Zavartalanul folytatódik a Deák F. u. 14. sz. alatti szociális bérlakások építése. Jelenleg a nyílászárók behelyezése, gépészeti szerelés és a külső vakolási munkák folynak. Kivitelező a Zalai Tanép Kft.

Október 23-án, hajnali 03.55 órakor jeleztek halálos kimenetelű közlekedési balesetet a Körmendi Rendőrkapitányság ügyeletére. A helyszini szemlebizottság megállapította, hogy a 7453–as számú, Kondorfát és Őriszentpétert összekötő úton közlekedett Kondorfa irányából egy őriszentpéteri fiatalember VW Golf IV típusú személygépkocsijával. Haladása során Őriszentpéterre való beérkezésekor egy balra ívelő útkanyarulatból kiérve lehajtott a jobb oldali útpadkára, majd egy erőteljes balrakormányzást követően a gépkocsival lehaladt az úttest bal oldalán lévő füves területre, ahol többször megpördült, majd ezt követően a Városszer 81. számú lakóház nyugati oldalának csapódott a kocsiszekrény tetejével. Az ütközést követően a gépkocsi a bal oldalára dőlve állt meg. A gépkocsi vezetője, egy 25 éves fiatalember a helyszínen életét vesztette. A gépkocsiban utazó további négy fiatalember közül 3 főt súlyos, egyet pedig könnyű sérüléssel szállítottak a mentők kórházba. Az anyagi kár 4.100.000,- Ft.

Október 30-án 15.10 órakor egy osztrák állampolgár jelentette be a rendőrségre, hogy a tulajdonát képező, Szakonyfaluban lévő lakóházba ismeretlen tettes betört. A szemle során megállapították, hogy a tettes a lakóházból márkás műszaki cikkeket tulajdonított el mintegy 400.000,- Ft értékben. A rendőrség megkezdte az elkövető felkutatását.

Óriási megtiszteltetés érte a “Találkozások a Lipában” c. műsorsorozatot, egyben városunkat is. A Szilágyi Jószef által vezetett, és a Hotel Lipa valamint a Magyarországi Szlovének Szövetsége által szervezett beszélgetéssorozat vendége Göncz Árpád, volt köztársasági elnök lesz 2001. november 19-én, 19 órakor. A műsorra asztalt foglalni a Hotel Lipa recepcióján, valamint a 383-060-as telefonon lehet.

Magyarországon jelenleg közel 60 ezer hektáron termelnek bioélelmiszert, vagy bioélelmiszer-alapanyagot. E terület nagyságát az agrártárca 300 ezer hektárra kívánja növelni. A bővítéshez a hazai fogyasztás növekedése szükséges, annak ellenére, hogy becslések szerint jelenleg a bioélelmiszer és az egészséges életmódhoz kötődő termékek forgalma elérte a 3,3 milliárd forintot.

Szakmai befektetőt keres a nagy múltú cég

A kaszagyárat 1902 júliusában alapította Wieser József osztrák báró, modseei gyáros, Szentgotthárdi Első Magyar Kasza- és Sarlógyár néven. A termelés 1903-ban indult meg, a gyár termelése folyamatosan emelkedett, termékeit a világ számos országába exportálták. Az I. világháború után gazdasági nehézségek keletkeztek, a gyárat részvénytársasággá alakították. 1922-ben átalakították az ipartelepet, új beruházásokba kezdtek. Kibővítették a gyártmányok körét, fejsze, ásó, kapa és egyéb kovácsolt áruk termelését kezdték el. 1933-ban külföldi tőke lépett a részvénytársaságba, a gyár kilábalt a nehézségekből, termelését folyamatosan bővítette. A gyár a II. világháború alatt hadiüzemként működött, a hadiipari megrendelések miatt nőtt a vállalat nyeresége is. 1945 márciusában a külföldi tulajdonos és az idegen állampolgár alkalmazottak elhagyták a gyárat.

A kaszagyár 1992-ben vált ki a Rába kötelékéből, 1993-ban részvénytársasággá alakították.

1995-ben egy adósságrendezés után egy bank is belépett a tulajdonosok körébe, ekkor 17 ezer ásó-kapát és 6 ezer kaszát gyártottak. Ebben az évben 73 gazdasági társaság között az ÁPV Rt. a gyárban lévő 51,75 %-os tulajdoni hányadát hirdette meg 50 milliós limitáron. 1996 elején 60 milliós ajánlat érkezett a Magyar Kasza Konzorciumtól. A részvénytársaság tulajdoni aránya ekkor a következő volt: 51,75 % állami, 37,4 % banki és 10,8 % önkormányzati tulajdon.

1998-ban a gyár árbevétele 100 millió Ft-tal maradt el a tervezettől. 1999 novemberében szóba került, hogy a gyár területén ipari múzeumot alakítanak ki.

A gyár kedvezőtlen anyagi helyzete miatt felszámolási eljárást kezdeményeztek ellene. Két héttel ezelőtt dr. Szabó Ernő felszámolóbiztos hitelezői gyűlést hívott össze. A gyűlésen az önkormányzat részéről dr. Haramász Zsuzsanna jegyző vett részt. Dr. Haramász Zsuzsanna lapunknak elmondta, a gyűlés célja az volt, hogy a hitelezők járuljanak hozzá a további működéshez. A felszámoló elfogadta a javaslatot, üzemelteti a gyárat, annak ellenére, hogy nem rentábilis a működése, viszont jelentősen csökkent a veszteség. A vállalatnak jelenleg megfelelő megrendelései vannak, a gyár ezen része nyereséggel dolgozik. A hitelezők három fős hitelezői tanácsot hoztak létre, ennek jogában áll a felszámoló döntéseit véleményezni.

A kaszagyár előtt három alternatíva áll. Az első szerint a vállalatot értékesítésre a szakmai befektetők körében meghirdetik. Sajnos, nincs igazán esély arra, hogy olyan befektető jelentkezzen, aki a jelenlegi feltételek mellett működteti a gyárat, egyúttal rendezi adósságait is. A második lehetőség, hogy a pályázat sikertelensége esetén a rentábilisan működő gyáregységeket hirdetik meg értékesítésre, ekkor a cég további része megszűnik. A harmadik lehetőség – ami mindenki számára a legszimpatikusabb, és tulajdonképpen egyezik a város érdekeivel is –, hogy a gyár területét értékesítik, a jól működő gyáregységet pedig kiviszik az Ipari Parkba.

Dr. Haramász Zsuzsanna megerősítette, ha elbocsátásokra kerül sor, akkor a dolgozók mindképpen megkapják végkielégítésüket, és letöltik felmondási idejüket.

Bauer Károly polgármester szerint természetes, hogy az önkormányzat nosztalgiával közelít az ügyhöz, hiszen a város és a kaszagyár neve összefonódott. Bauer Károly szerint is mindent meg kell tenni, hogy a gyárban folytatódjék a termelés, remélni lehet csak, hogy sikerül szakmai befektetőt találni. Az önkormányzatnak nincs lehetősége arra, hogy saját forrásaiból működtesse a kaszagyárat, ha nem lesz érdemi jelentkező a pályázatra, a gyár meg fog szűnni. Ebben az esetben természetesen az önkormányzat tulajdonrésze is megszűnik, ezért a város egyértelműen a további működtetésben érdekelt. Amennyiben mégis megszüntetésre kerül sor, a területet más célra hasznosítják, ipari termelés ezen a területen nem lesz.

Németh Zsolt ünnepi beszédében arról szólt, hogy nem ellentmondásos események zajlottak 56 őszén, hanem egy nemzet lázadása az elnyomókkal szemben. Sokan és sokfélék voltak, akik részt vettek a harcokban: őszinte hitű keresztények, igazságot kereső liberálisok, népiek, munkás küldetéstudatú szociáldemokraták és a földi mennyország illúziójában hívő naiv, de őszinte kommunisták. Egyesítette őket a függetlenség programja és az emberiségbe vetett hitük. Hősök voltak ők, s nem áldozatok. Áldozatai a forradalom leverését követő megszállásnak, a totalitárius rendszernek voltak – mondta a politikai államtitkár, aki 56 jelentőségéről így fogalmazott: Ez a néhány nap a magyar nemzet újjászületése volt, melyre a világon minden humánusan gondolkodó ember reménykedve tekintett. Azóta jó magyarnak lenni! Irigységgel nézünk azokra, akik átélhették, milyen egyik napról a másikra kivívni a szabadságot. Nekik köszönhető, hogy kivívták szabadságunk, az ő nemzedékük végezte el a munkát. Jól sáfárkodjunk ezzel az örökséggel, ne engedjük elvenni gyermekeinktől, védelmezni kötelességünk és jól felfogott érdekünk! – hívta fel hallgatósága figyelmét a szónok, aki beszéde végén leszögezte: Nem lehet legitimitása senkinek, aki ne fogadná el 56 őszének eszméit.

Az államtitkár szavait követően az emlékezés koszorúit helyezték el az alábbi intézmények, szervezetek:

Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Külügyminisztérium nevében Németh Zsolt politikai államtitkár és Bebes István országgyűlési képviselő, az 1956-os Szövetség Szentgotthárdi Csoportja, a kanadai 56-os szövetség, az egyházak képviselői, a Szombathelyi Határőrigazgatóság, a Körmendi Rendőrkapitányság, a FIDESZ – Magyar Polgári Párt Szentgotthárdi Szervezete, a Magyar Demokrata Fórum Szentgotthárdi Szervezete, a Magyar Igazság és Élet Pártja Szentgotthárdi Szervezete, a 359. számú Vajda Ödön Cserkészcsapat, a Szlovén Kisebbségi Önkormányzat, a Német Kisebbségi Önkormányzat, az egészségügyi és szociális intézmények nevében a Gondozási Központ, az oktatási intézmények nevében az Arany János Általános Iskola, a közművelődési intézmények nevében a Városi Könyvtár, a társadalmi szervezetek nevében a Városi Vöröskereszt, a Városi Nyugdíjasklub, a Hármashatár Baráti Kör és a Szentgotthárdi Választópolgárok Asztaltársasága.

A Hotel Lipa konferenciatermében megjelent mintegy 150 szakembert Bartakovics Attila, a Szentgotthárdi Munkaügyi Kirendeltség vezetője köszöntötte. Mint mondotta, a Térségi Információs Menedzsment Napnak az elmúlt évek tapasztalatai alapján jelentő szerepe van Szentgotthárd és térsége gazdasági életének információáramlásában. Mint minden évben, ezúttal is egy-egy téma köré csoportosultak az előadások, ebben az évben a foglalkoztatás és az oktatás kérdéseit vizsgálták.

A VII. TIM Napot Bedics Sándor önkormányzati képviselő, a III. Béla Szakképző Iskola igazgatója nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a város lakossága mindig is kötődött az iparhoz és a szolgáltatáshoz. Bedics Sándor szerint a tanácskozás segíthet a régió helyzetének feltárásban, kifejezte reményét, hogy az együttműködés kézzelfogható eredményeket hoz majd a jövőben.

Bartakovics Attila a térség munkaerő-piaci helyzetét elemezte. Az adatok alapján egyértelmű, hogy Szentgotthárd és környéke a megye legdinamikusabban fejlődő térsége, a város a 15 ezres lakosú kistérség ipari központja. Meghatározó a bevásárlóturizmus, a kereskedelemben és az építőiparban a kisvállalkozások működése jellemző, a legrosszabb helyzetben a mezőgazdaság van. A rendszerváltás utáni 1300 fős munkanélküliség folyamatosan mérséklődött, jelenleg 361 munkanélkülit tartanak nyilván, ez 5,1 %-os rátának felel meg. Bartakovics Attila kiemelte, hogy nagy gondot a tartósan munkanélküliek, a megváltozott munkaképességűek és a pályakezdők foglalkoztatása jelent. Mint mondotta, a térségben alapvetően pozitív a gazdaság megítélése, viszont a világméretű recesszió következtében jelentős munkaerő-piaci mozgások várhatóak.

Dr. Kovács Péter, a Vas Megyei Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának szempontjait ismertette. Kiemelte, hogy minden ország védi a saját munkaerő-piacát, éppen ezért a külföldiek foglalkoztatását szigorú jogszabályi feltételek írják elő. A tendenciáról általánosságban nem lehet nyilatkozni, mivel minden engedélyt konkrét körülmények, célok vizsgálata után adnak csak ki. Külföldiek alkalmazását csak ott engedélyezik, ahol az elősegíti a cég gazdasági fejlődését, nem kapnak engedélyt azok, akik csupán a bérek alacsonyan tartása céljából kívánnak külföldi állampolgárt foglalkoztatni. Megemlítette a határmenti együttműködést, amely elsősorban Ausztria és Magyarország között működik, itt vezetették be az ingázók munkavállalási engedélyét is.

Dr. Kovács Péter ismertette az állásrotáció mint munkaerő-piaci módszer rendszerét is. Az állásrotáció röviden azt jelenti, hogy a továbbképzésen részt vevő munkavállalókat a képzés ideje alatt munkanélküliek helyettesítik, ezzel biztosítva a folyamatos működést, egyúttal lehetőséget adnak a munkanélkülieknek arra, hogy munkatapasztalatot szerezzenek, ezzel is elősegítve későbbi alkalmazásukat. Az állásrotáció kidolgozásának fő oka a technológiai fejlődés, az Unióban 5-6 évente kicserélődik a technológia 80 %-a, miközben a dolgozók tudása nem fejlődik ebben a mértékben.

Takáts József, az Ipari Park ügyvezetője a cég tevékenységét ismertette. Mint mondotta, 2000-ben változás történt a vállalkozás tulajdonosi szerkezetében, az Ipari Park Kft. jelenleg 70 %-ban osztrák tulajdonban van. Az Ipari Park további fejlődéséhez alapvetően szükséges a közlekedés fejlesztése, az ügyvezető ennek kapcsán megemlítette a 8-as főút fejlesztését, az M9-es É-D-i irányú gyorsforgalmi utat, valamit az Ipari Parkban tervezett határátkelő megnyitását, amely majd a Park szereplői számára könnyíti meg a határ átlépését. Két új beruházásról is beszámolt az ügyvezető, egy logisztikai bázis és egy papírfeldolgozó üzem települ az Ipari Parkba a közeljövőben.

A tanácskozáson bemutatkozott az Exel Magyarországi Logisztikai Kft. is, majd Sós László, az Oktatási Minisztérium Felnőttképzési Főosztályának munkatársa ismertette az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzések változásait.

Az ülés elején Bauer Károly polgármester számolt be a két ülés között történt fontosabb eseményekről. Elmondta, hogy a hitelezők döntése alapján a kaszagyár tovább folytatja tevékenységét, amelynek irányítására hitelezői tanácsot hoztak létre. Közben az üzemben folytatódik a racionalizálás, a létszámleépítés, a meglévő anyagokat továbbra is feldolgozzák és értékesítik.

Örömmel jelentette be a polgármester, hogy a körmendi rendőrkapitány arról tájékoztatta, hogy 6 fővel emelték a szentgotthárdi rendőrőrs létszámát, és kinevezték az új őrsparancsnokot, aki a közeljövőben mutatkozik be a testület előtt.

Bauer Károly beszámolt arról is, hogy a Regionális Fejlesztési Tanács ülésén áttekintették a pályázatok helyzetét, amelynek keretén belül 900 millió Ft támogatás elnyerésére van lehetőség a régióban. Szentgotthárd at Ipari Park fejlesztésére pályázott, információk szerint jó esély van arra, hogy a pályázat kedvező elbírálás alá esik.

Meghallgatták a képviselők az önkormányzati intézmények működésének felügyeleti vizsgálatairól szóló tájékoztatót is. Dr. Haramász Zsuzsanna jegyző elmondta, hogy a vizsgálatok eredményei alapján az intézmények a törvényi szabályoknak és a képviselő-testület rendeleteinek megfelelően működnek.

Első olvasatban tárgyalták a 2002. évi költségvetési koncepciót. Bauer Károly kifejtette, a több lépcsős tárgyalást tudatosan korán kezdik, erre lehetőséget ad az ország két éves költségvetése, mivel rendelkezésre állnak a költségvetés fő számai, ezek nagy mértékben nem fognak változni. A polgármester hangsúlyozta, hogy a bevételi és kiadási oldalon egyaránt 1 milliárd 595 millió 571 ezer Ft szerepel, ez az összeg 5,9 %-kal magasabb az előző évinél. Az adóerőképesség számításából adódó központi elvonás összege 2002-ben 353 millió 686 ezer Ft, ami a központi normatíva 60,6 %-át jelenti. A koncepciót a bizottságok alapvetően támogatták, a hitelfelvételi lehetőség igénybevételében mutatkoztak véleménykülönbségek. Pochán Miklós, a pénzügyi bizottság elnöke szerint a koncepció jó tárgyalási alap, saját véleményét kifejtve elmondta, az adatok arra mutatnak, hogy az önkormányzat eladósodik, a tendencia folytatása esetén következő évben a város a hátrányos helyzetű települések közé kerül. Pochán Miklós kijelentette, hitelt működési költségekre nem szabad felvenni, mert az vagyonfelélést jelent. A koncepcióban erre a célra 65 millió Ft hitelfelvétel szerepel, ennek nem szabad a tervezetben maradnia., hitelt csak fejlesztésre szabad igénybe venni, mert akkor térül meg – jelentette ki a pénzügyi bizottság elnöke, aki ellene van annak is, hogy a hiányt nagymértékű tulajdonértékelésből fedezzék, mivel ez csak egy évre oldja meg a problémát. Pochán Miklós megemlítette a dologi kiadások szinten tartását is, ami már évek óta nem emelkedik , és hozzátette, óriási elmaradás van az intézmények felújítása terén is. Az elnök szerint szükség van a racionalizálási program folytatására, amire azért nem lát jó esélyt, mert jövőre választási év lesz.

Mikos Imre az uszodaépítés finanszírozásáról és az elmaradhatatlan beruházásokról (Zsida-Kethely összekötő út építése, út- és járdafelújítások) fejtette ki véleményét. A képviselő kijelentette, a bevételek növelése érdekében lobbizni kell, folyamatosan ostromolni kell a kormányt a sajtó segítségével. Elmondta azt is, hogy véleménye szerint az intézményi bevételeket a koncepcióban alultervezték.

Tóth Károly szerint problémát jelent a fejlesztési kiadások, valamint a kommunális kiadások alacsony szintje. Tóth Károly is ellene van a nagyobb arányú vagyonértékesítésnek, az EU belépés előtt ez alacsonyabb árfolyamon történne és nagyfokú vagyonvesztéssel járna. Huszár Gábor szerint a koncepció burkolt racionalizálási programot takar, megemlítette az intézmények túlóra-keretének csökkentését, a Nevelési Tanácsadó támogatásának alacsony szintjét, és felhívta a figyelmet a városi sportcsarnok padlózatának rossz állapotára is. Bauer Károly polgármester a vitát azzal zárta le, hogy a koncepciót több alkalommal tárgyalni, vizsgálni fogják, viszont a bevételi oldal növelése hitelfelvétel vagy vagyonértékesítés nélkül nem megoldható. Itt jelentette be azt is, hogy a Zsida, Máriaújfalu csatornázására beadott pályázatot a kormány elutasította a rendelkezésére álló 5 milliárdos keret ellenére. A beruházást megpróbálják a Sappard program pályázataiba beemelni, ebben az esetben azonban az önkormányzatnak 40 %-os önrészt kell vállalnia.

Tárgyalta a testület a Szentgotthárdért Informatikai Alapítvány helyiség kérelmét is. Az alapítvány a Városi Könyvtár feletti két üres helyiség egyikét kérte használatba, ahol megbeszéléseiket, oktatási programjaikat tudnák tartani, valamint számítógépeiket, szerverüket el tudná helyezni. A kérést a testület elutasította, mivel a helyiségeket önkormányzati célra kívánják használni.

Támogatták az oktatási intézmények kérését, amely a Széchenyi terv keretében pedagógusok részére kiírt számítógép-beszerzési pályázat önrészének biztosítására vonatkozott. A pályázaton összesen 43 pedagógus vesz részt, a teljes önrész 5 millió 375 ezer Ft. Huszár Gábor viszont arról tájékoztatta a képviselőket, hogy reális eséllyel csak néhány pályázat indul, ezért ennek az összegnek csupán egy részére lesz szükség.

Az ülés végén döntött a testület arról, hogy a meghirdetett I. sz. háziorvosi körzetet Dr. Hevesi András részére értékesíti. A háziorvos 2002. április 1-jétől lesz a körzet tulajdonosa, addig helyettesként látja el a körzet betegeit.

Bauer Károly polgármester megnyitó beszédében arról beszélt, hogy a 110 éves szentgotthárdi szakképzés alig évtizede kapott önálló épületet, azóta azonban folyamatosan bővül, hiszen a gazdasági-társadalmi változások új kihívást jelentettek a szakképzésnek is.

Bedics Sándor igazgató röviden felidézte az előzményeket: az iskola önállósodásának, az új épületbe költözésének történetét, a szakközépiskolai tagozat elindítását, az új képzési elvárások megjelenését, s ezek betetőzéseként a 2000-ben elindult nagyszabású építkezést. A közel 340 milliós beruházás nagy részét, 222 milliót Phare-támogatásból, 32 milliót központi, 85 milliót önkormányzati forrásból valósítottak meg. A létrehozásában összefogásra volt szükség fizikai, szellemi és lelki értelemben egyaránt. Ma 500 diákja és 50 dolgozója van az intézménynek, a hagyományos szakképzés mellett csökkent munkaképességűek képzése és felnőttképzés is szerepel a palettán. Az iskola vezetőségét felsőfokú oktatási tervek is foglalkoztatják. Fontosnak tartják, hogy a város kulturális életében is aktívan részt vegyenek az iskola tanárai és diákjai.

A most átadott új épületszárny 2260 m² alapterületű, az építkezés 2000 áprilisában kezdődött. Az elkészült, háromszintes épületrész tanműhelyeknek, laboroknak, szakkönyvtárnak ad helyet XXI. századi, korszerű technológiával és berendezésekkel.

Az épületet Sió László, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára avatta fel. Egy település nem magának, hanem az egész régiónak épít iskolát. A jövőbe nézés a stratégiai gondolkodás alapja. A modernizáció eredményeként a legújabb találmányok hamar mindennapjaink részévé válnak. Erre kell felkészíteni a tanítványokat – hangoztatta az államtitkár avató beszédében. A tudás szerepe felértékelődik, a multinacionális cégek is oda települnek, ahol magasan képzett munkaerő van. Bár a társadalom kevésbé tekinti az érvényesülés alapjának a tudást – idézi a Tárki kutatási eredményét az államtitkár –, azt kívánja, hogy a tudás új intézménye születésekor maradjon meg az a kitartás és akarat, ami ezt a települést idáig eljuttatta.

Bauer Károly polgármester és Sió László államtitkár vágta át az új épületrész szalagját, s ezzel jelképesen átadta az új tanműhelyeket és laborokat rendeltetésüknek. A földszinti aula mellett a fa- és fémipari tanműhelyek találhatók. Az első emeleten fizikai, kémiai, számítástechnikai laborok szolgálják a korszerű oktatást, s a tetőtérben kapott helyet a ruhakészítők és kereskedők oktatását szolgáló műhelyek mellett a szakkönyvtár is.

A 110 éves szentgotthárdi szakképzés jelentős állomását ünnepelte az intézmény. Bedics Sándor igazgató bevezető köszöntőjében felvillantotta az elmúlt évszázad fordulópontjait az iskola életében, amelynek ismét jelentős állomása az új tanműhely és laborrendszer elkészülte. Ezt a jeles eseményt méltóképpen egy verseskötet bemutatójával és a névadónak emléket állító zenés történelmi darabbal ünnepelték. “Egy iskolának az oktatáson és a nevelésen kívül szellemi többletet kell adnia, a kulturális értékadás is feladata” – mondta bevezetőjében Bedics Sándor. S ezt az értéket tárták a közönség elé ezen az esten.

Nagy Beáta, az iskola magyartanára, valamint Benkő Gábor, az iskola egykori tanulója Összetartó álmok, illetve Sínek belül címmel közös verseskötetet jelentetett meg a szakképző iskola kiadásában.

“Belső értékeiket titkok övezik, a kötet a titkok egy részét felfedi előttünk” – kezdte a kötet bemutatását Bedics Sándor. Majd a szerzők előszavát idézte: “A kötet elkészítését lehetőségek és remények kínos egyensúlyának felismerése ihlette. A kitörési vágy és a beilleszkedési kényszer furcsa kettőssége. Az embernek sajátjává kell tennie a világot, hogy a világ az emberben éljen. Csak úgy menekülhetünk a belső síneken, ha összetartanak álmaink. S ahol az összetartó sínek találkoznak, feltűnnek az álmok belül. Ott kezdődik a végtelen…” A kötetet Pusztai Zsolt fotói és grafikái illusztrálják.

Az ünnep első részében a kötet bemutatása szokatlan módon történt. Merész vállalkozás a lírát megjeleníteni. A színpadon – a tanítványok előadásában s egy városi bérház szürke háttere előtt – a versekben megjelenő életérzéseket, magatartásmodelleket közvetítik a szereplők. Az ezredforduló nagy kérdéseit boncolják, s keresik a választ párhuzamos életsorsok bemutatásával.

Az est második, nem kevésbé látványos részében az iskola névadójának állítottak emléket az iskola tanárai és diákjai a Királyunk, III. Béla című zenés színmű bemutatásával. A kora Árpád-kori szereplők élő történelmi leckeként idézték a közönség elé III. Béla trónra kerülésének előzményeit, a koronázás viszontagságait, a pártharcokat, majd a szilárd központi hatalmat. A diákok nagy átéléssel alakították a pártoskodó vagy éppen az ország sorsáért felelősséggel gondolkodó nagyurakat, a kicsinyeskedő érsekeket, az egyre bölcsebb belátással uralkodó III. Bélát. A dialógusok gyakran zenében, énekben íveltek egy-egy jelenet csúcspontjáig, s a jól érthető szövegmondás mellett a kiváló ének- és tánctudás is erénye volt az előadásnak. A történelmi színen megjelenítették a szentgotthárdi ciszter apátság alapítását, s ebből az apropóból átléptünk a múltból a jelenbe: III. Béla és udvara videoklipről szemlélte, mi lett az 1183-ban alapított helységből. A városalapító és névadó – a bejátszás legalábbis ezt sugallta – elégedetten szemléli a mai Szentgotthárdot. S a mai diákok méltán büszkék iskolájukra és városukra.

A Királyunk, III. Béla című zenés színmű írója és rendezője is Nagy Beáta, az iskola magyartanára volt. Zenei szerkesztőként Kása Attila és Korpics Ferenc, díszlettervezőként Pusztai Zsolt neve szerepelt a színlapon. A darabot az iskola diákjai adták elő. Valamennyi közreműködő a szakképző iskolához kötődik tanárként vagy diákként. S a csapatmunka eredményeként színvonalas és látványos előadással lepték meg a gotthárdi színház közönségét. Kár, hogy a város vezetői – ezúttal sem – nem tisztelték meg személyes jelenlétükkel ezt a nem mindennapi kulturális programot.

Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy valami romantikus történetről van szó, ki kell ábrándítanom a tisztelt olvasót, szó sincs ilyesmiről. Sőt! Az utóbbi idők gotthárdi művészeti élményei közül is a legkevésbé romantikus, ami történni fog. A herceg azért megvan, méghozzá Dzsida Péter személyében, akit pedig feléleszt, nem más, mint a musical színpad. Ez a tetszhalott, de azért el nem temetett “hajadon” a csókot egy újonnan írt rockopera képében kapta. Ami pedig a romantikát illeti, az tényleg elmarad, mivel a történet nem a szerelemről szól. Annyira nem, hogy hőséül magát az Istent választotta, aki pillanatnyi identitászavarában a Föld nevű sárgolyóra látogat, hogy “elvegyüljön a tömegben”. Ha előre értesít, megmondhattuk volna, hogy megrázó élmények fogják érni, így magára vethet, ha sokkolja az, amit lát. Találkozik korunk tipikus figuráival, akik nevükben hordják az általuk képviselt magatartásformát: Ganxtaman (ő valószínűleg a gengszter legalizált változata), Yuppie, Cinikus, Alkoholista, Hívő, Próféta (természetesen ál!), aztán van a Fiú és a Lány. Bármilyen meglepő, a Fiú maga az Isten, akiről megint csak kézenfekvően mindenki azt hiszi, hogy ő csak egy fiú. Ezzel meg is alapozódott a történet, ami szelíden szólva is kiábrándító képet fest az amúgy is éppen nehéz helyzetben vegetáló bolygónkról.

Azt hiszem, magunkat áltatjuk csak, ha azt hisszük, hogy a mai tizen-huszon-harmincasok vevők még a szép reményekre és a mi álmainkra, amikről ők már tudják (leginkább tőlünk), hogy nemigen valósultak meg. Ők már nem álmodoznak, benne vannak a hatalomban, pénzt keresnek a multiknál, kemény drogokat szívnak, munkanélküliek és kemény dalokat énekelnek. Isten számukra egy olyan rész a világból, olyan álom, ami a bolondokházában szokott véget érni, vagy ott kezdődik? Horger Antal úr hová lenne, ha ezt látná, ma már egy egész nemzedéket kellene kizáratnia az egyetemről.

Ismét eltelt egy év. Megint új mazsolák jöttek a Vörösmarty Mihály Gimnáziumba. Mi, “öreg” diákok felidéztük magunkban a mi avatónkat és nagyokat nevettünk a mazsolák “szenvedésein”. A nagy mazsolák avatása reggeli sétával indult és a nagyszünetben folytatódott. A bemutatkozó műsorok aranyosak voltak, a kis mazsolák fergeteges zacskózörgetése és a nagyok tánca nagyon ott volt a topon. A feladatok nagyrészt már ismerősek voltak, de előrukkolt mindkét második évfolyam pár igazán eredeti ötlettel is. Mint mindig, a mazsolabált idén is jó hangulatú disco zárta.

Nem hívott bennünket egy plakát, vagy egyetlen sor a megyei újságban az ünnepre. Igaz, a helyi lapból értesülhettünk róla a moziműsor mellett, apró betűkkel szedve.

A “hivatalos szerv” felszólított bennünket, hogy hallgassuk meg a Himnuszt. És mi énekeltünk. Együtt. Egyenes háttal, emelt fővel. Igaz, bizonytalanul, mert a forgatókönyv szerint meghallgatnunk kellett volna.

Az ünnepi beszédet Németh Zsolt külügyi államtitkár tartotta, jelenlétével megtisztelve városunkat, az 1956-os forradalomban elesetteket, a városban és környékén élő, meghurcolt, megalázott, szabadságukban hosszú ideig korlátozott forradalmárokat.

Államtitkár úr a megemlékező beszédet elkezdte. Mi figyeltünk. És jött a traktor. És jöttek más autók is. Mert a város élete nem állhat meg 15 percre. Ez csak egy ünnep. Csupa kis betűvel. Itt, nálunk.

Mindez történt Szentgotthárdon, 2001. október 22-én, délelőtt 10.30 – 11 óra között.

Magyarországon jártamban került kezembe lapjuk. Jó írások vannak benne, pld. a kutyakérdésről írt jegyzet. Ehhez fűzném hozzá, hogy rettentő sok bonyodalmat okoz a lakásban tartott kutya, sőt, végzetes katasztrófákat is, nem csak Magyarországon. Én az emberre káros diktatúrát mindig is utáltam, viszont olyan diktatórikus intézkedés, mely az emberre előnyös, az nagy áldás. Szerintem teljes mértékben be kellene tiltani a lakásban lévő kutyatartást. Tudom, azt mondják az érintettek, hogy sokuknak, főként egyedül élő idős embereknek a kutya a társuk, csak éppen ott tévednek – ahogyan egy idős, igencsak értelmes ismerősömnek szoktam magyarázni –, hogy a kutya nem tud pld. egy teát főzni, így megakadnak az érintettek. Nincs más hátra a kutyatartóknak, mint az az értelmes dolog, hogy nyissák ki önmagukat és keressenek emberi barátot (ismerőst, társat), ez a normális. A kutyát – a fertőzéseivel, férgeivel együtt – ki kell takarítani egy szűkös lakásból.

Az viszont egészen más kérdés, hogy a MIÉP is elítélte az USA-ban elkövetett terrorcselekményeket, a hazai média pedig nemigen közli azokat a nyugati véleményeket, amelyek részben az amerikai politikát is felelőssé teszik. Jack Straw brit külügyminiszter Teheránban kijelentette: a merényletek egyik oka az izraeli helyzet. Israel Shamir és Uri Avnéri zsidó írók kijelentették: a megoldás nem háborúval érhető el, hanem a megszállt területekről való kivonulással! Susan Sontag, Norman Mailer és más amerikai publicisták lényegében ugyanúgy beszéltek, mint Csurka. Roland Dumas volt francia külügyminiszter kijelentette: a terror fő oka az, hogy az USA nem változtat közel-keleti politikáján. Amos Oz, a világhírű izraeli író pontosan ugyanezt írta le! (Egy zsidó pedig nehezen vádolható antiszemitizmussal.) A nyugati közvélemény tehát a kérdésben korántsem olyan egységes, ahogy az itthoni uralkodó média el akarja hitetni. Nálunk is hallatszanak már más hangok. Tamás István a Népszabadság szeptember 27-i számában már így ír: “Magyarországon is fel merik már tenni azokat az alapkérdéseket, amelyeket mindazok, akiket nem korlátozott a mindenáron megfelelni akarás diktatórikus illendőségigénye, legalább önmagukban már a WTC lerombolását követő napokban föltettek.” Mik ezek az alapkérdések? Az Izraelnek katonai segélyként adott dollármilliárdok, a globalizmus elleni világméretű tiltakozás (gondoljunk a genovai csúcsra!), az amerikai gőg, fennhéjázás és nagyképűség, az FBI és CIA teljes csődje, a hollywoodi akciófilmek féleszű forgatókönyvírói, a durbani csúcsról való amerikai kivonulás, a kiotói környezetvédelmi egyezmény megtagadása, az imperializmus (ami nem csak Marx műveiben létezik, hanem élő valóság), az iraki embargó miatt elpusztult 500 ezer gyermek és az iszlám szervezetek “emberi jogok” címén történt nyugat-európai befogadása (egyedül Amerikában 17 terroristagyanús arab csoport működött idáig, menekült státusban, a brit állam pénzén!), az afrikai és ázsiai nyomor – mind egy-egy sakkfigura a terrorizmus tábláján.

Akik ezt a “jó viccet” megcsinálták, büszkék lehetnek magukra, “bátornak” gondolják magukt, de Gotthárd becsületes lakói előtt szégyelljék tettüket.

- Nagyon fontosnak tartom a környezetvédelmet. Ezt nagyon tragikusnak látom. Ha belenézünk a Rábába, tele van szeméttel. Nem valósul meg a szelektív hulladékgyűjtés a városban, pedig erre is meg lenne a lehetőség. Az erdőkben szétszórva a sok szemét. Nem elég, hogy szép padok és lámpavasak vannak a városban. Az emberekben tudatosítani kell, hogy vigyázzanak a tisztaságra, amíg nem késő. De szívügyem még a kultúra is, ezen a téren is sok mindent lehet tenni.

- Az egészség, a nyugalom és a béke a legfontosabb. Hogy este nyugodtan fekhessek le mindazzal, amit aznap elvégeztem és nem bántottam meg senkit. Negyedik-ötödik helyre tenném az anyagiakat. Az a probléma, hogy sok minden függ az anyagiaktól. Amikor kollégista voltam, mindig odaírtam a levél végére: “Egy kis pénzt küldjetek. Tudom, a pénz nem boldogít, de hogyha nincs, az ember szükségét érzi.” Nagyon fontosnak tartom az életben a szeretetet, az összetartozást, azt, hogy az emberek figyeljenek és törődjenek egymással.

"Vedd fel a pöttyös ruhádat, az lesz ám a feltűnő" - énekli a Ki mit tud - űbersztárság - bivalyröcsögei hakni röppályával hamisítatlan magyar karriert befutó csikidámrobi. Azt a dalt, ami valami megmagyarázhatatlan okból kora kamaszkorom erotikus fantáziáinak katalizátoraként olyan személyiségformáló erővel bírt, mint a rákosi-barokk esztétikai és kreatív hagyományaira építő reklámkorszak szögletességében az üdítő gömbölydedséget képviselő Fabulon-reklámok, vagy azok a full műszál kék női tornadresszek, melyekben még maga Pléboj Nyuszi is hitelesen alakítaná a falusi szpartakiádok sztahanovista munkásnőjét.

Cseszlovák. Persze jelzőként. Már nem zaporozsec-szindróma, de még nem kadett. Olyan skoda kupé. 3 ajtó, poszt-dubcsek ékforma, 1200 köbcenti, szivató, ablakban plüsskutya, casco matrica, 38 lóerő. Szóval, cseszlovák, így mondtuk akkoriban, már nem gagyi, már nem tré, de még nem nyugat. Olyan hitelesen és szerethetően ócska.

Van, akinek a világháború határozta meg a gyermekkorát, van, akinek '56, az egészen fiataloknak a tamagocsi és a friderikusz show. Nekünk a szikora skoda kultúrkör, turbózva néhány szovjet főtitkár-matuzsálem temetésével és a négyezer-kettőszázhetvenkettes számú Fürst Sándor úttörőcsapattal. A pajkos összekacsintások nemzedéke vagyunk, akiknek általában még a szalon-lázadás sem adatott meg, s borgőzös hajnalokon a "mintamókus" dallamaiba menekülünk, némi röhögéssel kompenzálva a szánalmas tényt, hogy a repertoárunk pár mozgalmi dalban merül ki csupán.

Marketing célcsoport vagyunk, vásárlóerő. Szolgáltatások épülnek ránk és szórakoztató média. Nem formálni akarnak, csak kiszolgálni vélt igényeinket, hallgatottsági adatok, reklámbevételek, ugyebár. Szentgotthárdtól Záhonyig, napi 24 órában, irodákban, üzletekben, bankokban, szinte mindenütt ott van. "Mondd, kis kócos, hol van a mamád?". Tied. Komár Laci a mi Elvisünk. Makkos cipős Love Me Tender. Amolyan cseszlovák nosztalgia. Slágerrádió.

Szentgotthárd: Sömenek – Sarang, Dobos, Háklár, Sass – Náricza, Korpics (Krajczár), Szőke, Bartakovics (Vajda) – Serfecz, Polgár (Hompasz).

Szentgotthárd: Sömenek – Korpics, Dobos (Krajczár), HÁKLÁR, Sass – HOMPASZ, NÁRICZA, Szőke, BARTAKOVICS (Vajda) – SARANG, SERFECZ (Závecz).

Az őszi szezon utolsó hazai mérkőzésén a listavezető Sümeg érkezett városunkba, így újabb rangadó várt Heiter mester tanítványaira. A Csepreg elleni gyenge játék után a gotthárdiak most remekül hajtottak, nem ismertek elveszett labdát, és így teljesen megérdemelten szerezték meg a győzelmet, megszakítva a vendégek veretlenségét. Ezzel a győzelemmel őszi teljesítményéhez méltóan búcsúzott a lelkes közönségtől a fiatal csapat. Az utolsó forduló eredményeitől függetlenül már dobogón telel a gotthárdi együttes, ami minden dicséretet megérdemel.

Csorna, november 04. 250 néző,

A találkozó hazai rohamokkal indult, a Gotthárd nehezen találta a ritmust s csak a 10. perc táján vette át a játék irányítását Szőke vezérletével. Ekkor még ritkán forogtak veszélyben a kapuk, inkább a pálya középső harmadában gyűrték egymást a csapatok. A 25. percben a letámadó Szentgotthárd labdát szerzett Krajczár révén a Csorna kapujának előterében, majd Sarang harcosságának következményeként a hazaiak hármasa –Horváth - kapusokat megszégyenítő mozdulattal védte előbbi beadását, a gólvonalon. Győri spori határozottan mutatott a büntető pontra. A leállított labda mögé Szőke állt s félmagasan elegáns mozdulattal lőtt Lőre hálójának jobb oldalába. 1:0 A Heiter legénység tovább rohamozva több alkalommal is bevehette volna a csornai kaput, de

A játékidő hátralévő részében jobbára a pálya középső részében gyűrték egymást a csapatok, a kapuk csak ritkán forogtak veszélyben. A látottak alapján a Szentgotthárd győzelme teljesen megérdemelt, méltó befejezése volt az egész őszi szezonnak.

Folytatás márciusban az NB. III. Pannon-Flax Liga Bakony csoportjának 2. helyéről.

Október 21. Rum, 200 néző

Az előzetesen rangadónak titulált mérkőzésen a várt nagy küzdelem elmaradt, hiszen némi meglepetésre magabiztos hazai győzelemmel zárult a 90 perc. A rumiak a szünetig 3 gólos vezetéshez jutottak, melyet a II. félidőben még 1 találattal megtoldottak, így alakult ki a 4 : 0-s végeredmény.

Főiskola-Gy.hermán – Rábatótfalu 1 : 6 (0 : 3)

Rábatótfalu: Korpics T. – Mikos, KOVÁCS Cs., HERCZEG – Gáspár (Lugosi), Korpics G., LÁSZLÓ, PAPFALVI, Géczi (Anderkó) – NYÁRI, Bartakovics F. Edző: Merkli József.

Október 28. Rábatótfalu, 150 néző

A tótfalusiak mindenképp javítani szerettek volna a rumi teljesítményük után, de az egyre jobb formában futballozó vendégek is a 3 pont megszerzéséért szálltak harcba. Küzdelmesen indult a találkozó, és az első 20-25 percben felváltva birtokolták többet a labdát a csapatok. A 30. perc hozta az első gólt a találkozón, ekkor a tótfalusi László volt eredményes. 1 : 0. A bekapott találat után nem zuhant össze a vendég gárda és Kovács a 41. percben, majd Gáspár a 42. percben elért góljával 1 : 2-vel zárult az első félidő.

A 2. játékrész ha lehet, még nagyobb küzdelemmel telt, mint az első. A hazaiak mindent elkövettek az egyenlítés érdekében, ami a 93. percben sikerült is. Ekkor egy kapu előtti kavarodás után Mikos elé került a labda, ő pedig 5 méterről bevette Horváth kapuját. 2 : 2.

Október 21. Szentgotthárd, 150 néző

Remekül kezdett Fancsali Ferenc alakulata, és azt lehet mondani, 10 perc alatt el is döntötte a mérkőzést. Tormáék egy 5 : 0-ás rohammal indítottak és ez a különbség az idő múlásával egyre nőtt. A soproniak gyámoltalanul és nagyon megilletődötten kézilabdáztak, így 30 percnyi játék után 23 : 12-es szentgotthárdi vezetés állt az eredményjelző táblán. A szünet után a nagy előny birtokában visszavett addigi tempójából a gotthárdi együttes, így a találkozó irama és színvonala is esett. A soproniak bátrabban játszottak, de góljaikra rendre érkezett gotthárdi válasz, így nem csökkent a két csapat közti különbség.

NB II-es férfi bajnoki kézilabda mérkőzés

A pihenőt követően azonban már csak 15 percig bírta erővel a gotthárdi alakulat. A hajrában a rengeteget edző és nagyon tehetséges veszprémi fiatalok a maguk javára fordították az összecsapást, és végül 21 : 17 arányú győzelmet arattak. A vereség ellenére a gotthárdiakat 45 percnyi remek játékukért mindenképpen dicséret illeti.

Szentgotthárd: LUTHÁR A. – TORMA 10, Kovács 3, TÓTH Á. 7, Szabó 1, Császárt, Woth 2. Csere: Soltész, Kocsis T., Enzsel, Magyar, Háklár. Edző: Fancsali Ferenc

Jól kezdett a hazi gárda és negyedórányi játék után 9 : 5-ös gotthárdi vezetés állt az eredményjelző táblán. Sajnos, ezek után, teljesen érthetetlen módon szétesett a hazaiak játéka és a vendégek 9 : 9-re egyenlítettek, és 9 : 12-ig meg sem álltak. A több, mint 10 percnyi gotthárdi gólcsendnek, és a gyenge védekezésnek köszönhetően a szünetre 13 : 11-es vendég vezetéssel mehettek a mérkőző felek.

Ismét megrendezésre kerül az Alpokalja Teremlabdarúgó Torna. A torna a szokásos időpontban, december 8-tól január 19-ig kerül megrendezésre a városi sportcsarnokban.

Nevezési díj: férfiaknak 20.000.-, nőknek 15.000.- Ft csapatonként.