Gotthárdi Hírek

Hírek

A hivatal januárban 2 lakóházépítési és 1 használatbavételi engedélyt adott ki.

Az önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága az intézmények és civil szervezetek javaslatai alapján 803 fő szociálisan rászoruló személyt részesített egyszeri átmeneti segélyben. A segély összértéke 2 millió 900 ezer Ft volt.

Az okmányiroda feladatai közé tartoznak január 1-től a közlekedésigazgatási ügyek is. A tapasztalatok szerint a személyi igazolványok és a lakcímigazolványok kiadása már gyakorlottan történik, a vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos feladatok ellátása még nem teljes a számítógépes program hiányosságai miatt. A szentgotthárdi okmányirodához összesen 14 település tartozik.

A februári népszámlálásra városunkban 45 számlálókörzetet alakítottak ki 38 összeíróval, 7 felülvizsgálóval és 3 tartalék összeíróval. A népszámlálás költségeit a Központi Statisztikai Hivatal fedezi.

Köszönetnyilvánítás

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik lehetővé tették és teszik, hogy a helyi művelődési házban hetente két alkalommal alakformáló tornán vehetünk részt.

A farkasfai lányok, asszonyok

Racionalizálás lapunknál is

A költségvetési megszorítások természetesen lapunkra is hatással vannak. Éppen ezért nálunk is szükséges a takarékossági intézkedések megtétele. Ennek leglátványosabb eleme az, hogy a Gotthárdi Hírek ezentúl csupán 8 oldalon jelenik meg. Ez jelentős megtakarítást eredményez, a tartalomban viszont ne tervezünk nagyobb változtatásokat. Terveink szerint csökkentjük az általános, szórakoztató, ismeretterjesztő anyagok mennyiségét, erősítjük viszont a híreket, tudósításokat, riportokat, aktualitásokat tartalmazó írásokat.

Nem kell meglepődni, ha ezentúl néha színes címoldallal találkoznak. Ennek az az oka, hogy több hirdetőnk is ragaszkodik a színes nyomáshoz és nem jelent költségnövekedést, ha ugyanazon az oldalon más fotókat, grafikákat is színesben közlünk.

Reméljük a változtatást Olvasónk megértik, és a továbbiakban támogatják munkánkat.

A szerkesztőség

Jegyzet

Elérkeztünk tehát arra a pontra, amit néhányan már több éve megjósoltak. A város költségvetése az ismert elvonások következtében arra a szintre jutott, hogy az eddigi gyakorlat tovább nem folytatható. Nem akarom most még egyszer leírni az érveket, ellenérveket, a lesújtó adatokat, lapunkban ezekről részletesen olvashatnak. Viszont a képviselő-testületi üléseken, lakossági fórumokon uralkodó hangulat eddig nem tapasztalt érzések elé állították képviselőinket. Többször is elhangzott már az, hogy vállalni kell a népszerűtlen intézkedéseket, hiszen ez is hozzátartozik a közéleti szerepvállaláshoz. Hallgatva a vitákat, az az érzés ébredt az emberben, néhányan nem akarnak igazán szembesülni a problémákkal, halogató vagy ellenzéki álláspontra helyezkednek. Mások viszont teljes mellszélességgel vállalják véleményüket még akkor is, amikor néhányan már a másfél év múlva esedékes választások képével rémisztgetik képviselőinket.

Jegyzetünknek nem tárgya, hogy állást foglaljon az ellentétes, vagy csupán nem mindenben egyező vélemények között. Az igazán érdekes az, hogy az elmúlt mintegy hat évben először fordul elő, hogy markáns vélemények ütköznek. Persze, mindig is voltak eltérő megnyilvánulások, de alapjában véve a döntések konszenzussal születtek. Érdekes belegondolni, mi lenne akkor, ha pártalapú politizálás zajlana városunkban, a testületben mondjuk három frakció lenne. A régebbi tendenciákat figyelembe véve az egyik kétségkívül a polgári konzervatív, a másik a szocialista, a harmadik pedig a liberális frakció lenne. Mondjuk.

A szocialistáktól és a liberálisoktól az elvonások állandó emlegetését, a kormány szidalmazását, a konzervatívoktól pedig a megszorítások szükségességét, a város még nem felderített tartalékainak felkutatását hallhatnánk. Persze, a jobboldal állandóan emlegetné az elmúlt évek pazarló gazdálkodását, a baloldal pedig a saját erőből megteremtett adóerő elvonását. Szóval, lenne vita, személyeskedés, bolsizás, ahogy az annak a rendje. A döntéseknél aztán érvényesülne a frakciófegyelem, így a frakciók létszáma alapjában véve eldöntené a dolgot. Ha eljátszunk a gondolattal, hogy a globalizáció- és idegenellenes szélsőjobb is szóhoz jutna, akkor pedig jönnének a javaslatok a multik adójának emelésére, a helyi vállakozások megkülönböztetésére.

Végiggondolva a dolgot, lenne tehát purparplé rendesen. Azt azonban nem lehet eldönteni, ez a felállás mennyire szolgálná a város érdekeit. Egy biztos, képviselőink hozzászoknának a nézetütköztetéshez, a népszerű és népszerűtlen döntések támogatásához.

Visszatérve a jelenlegi állapothoz, nem ismerjük szenátoraink lelkivilágát, az biztos, hogy jónéhányan küzdenek a józan ész és az érzelmek közti ellentétekkel. Egyszer már hallottuk az elmúlt évtized elején a “kamikaze-kormány” kifejezést. Lehet, hogy be kell vezetnünk a “kamikaze-testület” fogalmát is?

-igor-

 

 

Testületi ülésről jelentjük

Soha nem látott érdeklődés közepette tartotta meg soros ülését február 1-én városunk képviselő-testülete. A termet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akik többségében az általános iskolákból érkeztek, de jelen voltak az intézményvezetők is. Mindez az első napirendi pontnak volt köszönhető, melynek keretében a költségvetéshez kapcsolódó racionalizálási programot tárgyalták képviselőink.

Mint az várható volt, a program megítélésében nem volt egyetértés a testület tagjai között. Az ülés elején Bauer Károly polgármester foglalta össze a program lényegi kérdéseit. Mint mondotta, a tervezett intézkedések szükségszerűek és elkerülhetetlenek. Hangsúlyozta, hogy az elvonások nem hozhatók összefüggésbe az uszodaüggyel, a működtetés és a fejlesztés egymástól elkülönülő feladatok. Az intézkedések fő okaként a központi elvonásokat említette meg, melyek nagymértékben sújtják a város költségvetését. Kiemelte, hogy az önkormányzat alapvető feladata a fizetőképesség megtartása, a működés biztosítása, egy új városkoncepció, jövőkép kialakítása. Rámutatott, hogy az önkormányzatnak nem áll szándékában intézmények megszüntetése, megyei kézbe adása, összevonása. - A program fő feladata, hogy megalapozza a 2001 utáni időszakot is - jelentette ki Bauer Károly.

A tervezettel kapcsolatosan több képviselő is kritikai észrevétekleinek adott hangot. Mikos Imre szerint a problémát át lehetne hidalni kisebb kölcsönökkel, de ehhez az uszodaelképzelést ki kell venni a beruházási programokból. Tóth Károly azon véleményének adott hangot, hogy a racionalizálási program nem ésszerű, átgondolt intézkedés. Mint mondotta, csak fejlesztésekkel lehet előrelépni, ezekbe azonban beletartozik a létszám és a bérek problémája is. Kijelentette, teljesen más oldalról kellene megközelíteni a kérdést.

A közel másfél órás vita végén a testület alapjában véve elfogadta a racionalizálási programot, egyedül a bölcsöde tervezett költségvetési- és létszámcsökkentése nem kapta meg a szükséges támogatást.

A testület a továbbiakban jóváhagyta az önkormányzati vagyonrendeletet és a képviselő-testület bizottságainak 2001. évi munkatervét. Meghallgatták és elfogadták az önkormányzat 2000. évi gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatai ellátásról szóló bszámolót.

A napirenden több anyagi támogatási kérelem is szerepelt, ezeket elutasították, mivel a városnak jelenleg nincs érvényes költségvetése. A kérelmek egy részére a költségvetési rendelet elfogadása után visszatérnek.

A továbbiakban ingatlanügyeket tárgyalt a képvisel-testület.

-szilágyi-

 

Szülői fórum a bölcsödében

A költségvetési racionalizálási program súlyosan érinti az intézmények jó részét, így a Városi Bölcsödét is. A program 2 millió Ft-os elvonással, 5 fő munkahelycsökkentéssel számol, az engedélyezett létszámot pedig 40 főben maximálja. A program nyilvánosságra hozása után a szülők a bölcsödét arra kérték, szervezzen fórumot, ahol kifogásaikat, észrevételeiket elmondhatják a város vezetőinek. A fórumra január 30-án az esti órákban került sor.

A bölcsöde előtt már jóval a meghirdetett időpont előtt is szép számban gyülekeztek az érdeklődők. A bölcsöde épülete talán nem is látott még egyszerre ennyi embert, két helyiséget nyitottak össze, hogy a szülők, hozzátartozók elférjenek. Ennek következtében nem minden szót lehetett tisztán hallani, de a hangulat határozottan indulatos volt. Az érkezők között láttuk Bauer Károly polgármestert, több képviselőt, akiket udvariasan fogadtak és gyorsan az első sorok felé irányítottak.

A szülők észrevételeit Szívósné Balogh Andrea tolmácsolta. Mint mondta, az óvodába jelenleg 78 gyermek van beíratva és négyen várnak felvételre. Hangsúlyozta, hogy a bölcsöde tavaly országos elismerést kapott, tehát jól működő intézményről van szó. A szülők helyzetéről elmondta, a bölcsödei beiratásnak nem biztos, hogy anyagi okai vannak, ennél meghatározóbb a munkahely megtartása, mivel megszűnt a gyes alatti védelem, gyakorlatilag a munkáltató a gyes ideje alatt is elküldheti az anyát. Feltette a kérdést: “A döntés előtt felmérték-e az igényeket? Milyen szempont alapján fogják kiválasztani a jelentkezők közül azokat, akik felvételt nyernek?” Kijelentette, a szülők értetlenül állnak a döntés előtt.

Bauer Károly az elmondottakkal kapcsolatban egyetértését fejezte ki, mint mondta, Szentgotthárd fejlődése alapján ki lehet jelenteni, a városban jó az alapellátás. A racionalizálási program azonban azért készült el, mert elkerülhetetlen az intézményrendszer karcsúsítása, a jelenlegi rendszer fenntartását a költégvetés “nem bírja el”. Hangsúlyozta, a bölcsödei ellátás nem kötelező önkormányzati feladat, jelenleg egy gyermek ellátása évi 519 ezer forintba kerül. Az önkormányzat adatai alapján jelenleg 58-60 gyermek jelenik meg rendszeresen a bölcsödében, a tervben szereplő 40 fős engedélyezett létszámot 48 főre fel lehet emelni. Alapvető érdek, hogy az anyuka maradjon otthon a gyermekkel, ha 60 fős létszámot engedélyeznek, akkor növelni kell a gondozói létszámot. – Ezen a szinten megálljt kell parancsolni – jelentette ki a polgármester – a racionalizálás különben sem érinti a jelenlegi gyermeklétszámot, mivel ezek a gyermekek a közeljövőben átkerülnek az óvodába. –

Bauer Károly beszámolója közben többen is kinyilvánították nemtetszésüket: - Ezentúl majd háromévesen születik a gyerek – mondta egy szülő.

A hozzászólók közül többen is kapcsolatba hozták az elvonásokat az uszodaépítéssel, erre a polgármester kifejtette, hogy a két dolog nem függ össze, mivel az uszodát vállalkozói alapon fogják építeni.

A hosszú vita során javaslatok is hangzottak el, többek között az, hogy emeljék fel a térítési díjakat. Javasolták, hogy adják el az önkormányzati lakásokat, és a bevételből fedezzék a hiányt. Bauer Károly ezzel kapcsolatban elmondta, a lakások értékesítéséből csak egyszeri bevétel származhat, a város érdeke nem csak a meglévő lakások megtartását, hanem újak építését, vásárlását is megköveteli.

Többen kritikus megjegyzésekkel illették a képviselő-testület munkáját, volt, aki az objektív döntések hiányát említette, mondván a testületben intézményvezetők, vállalkozók vannak, akik saját érdekeik alapján döntenek.

Bauer Károly ezt a megjegyzést viszautasította, mondván, ennek semmi alapja, mert a rendszer nem így működik. (Nevetés az érdeklődők soraiban.)

A több, mint mésfél órás vita végén abban állapodtak meg, hogy megpróbálkoznak vállalkozói támogatások szerzésével, a február végi testületi ülés előtt, amelyen megalkotják a költségvetési rendeletet, mégegyszer összeülnek a szülők képviselőivel, hogy valamilyen kompromiszumos megoldást találjanak.

-szilágyi-

Lapzártakor érkezett a hír, hogy testületi ülésen a racionalizálási program szavazásakor a bölcsöde tervezett elvonásait nem támogatták a képviselők, a döntés alapján úgy tűnik, minden marad a régiben. Az ügy azonban teljesen még nincs lezárva, végleges döntés a költségvetés elfogadásakor lesz.

Költségvetési racionalizálási program

A költségvetési koncepció első két tárgyalásán kiderült, hogy a központi megszorító gazdasági intézkedések, valamint a tervezett beruházások miatt a meglévő intézményeket az előző évekhez hasonlóan nem lehet tovább működtetni. Ezért a szakbizottságok racionalizálási programot dolgoztak ki, amely alapjában véve a saját bevételek növelését, az előzetesen tervezett költségvetés csökkentését és létszámleépítéseket tartalmaz.

A racionalizálási program szükségessége már az előző években is felmerült, az idei év előre látható adatai miatt végrehajtása tovább már nem halasztható. A költségvetés készítésekor az is világossá vált, hogy a dologi kiadásokat tovább nem lehet csökkenteni. A programban megfogalmazott vélemény szerint a racionalizálás érzékenyen érinti az intézményeket, de még az elviselhetőség határán belül van.

A létszám- és költségvetéscsökkentés nem érinti a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot valamint a Városi Könyvtárat, mivel ezekben az intézményekben erre már nincs lehetőség. A többi intézményben viszont – a tervezet szerint – eltérő mértékben ugyan, de a költségvetést és a létszámot is csökkentik.

A költségvetések csökkentése

Városi Gondozási Központ: 1 millió Ft

Városi Óvoda: 1 millió 950 ezer Ft

Takács Jenő Zeneiskola: 650 ezer Ft

Városi Bölcsöde: 2 millió Ft (nem kapott támogatást tesületi ülésen)

Rendelőintézet: 2 millió Ft

Művelődés Háza és Színház: 1 millió 500 ezer Ft

Arany János Ált. Iskola: 6 millió 500 ezer Ft

Széchenyi István Ált. Iskola: 7 millió Ft

Vörösmarty Mihály Gimnázium és Kollégium: 4 millió 750 ezer Ft

III. Bla Szakképző Iskola: 6 millió 700 ezer Ft

GAMESZ: 800 ezer Ft

Polgármesteri hivatal: 5 millió 885 ezer Ft

Városüzemeltetés: 15 millió Ft

Létszámcsökkentések

Az intézmények teljes munkaidőden foglalkoztatott létszámának csökkentése

Városi Óvoda: 3 fő

Városi Bölcsöde: 5 fő, egyúttal az engedélyezett férőhelyek számát 40 férőhelyre csökkentik (nem kapott támogatást a testületi ülésen)

Művelődés Háza és Színház: 1 fő

Arany János Ált. Iskola: 4 fő

Széchenyi István Ált. Iskola: 6 fő

Vörömarty Mihály Gimnázium és Kollégium:4 fő

III. Béla Szakképző Iskola: 4 fő

Polgármesteri Hivatal: 8 fő

Az álláshelymegszüntetések határideje 2001. június 30.

 

Vállalni kell a népszerűtlen döntések felelősségét is

Interjú Pochán Miklóssal

Az idei költségvetési koncepció jelentős megszorításokkal számol, amelyet a racionalizálási programban részletesen közlünk. A karcsúsítás okairól, lehetséges következményeiről, az önkormányzat előtt álló nehézségekről beszélgettünk Pochán Miklóssal, a Pénzügyi Bizottság elnökével.

- A program ismeretében a közvéleményben megfogalmazódott az a vélemény, hogy a karcsúsítás oka az uszodaépítési elképzelés. Mennyiben befolyásolta a költségvetési koncepciót az építkezés?

- Természetesen lényegileg nem befolyásolta. Azt kell látni Szentgotthárd költségvetésénél, hogy az a tendencia, amivel a kormányzat ezt a várost sújtja, átgondolásra készteti az önkormányzat bizottságait, tagjait. Gyakorlatilag a város költségvetése három év alatt oda jutott, hogy lassan csak a működési költségeinket fedezik a bevételeink. Nyilvánvaló, hogy egy városban nem csak működésre kell és szabad költeni, hanem fejleszteni is kell, hiszen ez alapozza meg a város jövőjét. Fejleszteni, beruházni pedig csak úgy szabad, ha az megtérül, munkahelyeket teremt, idegenforgalmat növel, úgymond növeli a város respektjét.Nyilvánvaló, hogy hitelt csak és kizárólag ilyen célra szabad felvenni, a működési költségek finanszírozására nem, mert az vagyonfeléléshez vezet. Ezt ma már a képviselő-testület is jól látja. Azt látni kell, hogy az intézményeink működési költségei Jóval meghaladják egy hasonló nagyságrendű település lehetőségeit. Ezeket a város ebben a helyzetben nem tudja finanszírozni ez elsősorban az oka a racionalizálási program készítésének. Ez tulajdonképpen egy annyira minimális program, amit még nagyobb vérveszteség nélkül elvisel az intézményhálózat. Véleményem szerint azonban a takarékosságnak ezzel még nincs ennek vége, ugyanis a programmal csak a 2001-es évet oldottuk meg, ebben a következő időszakról szó nincs. Amennyiben a következő időszakon időben nem gondolkodunk el és nem teszünk további takarékossági intézkedéseket, akkor 2002-ben sem tudjuk finanszírozni a város működési költségeit. Ezt a továbbiakban még az is indokolja, hogy lassan két éve egy fillért sem tudunk biztosítani a dologi kiadások emelésére. Ez sokáig így nem mehet, erre is forrást kell találni, és ma forrást másból nem lehet teremteni, csak ha folytatjuk a működési költségek csökkentését.

- Nemrégiben elhangzott az a vád az önkormányzat ellen, hogy a közelmúltban pazarlóan gazdálkodott. Igaz ez?

- Ezzel nagyrészt egyet kell, hogy értsek, azonban nem úgy fogalmaznék, hogy pazarlóan gazdálkodott. A testületet a jószándék vezette, mikor úgy gondolkodott, hogy amit lehet, azt odaad az intézményeknek, a város működtetéséhez. El lehet azon gondolkodni, hogy ez hiba volt-e, vagy nem volt hiba. Az én véleményem szerint hiba volt, tehát ebben a testületnek része van. A testület viszont nem tudhatta előre, hogy három év alatt 700 millió forintot vonnak el. Ha ez nincs, nem fájna a feje most a testületnek, semmi gondunk nem lenne.

- Ön az egyik testületi ülésen azt mondta, most már véget kell vetni annak, hogy a képviselő népszerűségre törekedjen, meg kell tenni a népszerűtlen lépéseket is. A racionalizálási elképzelés gyakorlatilag 1997-ben merült fel először. Ha akkor elkezdik a racionalizálást, ma már jobb helyzetben lehetne a város?

- Természetesen jobb helyzetben lennénk, és ami fontos, kisebb kevesebb fájdalmat okozó lépésekkel fokozatosan lehetett volna ezt a célt elérni. Az eddigi időszakból elég csak azt megemlítem, hogy tavaly 17 álláshelyet hagytunk jóvá, amire véleményem szerint nem igazán volt szükség.

- Miért nem lépte meg 97-ben, 98-ban ezeket a lépéseket a testület?

- Népszerűtlen intézkedéseket nem könnyű hozni, ennek a felelősségét nehéz vállalni. Nyilvánvaló, itt emberi sorsokról, pénzelvonásokról van szó. Ezen döntések következményeit senki sem szívesen vállalja, egyetlen képviselőtársam sem, és én magam sem. A helyzet azonban ma már nem tesz lehetővé más lépést, ma már arról van szó, hogy a város működőképességét megtartsuk. Tudomásul kell venni, hogy a 98-at megelőző időszakban a jó szándék vezérelte a testületet abban, hogy olyan feladatokat vállalt fel, amelyek az önkormányzati törvény alapján nem kötelező vállalnia. A törvény szerint az alapellátásokat kell a városi önkormányzatnak finanszírozni. Ez elsősorban az óvoda, az általános iskola és a háziorvosi szolgálat. Az előző testület vállalta a nem kötelező feladatokat is, mert az itt élők érdekét nézte. Úgy látta, hogy a város olyan anyagi helyzetbe kerül a nagyvállalatok letelepedésével, hogy a befolyó iparűzési adóból tudja finanszírozni ezen nem kötelező, egyébként a megyei önkormányzathoz tartozó tevékenységeket. Mára eldőlt, hogy befolyik ugyan ez az iparűzési adó, csak nem marad itt.

- Nem érzi-e luxusnak, hogy amikor ilyen lépésekre kényszerül az önkormányzat, akkor uszodaépítésen gondolkodunk?

- Azt tudni kell, hogy itt nemcsak uszodáról hanem olyan komplexumról van szó, ami az uszodán kívül tartalmazza a rekreációs központot és az élményfürdőt is. Ez véleményem szerint Szentgotthárd város idegenforgalmát jelentősen növeli majd. Ez bevételeket hoz, ráadásul az idegenforgalomból származó adóbevételeket az állam még támogatja is, és kétszeresét helyben hagyja.

- Tehát nem is az ipart, hanem az idegenforgalmat kellene fejleszteni?

- Gyakorlatilag a turizmust és az idegenforgalmat kellene fejleszteni. Az uszodaépítés egy régi, több évre visszanyúló program, és nekem ez a jelenlegi terv sokkal jobban tetszik, mintha csak egy fedett uszodát építenénk rekreációval. Ez vonzza majd a turistákat, kuriózum lesz, az országban nem lesz még egy ilyen, ha megvalósul. Ehhez jelentős kormányzati támogatást lehet szerezni pályázatok útján, ha ügyesen lobbizunk, lobbiznak a beruházók.

- Térjünk vissza a racionalizálási programra. Ez a terv nem viszi padlóra az intézményeket?

- Én úgy gondolom, hogy nem, sőt, abban is biztos vagyok, hogy további tartalékok is vannak az intézményeinkben és a gazdálkodásunkban. Ha összhasonlítjuk Szentgotthárdot egy hasonló nagyságrendű várossal, azt látjuk, hogy ott a normatív állami támogatáshoz 30, maximum 50 százalék támogatást tesz hozzá az önkormányzat. Szentgotthárdon teljesen más a helyzet. Ha vesszük a normatív támogatást, ehhez gyakorlatilag mégegyszer ennyit, sőt, van olyan intézmény, ahol 150 százalékot tesz hozzá jelenleg az önkormányzat. Ezt sajnos a továbbiakban tartani nem lehet. Nyilvánvalóan látják ezt felsőbb szinten is, látják, hogy indokolatlanul felduzzasztott intézményhálózatunk van, amit nem igazol a város nagysága. Ez nem lesz finanszírozható a jövőben. Nincs más lehetősége a városnak, hiszen a korábbi időszakban volt már 1 milliárd 900 milliós bevételünk, ma meg van 1 milliárd 400 millió. Kérem azt, hogy az intézményvezetők is próbálják meg ebből a szemszögből vizsgálni gazdálkodásukat, és javaslataikkal, ötleteikkel próbálják meg segíteni munkánkat a közös cél – a város működőképességének, az intézményhálózat megőrzése érdekében. Kérem, és kérjük a lakosság támogatását is, hiszen a testületnek a választók részéről is kell támogatás ahhoz, hogy meglépje a népszerűtlen, de kényszerű intézkedéseket.

Szilágyi József

Három szakvásár Szombathelyen

A szombathelyi vásárok szervezője, a Vásárcentrum Kft. január végén sajtótájékoztatón ismertette idei rendezvényeit. A legjelentősebb változás, hogy a szokásos őszi vásáron idén külön állítanak ki az autós cégek, vagyis ez a rendezvény is várhatóan szakvásárrá növi ki magát.

Idén már nyolcadik alkalommal rendezik meg az AGRA Savaria Nemzetközi és Élelmiszeripari Szakvásárt, a régió agrárvásárát. Dr. Kiss János, a kft. ügyvezetője elmondta: a március 8-11. között nyitva tartó szakvásár fő témaköre – a mezőgazdaságon és élelmiszeriparon kívül – a falusi turizmus, az idegenforgalom és a boturizmus, ezekről több szakmai előadást hallgathatnak meg a látogatók. Az AGRA Savarián az AMC Kht. 150-200 m2-es standon ad bemutatkozási lehetőséget azoknak a kisebb termelőknek, akiknek nincs pénzük arra, hogy önállóan állítsanak ki, ők február 15-ig adhatják be pályázataikat.

Az idei szombathelyi tavaszi vásár (május 9-13.) a tavalyi és tavalyelőttihez hasonlóan két vásárt jelent majd a látogatók számára: az építőipari cégek, kereskedők örömmel vették, hogy tavasszal “A Ház” elnevezésű szakvásáron külön – a Haladás pályán sporcsarnokban, könnyűszerkezetes pavilonban és szabadtéren – jelenhetnek meg, míg a Present Publikum Vásár egy további sátorban és a körülötte lévő szabadtéren lesz látogatható a szakvásárral egyidőben.

Ősszel is szakvásárt rendez a Vásárcentrum Kft.: az október 10-14. között megrendezendő őszi vásáron az autós szakma (kereskedők, alkatrészforgalmazók, biztonsági berendezéseket, garázsokat forgalamzók) számára első alkalommal hirdetik meg az “Autómánia” szakkiállítást, amely térben elkülönül a hagyományos fogyasztási cikkeket kínáló “Global” publikumvásártól.

Rendeletmódosítás

Rendelet a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról

Lakásfenntartási támogatás

Lakásfenntartási támogatás állapítható meg annak a tulajdonosnak, haszonélvezőnek, bérlőnek, aki a lakásban lakik, a lakás hasznosításából jövedelemmel nem rendelkezik, és a háztartásban az egy főre jutó jövedelem legfeljebb 1.000.- Ft-tal haladja meg:

és a lakásfenntartás igazolt tényleges költségei elérik vagy meghaladják

Átmeneti segély

Átmeneti segélyben részesíthető az az önhibáján kívül rendkívüli élethekyzetbe került személy, aki az egy háztartásban élők jövedelmi viszonyai alapján átmenetileg a társadalmilag elfogadható életvitelét biztosítani nem tudja.

Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni:

A rendkívüli segély összege a mindenkori nyugdíjminimum ötszöröséig terjedhet.

Temetési segély

A temetési segély összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb földbetemetési illetve hamvasztásos temetés költségeinek

Nem állapítható meg temetési segély, ha az igénylő és az elhalt személy között tartási, életjáradéki vagy öröklődési szerződés állt fenn.

Temetési költségként a Vas Megyei Temetkezési Vállalat Szentgotthárdi Kirendeltsége által félévente közölt legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni, tekintettel a temetési módra is.

A temetési segély összegének megállapításánál a tényleges temetési módot kell figyelembe venni.

Felhívás

A szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnázium a 2001/2002. tanévben is indít nyolcosztályos gimnáziumi képzést.

Az immár 10. éve működő tagozat egyértelműen bizonyítja eredményességét. Az elmúlt két évben érettségizett osztályok tanulóinak 93%-a nyert felvételt a legkülönbözőbb felsőoktatási intézményekbe, kb. kétharmaduk egyetemre (műszaki, közgazdasági, jogi, bölcsész, kertészeti) többen eredményesen szerepeltek tantárgyi versenyeken; több mint háromnegyedük rendelkezik közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgával (többen két nyelvből is); az érettségit követő héten csaknem mindenki középfokú szoftver-üzemeltető vizsgát tett; döntő többségük – a gimnáziumban rendezett tanfolyam keretében – gépkocsivezetői jogosítványt is szerzett.

A gimnázium nyolc év egységes szemléletű oktatásával felkészít

Az iskola lehetőséget nyújt a gimnáziumi évek alatt

A diákok tanulását és szórakozását magas színvonalú technikai eszközök segítik:

Várjuk a tehetséges negyedik és ötödik osztályos diákok jelentkezését!!!

Érdeklődni személyesen vagy az 554-227-es telefonszámon lehet.

 

A magyar kultúra napja

A magyar kultúra napját ünnepelték január 22-én a színházban a város vezetői, oktatási és kulturális intézmények képviselői.

1992 óta január 22-én a magyar kultúra napját ünnepeljük. 1823-ban ezen a napon fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Erkel Ferenc megzenésítésében azóta nemzeti himnuszunkká vált a költemény. Szentgotthárdon az idén először emelték a városi rendezvények sorába az ünnepet. Az esten a Békefi Antal Népdalkör adott műsort, valamint szavalatokkal, énekszámokkal, hegedűszólóval a város iskolásai és Csulkyné Bene Krisztina zenetanárnő lépett fel. Dr. Antal Sándor, az intézményirányítási iroda vezetője köszöntötte a jelenlévőket. Köszöntőjében a magyar kultúra értékeit, a nemzeti múltra való emlékezés jelentőségét hangsúlyozta. Beszédében arra is kitért, hogy Szentgotthárd városának óriási lemaradása van a kultúra területén: évtizedek óta fejújításokra, fejlesztésre várnak a kulturális intézmények. A jogos kívánalmak évről évre háttérbe szorulnak a város pénzügyi lehetőségeinek szűkössége miatt. Antal Sándor beszédében elismerte, hogy a kultúra manapság háttérbe szorul, kompromisszumok áldozata. A szegénység ellenére sem szabadna így lennie. A nemzeti értékeknek, kultúránk kincseinek jelen kell lennie hétköznapjainkban, ünnepeinkben, elsősorban az ifjúság nevelésében van különös jelentősége.

A beszéd után Kollár Csaba alpolgármester a Szentgotthárd Közművelődéséért Díjat adta át Kovacsics Miklósnénak, A Vörösmarty Mihály Gimnázium nyugalmazott tanárának. Kovacsicsné pedagógusként 35 évvel ezelőtt kezdte pályáját, majd a gimnázium tanáraként szolgálta a kultúrát, az ifjúság esztétikai nevelését. Szerepet vállalt a város zenei életében, a zeneiskolai oktatás elindításában, s kiemelkedő karvezetői munkát végzett. Kórusai rangos hazai és külföldi rendezvényeken szerepeltek sikerrel. Jelenleg a Békefi Antal Népdalkör vezetője.

Molnár P.

 

 

 

 

 

 

 

 

"A nyitott ablak és következményei"

 

Az, hogy nyitva marad az ablak egy forró nyári éjszakán, ... megesik. Az, hogy egy lánynak egy forró nyári éjszaka következményeképp gyereke születik, ... ez is megesik.

De hogy mindez egy cselédlánnyal és egy császári katonával történik meg, és a komikus fordulatú események után happy enddel végződik a történet a monarchia idején, ... ez csak egy színházi előadásban lehetséges.

Ezt bizonyították a gyarmati színjátszók 2001. január 19-én este a szentgotthárdi színház közönségének, amikor Nóti Károly: Nyitott ablak című komédiájával vendégszerepeltek. A gyarmati színjátszó kör minden évben visszatérő vendége színházunknak. A lelkes, amatőr színésztársulat sohasem okozott csalódást nézőinek. Lelkiismeretesen, teljes odaadással játszanak bármilyen nehéznek tűnő, komoly mondanivalójú művet és a könnyed, humoros komédiával is megbirkóznak, ami bizony néha nehéz feladat elé állítja a színészeket, mert mulattatni nem könnyű feladat.

A darabot Ács László tanár rendezte, aki immár negyven éve vezeti a nagy múltú színjátszó kör lelkes csapatát. A darabban nagyszerű teljesítményt nyújtott a két főszereplőt - Mariska szakácsnőt és Novotni közlegényt - alakító Dancsecs Judit és Kovács Zoltán. Az esetlen mozgású, bugyuta észjárású Novotni közvitéz alakja, egy meleg szívet takar, amit Kovács Zoltán tökéletesen fejezett ki játékával.

Köszönjük a szórakoztató estét a gyarmati színjátszó körnek. Sokáig megőrizzük a kellemes és vidám élményt, amit nyújtani tudott e lelkes amatőr csapat.

Ezúton kívánunk munkájukhoz további kitartást és sok sikert!

Reisinger Katalin

művelődésszervező

 

 

 

In memoriam

Sinkovits Imre

1928.09.21 – 2001.01.18.

Elment egy színész. Nem lehet olyan embert találni hazánkban, aki ne hallotta volna a hangját, ne látta volna számtalan filmjeinek egyikét, vagy színházi alakításainak valamelyikét. Még mindig itt cseng fülünkben sajátos hangja, látjuk közvetlen mosolyát. Előttünk van, ahogy hivatásáról beszél a színészet iránti legmélyebb alázattal, Thália legszakavatottabb papjaként. Soha nem nyilatkozott nagyképűen, fennhéjázóan. Egyszerűen, szerényen, mint az igazán nagyok szokták. Nem véletlenül lett Sinkovits Imre a Nemzet Színésze. Nála nem létezett kis vagy nagy szerep. Ha kellett, Macbeth, vagy Lőrinc barát, avagy Tizedes volt, másszor Törpapának kölcsönözte hangját. Egész életében azon munkálkodott, hogy e kis ország aprajának-nagyjának szolgálatába állítsa tudását, egyéniségét, művészetét. Nem véletlenül ismerték el korszakalkotó munkásságát annyi kitüntetéssel. Eljátszott szerepeit fel sem lehetne sorolni.

Még halála előtt is az általa oly annyira szeretett színpadon volt, másnap átszerződött az égi társulathoz, a többi pályatárs mellé. Azt mondják, ez olyan szép halál, mely katonát ér az őrhelyén.

Sinkovits Imre személyében nemcsak magyar és európai, hanem bátran állíthatjuk, hogy világviszonylatban is kiemelten sokoldalú és tehetséges színész távozott.

Elment egy színész. Elment a Színész. Mi, akik soha nem feledjük, megköszönjük Istennek, hogy Őt nekünk adta….

- Lendvai Ferenc-

 

Kamarabérlet harmadszor

Ha hétfő este, akkor kamarahangverseny a Takács Jenő Zeneiskolában. Január 22-én került sor a kamarabérlet immáron harmadik hangversenyére. Ezúttal a szokásos stáb állt fel. Páliné Herczeg Anita, Hajtó Gertrúd, Sebestyénné Németh Eszter, Csukly Gergely és Rápli Róbert. Vendégként Dzsida Péter szentgotthárdi komponista lépett fel. Egy sajnálatos programütközés miatt most nem volt teltház, de aki eljött, nem bánta meg. A XX.század zenéje volt terítéken. Sokan idegenkednek a kortárs zenétől, de csak azért, mert nem nagyon tudják értelmezni. A házigazdák frappánsan megoldották ezt a sarkalatos kérdést, s érthetővé vált a kissé szokatlan hangzásvilág. Sikerült olyan repertoárt összeállítani, mely széles palettát mutatott az elmúlt évszázadról, annak is a modern korszakáról. Nemcsak hangszeres, hanem kortárs magyar énekhangra írt mű is megszólalt. A hangverseny végén ősbemutatót hallhatott a nagyérdemű. Dzsida Péter saját művét a “Három Tánc”-ot játszotta el a tőle megszokott magas színvonalon. A mű egyébiránt először most hangzott el egyben. Reméljük, hallható is lesz még.

A bérlet utolsó részeként a győri klarinétegyüttes lép fel majd városunkban.

-Lendvai Ferenc –

 

Szakmai munkacsoportok értekezlete

A Magyar Vöröskereszt X. kongresszusát követően a Városi Vöröskereszt munkabizottságai közös megbeszélést tartottak január 25-én a polgármesteri hivatalban. Mint ismeretes, ezen munkabizottságok illetve szakmai munkacsoportok a területi munka segítésére alakultak tavaly júniusban a vöröskereszt önkénteseinek közreműködésével.

Az ülés bevezetőjében Csörnyi Zoltánnérosi titkár elismerően szólt a munkabizottságok féléves munkájáról, majd ismertette a Városi Vörökereszt éves munkatervében szereplő szakmai feladatokat. Ezt követően Herczeg Rita, az egészségvédő és ifjúsági munkabizottság titkára részletesen beszélt az Egészséges élet és a DRPG(31) programsorozatok folytatásának szükségességéről. Kiemelte, hogy a lakosság egészségügyi állapotát döntően nem az ellátórendszer helyzete határozza meg, hanem az életmód, az életvitel és a környezeti ártalmak. Ezért az ismeretterjesztő előadásoknak, a betegségeket megelőző szűrővizsgálatokra történő mozgósításnak, az önkéntes segítők továbbképzésének a harmadik évezredben is nagy a szerepe.

Dr. Kókai Károlyné, a családvédő és szociális munkabizottság feladatainak kapcsán elmondta, hogy ezirányú munkájukat alapvetően meghatározza az 1993. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Elsődleges feladatként említette a terület rászorulóinak segítését, a veszélyeztetettek védelmét, a hátrányos helyzetűek támogatását, az időskorúak helyzetének könnyítését. Fontosnak ítélte a vöröskereszt megfigyelő és jelzőszolgálatának szerepét a veszélyhelyzet korai felismerése érdekében. A továbbiakban részletesen kitért arra, hogy milyen szerepe van a városi vöröskeresztnek a lakosság szociális ellátásában és milyen családi- és gyermekvédelmi programokat terveznek ebben az évben.

Námeth Sándorné, a véradószervező munkabizottság titkára ismertette az éves véradótervet. Külön felhívta a véradószervezők figyelmét arra, hogy tekintsék szívügyüknek a váradás szervezését, próbálják bevonni a területükön lévő fiatalokat, keressék fel az illetékes önkormányzatokat, hogy 1-1 alkalommal járuljanak hozzá a véradók megbecsüléséhez.

A szakmai munkacsoportok vezetőinek tájékoztatóját követően a vöröskeresztes klubok vezetői ismertették éves programjukat, melyhez kérték a Város Vöröskereszt irányító támogatását.

Böő Mónika

Vállalkozók az egészségvédelemért

Január 25-én, csütörtökön került soe a Harmónia Egészségvédő Klub évnyitó foglalkozására az orvosi rendelő emeleti termében. Napirenden szerepelt a klub új vezetőségének megválasztása, az első félév tervezett egészségvédő programjainak megbeszélése, valamint dr. Kókai Károlyné főorvos előadása. Rövid tanácskozás után a klub tagjai az áj vezetőségbe választották Pénzes Tibornét, Kaszásné Domiter Margitot, Hermánszky Zsuzsát és Kovács Mariannát.

Ezt követően a vöröskereszt város titkára ünnepélyes keretek között átadta a hitelesített, használati etalonnal ellenőrzött OMRON digitális automata vérnyomásmérőt, melyet két szentgotthárdi vállalkozó adományozott a klubnak. A tagok ezóton is köszönetüket fejezik ki az adományozóknak.

Városunk Fő-Valentinja 2001-ben

A január 1. és február 25. között lezajlott közvéleménykutatás és a beérkezett javaslatok alapján 2001-ben városunk Fő-Valentinja címet dr. Kókai Károly igazgató-főorvos érdemelte ki. Az emléklapot a véros szimbolikus szeretetcsokrával Csörnyi Zoltánné, a vöröskereszt városi titkára adta át az ünnepeltnek.

 

 

A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat hírei

Bizalom a Szolgálat felé, ajándék a városnak

Intézményünknek január 29-én az MSZP Karitatív Tagozata vérnyomásmérőt ajándékozott. Dr. Mecseki Ferenc közvetítésével kerültünk kapcsolatba az adományozó szervezettel. Rendezvényünket megtisztelte Dr. Pusztai Gyula országgyűlési képviselő is, aki az átadási ünnepséget követően az elsők között próbálta ki a műszert.

A rendezvényen Dr. Fülöp Erika belgyógyász szakorvos – háziorvos “A magas vérnyomás, mint népbetegség” címmel tartott előadást.

Az egészségügyi – szociális intézmények (háziorvosok, szakorvosok, védőnők) javaslata alapján vehetik igénybe a szentgotthárdiak a vérnyomásmérőt.

Ezáltal intézményünk egy újabb szolgáltatást biztosít a városban élők számára azzal a céllal, hogy segítsük a háziorvosok, szakorvosok, védőnők, körzeti ápolónők munkáját.

Baba – mama klub Szentgotthárdon

Városunkban “BABA – MAMA KLUB” kezdte meg működését a gyermekorvosi rendelő épületében, a tetőtérben. Hetente egy alkalommal, szerdán délután 15.00- től 17.00 óráig találkozhatnak azok a kismamák és kispapák, édesanyák és édesapák, akik egy olyan közösségben szeretnének eltölteni néhány órát, ahol egymással megoszthatják jól bevált, vagy kevésbé sikeres lépéseiket családi életük, a gyermeknevelés terén.

A beszélgetések, hasznos tanácsok, információk cseréje mellett gyermekeik is jól érzik magukat, kortársaikkal ismerkednek, játszanak. Ez elősegíti későbbi beilleszkedésüket a bölcsőde, óvoda közösségébe.

Amennyiben a klub tagjai igénylik, szakembereket hívunk, akik a szülőket érdeklő témákról tartanak előadást, lehetőséget biztosítanak kötetlen beszélgetésre.

Ha gyermeket vár, kisgyermeket nevel, szeretné hasznosan, kellemesen eltölteni délutánját egy olyan közösségben, amelynek tagjait is ugyanaz foglalkoztatja, mint Önt, akkor várjuk a Baba – mama klubba!

Adományok közvetítése

Intézményünk keres használható állapotban lévő háztartási gépeket, bútorokat rászoruló családok számára.

Kérjük, aki fel tud ajánlani használható állapotban lévő háztartási eszközt, bútort, jelezze Szolgálatunk felé. Munkatársaink felkutatják, értesítik azon családokat, akiknek szükségük van a felajánlásokra.

Jelenleg használható állapotban lévő hűtőszekrényt, porszívót keresünk egy család számára.

Segítőkészségüket a rászorulók nevében köszönjük!

Az “Év zenésze”

Tavaly év végén másodízben szavazott a városi fúvószenekar tagsága arról, hogy ki legyen az “Év Zenésze”. A megtisztelő címet ezúttal elsöprő többséggel Fébert Miklós szárnykürtös kapta, aki évtizedek óta szívvel-lélekkel szolgálja az együttest.

Arcképcsarnok: Kovács Lászlóné

Kovács Lászlóné 32 éve szerezte meg diplomáját és 25 éve az Arany János Általános Iskola magyar-történelem szakos tanára. Szakmai munkájának elismeréseként a közelmúltban vehette át a Németh László Díjat, az ország egyetlen általános iskolai tanáraként. Beszélgetésünkben többek között szóba került az irodalomoktatás jelenlegi helyzete és hatékony tanítási módszer is.

- Székesfehérváron születtem, de édesapám szülőfalujában telepedtünk le, a Sárvár melletti Rábapatyon. Falusi gyerekként nőttem fel, jól ismertem a falusi életet, az embereket. A sárvári gimnáziumban érettségiztem, majd Pécsett szereztem meg a magyar-történelem szakos pedagógusi diplomámat. Pályaválasztásomban jelentős szerepe volt édesanyámnak, aki ugyancsak tanár szeretett volna lenni. Miután elfogadtam egy állásajánlatot, Rátótra kerültem. Itt is maradtam, hiszen itt ismerkedtem meg a férjemmel. Falusi iskolában kezdtem tanítani, mindenkit név szerint ismertem, gyereket és szüleiket egyaránt. Nagyon furcsa volt ezek után, mikor Szentgotthárdra kerültünk, más volt a helyzet. Persze, ma már az egykori tanítványaim gyermekeit oktatom, az elmúlt 25 év alatt az egész város az “ismerősöm” lett. Nagyon szeretem a szakmámat, lírainak tartom. Nem csupán az ismeretanyagot adom le akár irodalom vagy történelem órán, hiszen a hangsúly mindkettő esetében a logikán van. A nyelvtant is ezért szeretem, de mára már közelebb áll hozzám az irodalom, itt fontosabb a szív és a lélek szerepe. A szerzőkön és műveiken keresztül könnyebb formálni a tanulók személységét. Cél megszerettetni a verset, ezen túl a szavalatot,és jelentős szerep jut az életközeli fogalmazásokra is. Ez utóbbiak közül nagyon sok egyéni alkotás is napvilágot lát, melyek alkalmasak az egyes pályázatokon való részvételre.

- Mit jelent az Ön számára a NémethLászló Díj?

- Egyrészt pedagógus-díj, ennek nagyon örülök, hiszen az elmúlt 35 év díjai mellett ez a legnagyobb elismerés. Úgy érzem, ezidő alatt sok tanítványommal sikerült megszerettetnem az irodalmat, és ennek vannak kézzelfogható eredményei is. Rengeteg pályázati lehetőség adódik az utóbbi években, amit maximálisan ki is tudunk használni, sikeresek a gyerekeink. Németh László, mint író, esztéta, drámaíró és gondolkodó maga is tanár volt. Ő is próbálta megszerettetni az irodalmat, s így azok kapják meg a díjat, akik a művek segítségével értek el sikereket a személyiségfejlsztés területén.

- Hogyan vélekednek a mai diákok az irodalomról? Szeretnek-e olvasni?

- Úgy tartja a közvélemény, hogy a mai fiatalság nem tud olvasni, de szerintem ez nem igaz. Olvasnak, a probléma csupán az, hogy mit. Ebben nagyon jelentős szerepe van a pedagógusok mellett a szülőknek is. A lányok körében nagyon népszerűek a regények. Nem biztos, hogy a legértékesebbekről van szó, de legalább jelen van az olvasási kedv és a rendszeresség, aminek köszönhetően az évek múltával a tanuló más könyvet is a kezébe vesz. Beszélgetéseinkből tudom, hogy népszerű a bulvársajtó és a könyedebb írások. Ha felolvasok nekik egy-egy tragikus kimenetelű elbeszélést, látom rajtuk, hogy mennyire érzékenyek, de ezt a mai világban nem akarják kimutatni. Ezért öröm számomra, ha valaki verseket vagy novellákat ír, és felszínre hozza az érzelmeit.

- Az elmúlt évtizedek alatt hogyan változott az irodalomoktatás helyzete?

- Ma a tanár teljesen szabad, olyan műveket taníthat, amelyeket fontosnak tart. Persze, azért emellett vannak úgymond kötelezőek, melyeket illik ismernie minden általános iskolát elvégző diáknak, de ez természetes. Nyelvi irodalmi kommunikációban oktatunk egy osztályt, de ez lassan kikopik az iskolánkból, mert a szülők jelentős hányada ezt nem támogatja, pedig e téren is sikereket értünk el és a gyerekek is nagyon kedvelik.

- A rossz értelemben vett amerikanizáció térhódítása mennyiben formálja át a fiatalság szókincsét?

- Különösebben nem találkozom ilyen jellegű problémákkal, fogalmazásaikban nem használnak erre utaló kifejezéseket, de ennek oka lehet a témaválasztásom is. Tévénéző szokásaikkal tisztában vagyok, tudom, hogy szívesen néznek akciófilmeket is, de a szappanoperák már kvésbé népszerűek a felsőbbéveseknél.

- Milyen módszerekkel próbálja megszerettetni az irodalmat tanítványaival?

- Több lehetőségünk van a tanítási szabadságnak megfelelően, mint az elmúlt évtizedekben. Semmiképpen nem lehet cél egy rossz érdemjegy, hanem a tantárgy megszerettetése. Előtérbe kerültek az egyénre szabott feladatok, a csoportos foglalkozás hagyományai pedig már több évtizedre nyúlnak vissza. Rá kell vezetni őket, hogy mindenkinek a sáját érdeke, hogy olvasott legyen és ismereteket szerezzen. A tanulókat a lehetőségekhez képest – amiből napjainkban szerencsére szép számmal akad – a lehető legtöbb pályázaton el kell indítani. Az egykori szakfelügyelői felmérésekhez alkalmazkodva sokszor a kevésbé fontos anyagot kellett leadni, ám ma már a tanár dönti el, mit tart nagyon, vagy kevésbé lényegesnek. A rendelkezésre álló szabadságot és önállóságot kihasználva előbb-utóbb érzékelhető a fejlődés, ami a diákság számára előny a középiskolai tanulmányok ideje alatt is.

Tóth András