentkeznek, decemberben látott napvilágot a Kötődés harmadik száma. Az ebben publikáló költők, írók munkássága nemcsak helyi érdeklődésre tarthat számot. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az antológia több szerzője a szombathelyi Írottkő Stúdió tagja, írásaik az Életünk című folyóirat Írottkő-mellékletében és más rangos fórumokon, különböző lapokban is megjelennek. Az évenként kiadott antológia tehát összegzésnek számít, alkalmat jelent a többi között arra is, hogy az alkotók munkásságának alakulása hosszabb távon is értékelhető legyen. A kiadó intézmények jó érzékkel ismerték fel az Irodalmi Klub, illetve a szépirodalmi antológia rendszeres megjelentetésének szerepét mindenekelőtt a város és környéke kulturális, ezen belül művészeti életének gazdagításában, a szülőföldhöz való kötődés, a lokálpatriotizmus megtartó erejének megerősítésében, a városi közösség formálásában. Egyúttal másoknak is példaként szolgálhatnak arra, hogy cselekvően támogassák a hasonló kezdeményezéseket.

Az immár harmadik szépirodalmi antológiában ezúttal tizenkét szerző versei, prózái láttak napvilágot, ígéretes összképet nyújtva. Kevés hasonló nagyságú város dicsekedhet azzal, hogy ennyi, kezdeményezésre kész, alkotó energiával rendelkező emberrel rendelkezik. A három szerkesztő öt ciklusba sorolta a verseket, illetve a két prózai írást. A válogatás és a szerkesztés gondos mérlegelésre vall. A kötet esztétikai megjelenése is igényes. Már itt megemlítendő a címlap és a hátsó borító grafikája. Varga Andreáról az elkövetkezendő időkben még bizonyára sokat hallunk majd. A szecessziós ízű grafikák nagy érzékenységet jeleznek.

“Reményeink szerint ez a kötet még az előzőeknél is személyesebbre sikeredett, így a lehető legmélyebbre ásva képes megmutatni az emberi lét valódi értelmét, a másikhoz való tartozás, kötődés fontosságát, s megtartó erejét” - írják a szerzők. Az Előszóban megfogalmazott szándéknak maradéktalanul megfelel az antológia. A versek az élménylíra és az intellektuális indíttatású költészet sajátos ötvözetét jelentik. Amihez még az is hozzátartozik, hogy a versbeszéd mindig összhangban van a művészi gondolattal.

Lukács Szilvia személyes indíttatású verseiből egyrészt sorsának vállalása tűnik ki, másrészt az a finom érzékenység, amely egy illat, egy álomi hangulat, vagy éppen a szél, az eső, a nap járása nyomán képes szólni a lét és a nemlét kérdéseiről. Csuk Ferenc munkásságában ezúttal a drámaiság Hangsúlyosabbá válása (Anyám, Stációk) kelti fel a figyelmet. A hiány növekedése a létezésbe való kapaszkodás megannyi emberi, költői változatával szolgálnak verseiben. Gergál Attila formagazdagságú, az indokolt szkepszist sem nélkülöző versei erőteljes intellektuális, sőt társadalmi érdeklődést is mutatnak, napjaink alapvető életérzését fejezik ki (Decemberi hideg, Vitte, amit hozott). Máthé Andrea versei már a felismert szükségszerűség különböző kérdésit is fölvetik, a valóság és a látszatvalóság, az ébrenlét és az álom, a jelen és az emlék összefüggéseit, a valósághoz való közelítés lehetséges változatait (Jó volna hazamenni, Zsoltár, Csak..., Hajnal). Racionalitása, amely a letisztult formában, a gondolati fegyelmezettségben nyilvánul meg, korántsem nélkülözi az érzelmi töltést, ami sajátos lebegést ad verseinek. Schneeflock Mária a hiányról, a rejtőző gondolatról, a szívhangok kattogásáról, Kósik Barbara a végtelenről és a csendről, az ember parány voltáról, s az ebből fakadó “félelemről”, Tóth Péter “fogaskerék-lét” elembertelenítő veszélyeiről, Nagy Károly ugyancsak az “egyenlét” monotóniájáról, Kovács Zoltán viszont a szerelem öröméről, Antal Zsuzsanna a tünékenység csodájának mibenlétéről szól verseiben.

Ez az írás utánközlés, a szerző hozzájárulásával jelent meg. Az első közlés helye és ideje: Nógrád Megyei Hírlap 2001. jan. 23.

Az egész projekt rendkívüli profi hozzáállásról, szakértelemről tanúskodik, kezdve a CD-borítóval (hiába, a fiúk grafikai stúdiót működtetnek), a PR munkán át a koncert megszervezéséig, a székeken elhelyezett ismertető anyagig, a színpadképig. A lemezen hallható és a koncerten előadott anyag is hatalmas munkáról tanúskodik, a “komplex metal” műfaj minden stíluselemét felvonultatják. Mérnöki pontossággal megszerkesztett dalok, igényes hangszerelés, irodalmi szintű szövegek, precíz, pontos előadás, kitűnő technikai hangszerkezelés. Ezek alapján mindenképpen elismerést érdemelnek, most ne menjünk bele az ezzel ellentétes, “gizda” példák taglalásába.

A koncerten azonban, sajnos, nem tudták teljes mértékben lekötni a közönség figyelmét, amit leginkább a “zsűri” magatartása bizonyít. Fejlesztenivalójuk van a színpadi mozgás terén, persze, ez a komoly megterhelést és koncentrációt igénylő előadás közben meglehetősen nehezen megvalósítható. Nincs igazi kontaktus a közönséggel, üde színfoltként jelent meg, amikor Norbi, az énekes, a mikrofonállvány mellől leült a színpad szélére. A koncert különben hatásosan kezdődött, az első négy-öt szám után ováció, sőt közben is ritmikus taps díjazta a produkciót. Utána viszont leült a hangulat (lásd a közönség reakcióit!), ami talán két dolognak tudható be. Először is, ez a stílus rétegzene, nem csupán játszani, hanem befogadni is nehéz. Ennek feloldására lehetne színpadi technikákkal kísérletet tenni. A másik gond, hogy (valószínűleg időkitöltés céljából) öt Dream Tethaer számot is eljátszottak, ráadásul egymás után. Ezzel megint csak két gond van. Az első, hogy a Dream annak ellenére, hogy világsztárok, nem a széles közönség számára játszanak (mint ahogy a Da Capo sem), a másik, hogy egy lemezbemutatón kissé visszásnak tűnt ez a megoldás. Sajnos, a phaistos-i korong titkai rejtve maradtak előttünk.

Összefoglalva egy jó koncertet láthattunk, sajnos, az említett visszásságok kissé lerontották az igazi értékét. Ennek ellenére örülhetünk, hogy Gotthárdnak ismét van országos hírű együttese, akik többfelé elviszik a város (és persze a zenekar) hírét. Befejezésül csupán egyet tudok érteni a koncertet felkonferáló Rápli Róberttel, aki kifejezte reményét, hogy a Da Capo-t nem fogjuk látni a Dáridóban.

A beszélgetés “gyászos” alaphangnemét a legfrissebb Fradi-vereség hírével teremtette meg az est házigazdája – Farkasházy köztudottan FTC-rajongó -, majd a vendég Hetedik című, közelmúltban megjelent könyvéről beszélgettek. Megtudtuk, hogy miért misztikus az író életében a 7-es szám, és hogy mi motiválta arra, hogy megírja felmenőit: “A halottak velünk vannak és akkor halnak meg igazán, ha elfelejtjük őket.”

Farkasházy Tivadarból nem ömlött a szó, ha napi politikáról kérdezte vendéglátója, s ez talán nem is nagy baj, hiszen elsősorban nem politikai vitára vagy show-műsorra váltott jegyet a jó hetven főnyi publikum. Annyit mindenesetre megtudtunk, hogy a politika nagyképűvé tesz, a politikusok hamar megszeretik a kapott hatalmat. Ellenük a humorista legjobb taktikája az lehet, ha minél jobban megsérti, s így kizökkenti őket megszokott életvitelükből.