Rendőrségi hírek

Alkalom teszi… Augusztus 12-én a Kossuth utcában egy nyitva hagyott ablakot használt ki ismeretlen tettes, melyen keresztül a lakásba bemászva ékszereket és személyes iratokat lopott el. Az ismeretlen elkövető 200.000,- Ft kárt okozott cselekményével. A rendőrség megkezdte az elkövető felkutatását.

Szerencse. Szentgotthárd-Máriafalu térségében augusztus 15-én 12.20 órakor a Rába folyón felborult egy csónak és három, a csónakban tartózkodó gyermek esett a folyóba. A gyermekeket sérülésmentesen mentették ki a tűzoltók a folyóból.

Munkakedv? Augusztus 15-én az éjszaka folyamán ismeretlen személy nyitott ablakon bemászott Szentgotthárdon az Ipari Parkban egy asztalos üzembe, és onnan elektromos, kézi, faipari szerszámokat, és maró szerszámokat vitt el. A lopással megközelítőleg 600.000,- Ft kárt okozott az elkövető. A rendőrség augusztus 26-án előállította az alaposan gyanúsítható tettest.

Gyerekcsíny? A vonatvezető észlelte augusztus 26-án, hogy Csákánydoroszló és Szentgotthárd közötti szakaszon három gyerek köveket tett a sínekre. A vonatot megállította, a köveket eltávolította, majd a járőr előállította azt a három csörötneki gyereket, akik a cselekménnyel gyanúsíthatóak.

Merészség. Apátistvánfalva felől Szentgotthárd felé közlekedett egy Toyota személygépkocsi augusztus 26-án, amikor egy balra ívelő kanyarban a vezető elvesztette uralmát járműve felett, a jobb oldali padkán át az árokba, onnan egy hídnak hajtott, majd jobb oldalára dőlve állt meg. A járművet vezető férfi a gépkocsiból kiesett, könnyebben sérült, utasa egy nő, szintén könnyebben sérült.

Tisztaságmánia. Augusztus 27-én magasnyomású mosót vittek el ismeretlenek egy szentgotthárdi Kft. telephelyéről. A kár kb. 300 ezer Ft.

 

Jegyzet

Élményfürdő – idegenforgalom

Hazánk idei idegenforgalmi statisztikájának nyilvánosságra kerülése nem okozott kellemes meglepetést sem az érintetteknek, sem a civil lakosság számára, ha ez esetben egyáltalán létezik ilyen. A 2o % körülire tehető csökkenés, mely leginkább a német nyelvterületről érkező turisták távolmaradásából adódik, a fővároson túl a Balaton környéki célpontok lepangását is maga után vonta.

Hol keresendő a hiba? Miért veszít vonzerejéből évről-évre hazánk, a folyamatos kampányolás ellenére is? A választ jól tudjuk, mégis a tartózkodó álláspont dominál, hiszen erre nem lehetünk büszkék.

Az égiek sem kegyesek hozzánk, ez kétségtelen, de a fő problémák egyszerűen emberiek. Az aggasztóan alacsony vízszint önmagában is eldönthetné tengerünk sorsát, a határon túli negatív megítélést azonban a morális káosz hatványozza. Sajnos mára közhellyé lett a gyors meggazdagodást és az ezért folytatott gátlástalan “harc” felemlegetése, mégsem változott semmi – legalábbis jó értelemben. Fővárosunkat szennyezetnek, drágának és veszélyesnek ítéli meg a látogatók jelentős hányada, így egyre többen választják az ugyancsak gyönyörű Prágát, vagy a kevesebb látnivalóval megáldott, de jóval tisztább Bécset.

Ezen statisztikák ismeretében mire számíthat egy határ mentén épülő élményfürdő, mely elhelyezkedéséből adódóan számít a határon túli látogatókra is. Sőt!

Konkurenciából nincs hiány, gondoljunk a határon túli Therme Loipersdorfra, vagy Moravske Toplicére, melyek népszerűek a magyar vendégek köreiben is, bár nem tudom, odaát dívik-e a lényegre törő “élmény” jelző használata. Mindenesetre mindkettő az. Idehaza még színesebb a paletta, a nyugati országrészen számos fürdőhely várja a nem csak gyógyulni, hanem szórakozni vágyó látogatókat is. Nemrég adták át a zalaegerszegi aquaparkot, melyet a vártnál nagyobb emberáradat kényeztetett el, igaz a nyitást követő roham hosszú távon egyáltalán nem jelent garanciát.

Egy biztos csupán, a vendégért – főleg a visszajáróért – harcolni kell, bevetni mindent, a látványon túl az egyénre lebontható szerepekig, egy teljesen új hozzáállással. El kell felejteni a “mindenkülföldibalek” rutint, hiszen mint a mellékelt ábra mutatja, a vendég könyörtelenül bosszút állhat a maga módján. És akkor majd jöhet az igazi élmény.

-Totya-

 

 

Szentgotthárd bölcsődéje

2002. szeptember 26-án (csütörtökön) 17 órakor ünnepli fennállásának 50. Évfordulóját, melyre a bölcsőde dolgozói szeretettel várnak szülőket, nagyszülőket, gyermekeket, minden kedves érdeklődőt a város színházába.

 

Hősök emléke

Rábagyarmaton augusztus 18-án avatták fel az 1848/49. évi szabadságharc honvéd hőseinek emlékművét, melyet Hegyi István magyarlaki kőfaragó mester társadalmi munkában készített el és állított fel a falunapra.

 

Az anyatej fontossága

A szoptatás világnapja augusztus elseje. Ebből az alkalomból világszerte köszöntik a szoptató kismamákat a hónap folyamán, mivel a csecsemő testi és lelki fejlődése érdekében rendkívül fontos a szoptatás. Városunkban is hagyománya van a rendezvénynek, melyet idén a nagy létszámra való tekintettel, a színház aulájában tartottak meg. Az augusztus 27.-i ünnepségre azok a kismamák és csecsemőik kaptak meghívást, akik 4 hónapos korig csak anyatejjel táplálták gyermeküket. Ebben az évben 47 anyukát köszönthettek az ünnepi alkalmon.

Kovács Lászlóné csoportvezető védőnőtől megtudtuk, évről évre nő a szoptató kismamák száma a városban. Az anyukák megértették, hogy az anyatej a legfontosabb táplálék a csecsemőjük számára. 2001. április elseje és 2002. március 31-e között 75 kisgyermek született Szentgotthárdon, és egyáltalán nem szoptató anyuka csak egy-egy akad a városban. Ez azért fontos, mert a szoptatással töltött hónapok, évek jól megalapozzák a gyermek testi, lelki és szellemi fejlődését.

 

Bezárt a strand

Vége a nyárnak, kezdődik az iskola, így a hónap végén bezárta kapuit a városi strand. A Közszolgáltató Vállalat által üzemeltett önkormányzati létesítmény látogatottsága az idén sem csökkent. Az előző évekhez hasonlóan ebben az évben is megközelítőleg tizenkétezer volt a fürdőzők száma. Igény tehát van, jövőre azonban az üzemeltetés feltételének teljesítése több millió forintos beruházást igényelne, mivel egy kormányrendelet értelmében 2002. december 31-e után az 50 m3-nél nagyobb strandmedencéket szűrőberendezéssel kell ellátni.

 

Államalapításunk ünnepe

Augusztus 20-án délelőtt a színházban tartották államalapításunk városi ünnepségét. A rendezvényen ünnepi köszöntők hangzottak el, kitüntetéseket adtak át, majd a városi fúvószenekar adott ünnepi műsort.

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján meglepően kevés érdeklődő vett részt az ünnepségen, melyet megtisztelt jelenlétével többek között Markó Péter, a megyei közgyűlés elnöke, Bebes István országgyűlési képviselő és Zlatko Murseč szlovén főkonzul is.

Bauer Károly polgármester bevezetőjében kiemelte, hogy augusztus 20-a többszörös ünnepe a szentgotthárdiaknak, ünnepeljük az államalapítást, Szent István királyunk napját, az új kenyér ünnepét, várossá avatásunk évfordulóját, és ezen a napon tartják a szentgotthárdi búcsút is.

Dr. Tömböly Tamás, a megyei közigazgatási hivatal vezetője beszédében a város jövőjéről szólt, mint mondotta, Európai Uniós csatlakozásunk kapcsán új típusú együttműködés előtt állunk, amelyben Szentgotthárd minden bizonnyal megtalálja majd a szerepét, új lehetőségek köszöntenek a városra. A szónok történelmi visszatekintésében méltatta Szent István király államalapító tevékenységét, a Szent Koron történetét ismertetve kiemelte, a korona zárt volta bizonyítja, hogy Szent István önálló államot teremtett, nem ismerte el hűbérurának sem a pápát, sem a német-római császárt. Ismertette István király főbb törekvéseit, melyek eredményeként megszilárdult az új társadalmi, gazdasági rendszer, kialakultak az államirányító intézmények. Dr. Tömböly Tamás megfogalmazása szerint Szent István nem csupán államalapító volt, hanem kiváló hadvezér és államszervező zseni is. Egyik fő eredménye a vármegye rendszer kialakítása volt, amely ezer évig fennmaradt, és Uniós csatlakozásunk után, a régiókban való gondolkodás közben is szerepe lesz a történelmileg kialakult megyerendszernek. – jelentette ki a hivatalvezető.

Az ünnepi beszéd után Bauer Károly polgármester a képviselő-testület által odaítélt városi kitüntetéseket adta át, majd átvette az ausztriai Heiligenkreuz község díszgyűrűjét, mellyel az osztrák település Bauer Károly elmúlt években kifejtett tevékenységét ismerte el.

Az ünnepség végén a városi fúvószenekar adott magyar és magyaros dallamokból összeállított színvonalas ünnepi műsort.

-szilágyi-

Kitüntetettjeink

Gaál Mária – Szentgotthárd Városért kitüntetés

Gaál Mária 1945-ben szerezte tanítói, majd 1956-ban általános iskolai tanári diplomáját. Tanított Sorokpolányban, Ikerváron, Csörötneken, Rábatótfaluban, majd 1955-től Szentgotthárdon. 1956-tól igazgató-helyettesi beosztásban dolgozott nyugdíjazásáig.

Munkája során meghatározó egyéniség volt Szentgotthárd város ifjúsága és a felnőttek oktatásában. Jelentős szerepet vállalt az Arany János Általános Iskola megépítésében. Megszervezte és éveken át vezette a Dolgozók Iskoláját. Mindennapi oktató-nevelő munkáját lelkiismeretesen, nagy szakmai hozzáértéssel végezte. Nyugodt, kiegyensúlyozott, segítőkész, szerény egyéniségéért megbecsülés vette körül tanítványai és a szülők körében.

Iskolai tevékenysége mellett mindenkor jelentős társadalmi munkát vállalt a város érdekében. Irányítója, szervezője volt a kulturális rendezvényeknek. Munkájának elismerését jelzi az Oktatásügy Kiváló Dolgozója és a Kiváló Pedagógus kitüntetés.

Életének legnagyobb részét Szentgotthárdon töltötte. Igazi lokálpatrióta. Életvitele és munkássága révén köztiszteletnek örvend.

Idős kora ellenére segíti, gondozza az arra rászorulókat. Figyelemmel kíséri a fiatalok problémáit. Tagja a Pedagógusok Nyugdíjas Klubjának, ahol aktívan részt vesz a programok tervezésében, szervezésében.

Lakóhelyéért, iskolájáért, az ifjúságért, a nyugdíjasokért végzett odaadó, lelkiismeretes tevékenységének elismeréséért a Szentgotthárd Városért kitüntetés megérdemelt tulajdonosa.

Szabó Elekné – Szentgotthárd Város Közművelődéséért kitüntetés

Szabó Elekné Tanítóképző Főiskolai diplomájának megszerzése után tanulmányait Pécsett, a Tanárképző Főiskola ének-zene szakán mélyítette el.

Lovásziban és Lentiben eltöltött évek után 1979-ben került Szentgotthárdra. Fő feladata a kihelyezett tagozatként működő Zeneiskola önálló intézménnyé történő fejlesztése volt, amely feladatot sikeresen elvégezte. Kiemelkedő szerepe volt abban, hogy a szentgotthárdi Zeneiskola 1981-ben önálló intézménnyé vált.

Igazgatói tevékenysége során megerősödött a Zeneiskola személyi létszáma és látványos fejlődés vette kezdetét. Új tanszakok jöttek létre és megerősödött a kórusok tevékenysége Szentgotthárdon. A Zeneiskola ebben az időben alakította ki máig is élő külföldi kapcsolatait.

Szabó Elekné mind a mai napig aktív közéleti, zenei tevékenységet fejt ki. Karitatív tevékenységként vezeti a Barokk Templom kórusát és segíti a városi vegyeskar munkáját.

Fodor József – Szentgotthárd Város Testnevelési és Sportdíja

Fodor József közel két évtizeden át – 1958-tól 1976-ig – különböző sportegyesületeknél aktív sportolóként szerepelt. 1970 óta Szentgotthárd-Zsida sportköri elnökeként dolgozik mind a mai napig. A zsidai városrészben szervezi, irányítja a fiatalok sportolását. Különös figyelmet fordít az ifjúság körében a sport, a labdarúgás szeretetének elmélyítésében.

20 éven át volt tagja a járási sportelnökségnek. Két cikluson keresztül a Megyei Szövetség tagjaként is segítette a város és környékének sporttevékenységét.

Második ciklusban városi képviselő és ebben a minőségében aktívan segíti a város és Zsida városrész társadalmi, kulturális és sport rendezvényeinek sikerét.

 

Ünnepi rendezvényeink

Négynapos programmal várta Szentgotthárd lakosságát a Művelődési Ház a Szent István Napi rendezvények alkalmából. Negyedik alkalommal rendezték meg augusztus 17-18-án a Jószomszédság Fesztivált, melyen a következő együttesek vettek részt:

Apátistvánfalvi Szlovén Asszonykórus, Korpics László és az Asszonykvartett, Szlovén Nyugdíjas Asszonykórus, Izrael, Lengyelország és Németország Néptáncegyüttesei, Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, Körmendi Béri Balogh Ádám Táncegyüttes, Rábafüzesi Német Asszonykórus, Durdice kórus (Szombathely), Zviranjak Egyesület Peresznye, Bogojina Tánccsoport (Szlovénia) és az Alsógallai Német Nemzetiségi Együttes.

Augusztus 18-án délelőtt 10 órától a Musica Sonora Kamaraegyüttes színvonalas ünnepi hangversenyét hallgathatták meg az érdeklődők a barokk templomban.

Augusztus 20-a a hagyomány jegyében telt. A délelőtti ünnepségre a városi Fúvószenekar a magyarság legnagyobb ünnepe tiszteletére ismert zeneszerzők, kifejezetten magyar témájú műveiből válogatta programját.

A délután a szórakozás jegyében telt, melynek keretében a városi fúvószenekar és mazsorett csoport valamint a pápai Musical Stúdió műsorát láthatta és hallhatta a szép számú érdeklődő közönség.

A négy nap tartalmas kikapcsolódást hozott a városlakók és az érdeklődők számára.

A rendezők ezúton is köszönetet mondanak az eseménysorozat támogatóinak: Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, a Vas Megyei Közgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága, a szentgotthárdi Polgárőrség, valamint vállalkozók.

 

 

Jószomszédság Fesztivál - négyszer

A szentgotthárdi Jószomszédság Fesztivált 1996. július 13-án és 14-én rendezték meg először a megyei önkormányzat kezdeményezésére. A fesztivál akkor a Millecentenáriumi évfordulóhoz kapcsolódva a megyei rendezvények sorába illeszkedett. Alapkoncepciója szerint a rendezvény a Vas megyei nemzetiségi együttesek és azok anyaországi kapcsolatainak találkozója, ez a gondolat azóta is végigkíséri a fesztiválok sorát.

Az első fesztivál meglepően sikeresnek bizonyult, a szentgotthárdi kistérség valamennyi nemzetiségi csoportja képviseltette magát, ezért a szentgotthárdi Művelődési Ház vezetői úgy döntöttek, a továbbiakban kétévente rendezik meg a találkozót.

Ennek következtében 1998-ban újra sor került a Jószomszédság fesztiválra, az időpont augusztusra változott, tekintve, hogy az augusztus 20-i városi rendezvények sorába sorolták be. A 98-as rendezvény azért is volt jelentős, mert a Szentgotthárd akkor ünnepelte várossá avatásának 15. évfordulóját, a kiemelt ünnepségsorozatnak köszönhetően a megye valamennyi nemzetiségi csoportja fellépett.

Két évvel később, 2000-ben a fesztivál magyar csoportokkal is bővült, a szervezők úgy gondolták, a megyében működő kitűnő magyar néptánccsoportoknak is fellépési lehetőséget kell adni. Ekkor lépett fel először a szombathelyi Ungaresca Táncegyüttes is a hagyománnyá vált fesztiválon. Ebben az évben változott a fesztivál helyszíne is, az addigi várkerti szabadtéri színpad helyett a katolikus templom és a színház között felállított bérelt, fedett színpadra helyezték át. A változtatás oka egyrészt a hangulatosabb környezet, másrészt a közelben lévő színházban lévő öltözők közelsége volt.

Az idén augusztus 17. és 18-a között megrendezett fesztivál a nemzetiségi és a megyei magyar csoportok mellett kibővült a Sárvári Nemzetközi Néptáncfesztivál szereplői közül az izraeli, lengyel és német csoportok fellépésével is. Mivel a megyében nem működik német nemzetiségi néptánccsoport, ezért a szervezők meghívták a Komárom-Esztergom megyei Alsógallai Német Nemzetiségi Néptánccsoportot, akik rendkívül színvonalas, hangulatos műsorral köszönték meg a meghívást.

És hogy miért kétévente rendezik a Jószomszédság Fesztivált? Az elmúlt években hagyománnyá nemesedett a Hármashatár Nemzetiségi Hagyományőrző Gálaest, amely a kistérség nemzetiségi együtteseinek nyújt bemutatkozási lehetőséget. A Gálaestet évente rendezték, a szervezők azonban úgy döntöttek, a két hasonló jellegű seregszemlét különválasztják, így jövőre a Hagyományőrző Gálaest, két év múlva pedig a Jószomszédság fesztivál kerül megrendezésre Szentgotthárdon.

 

 

 

Kiállítás megnyitó

A színház aulájában augusztus 17-én délután került sor Marosfalvi Antal festőművész - restaurátor kiállításának megnyitójára. “Barlangom falára” címmel a kiállítást Rasperger József nyitotta meg, a Szombathelyi Művelődési és Ifjúsági Központ művészeti előadója.

A szombathelyi művész képei rendkívül látványosak és minden értelemben többlettartalommal bírnak. A természetből vett elemeket hihetetlen egyszerűséggel dolgozza bele a kemény, XX. századi valóságba, amely valamilyen szinten tiltakozást fejez ki a korunkbeli kegyetlenség és brutalitás ellen. A festmények mellett az alkotó néhány szobrát is megtekinthettük. A hétköznapi faanyagú alkotásokat a csodálatos üveggolyók, amelyek a művek részeivé váltak, rendkívüli varázslattal telítették meg a termet. Ezeket az elismerésre méltó látnivalókat szeptember 6-ig csodálhatták meg városunkban.

 

Festménykiállítás

2002. augusztus 9-én nyílt meg a muraszombati Nyugdíjas Egyesület Képzőművészeti szekciójának festménykiállítása a Szlovén Kulturális és Információs Központban. Ernest Bransberger, Vlado Sagadin és Lojze Veberič amatőr festők festményei szimbolikusan mutatják be Szlovéniát Muravidéktől az Adriai-tengerig. A kiállítás célja, hogy az anyaországi szlovének ily módon is segítsék a rábavidéki szlovének kulturális életét illetve a közösség fennmaradását.

 

 

 

Ötven éve alapították a Pszichiátriai Betegek otthonát

Alapításának 50. évfordulóját ünnepelte augusztus 27-én a Fővárosi Önkormányzat Szentgotthárdi Pszichiátriai Betegeket Gondozó Intézete. Az ünnepségen elhangzott, hogy az intézet az elmúlt fél évszázad alatt rendkívüli fejlődésen ment keresztül, mára az ország legnagyobb ilyen jellegű intézményévé vált.

Az ünnepség az intézet lakóinak és dolgozóinak kultúrműsorával kezdődött, majd Lengyel Krisztina, a lakóönkormányzat vezetője köszöntötte a megjelenteket, aki rövid beszédében megfogalmazta, hogy a lakók tevékeny szerepvállalásával mozgalmasabb lett életük az intézetben, azon dolgoznak, hogy erősítsék egymásban az összetartozás érzését.

Dr. Gáspár Károly igazgató visszatekintésében az intézet történetét ismertette. Az intézetet 1952-ben 500 férőhelyes általános betegotthonként alapította az akkori fővárosi tanács. A legszükségesebb átalakítások után is rendkívül mostoha körülmények között kezdték a munkát, 25-30 ágyas szobákban helyezték el a betegeket, akik gondozását egy orvos látta el. Többszöri bővítés után 1962-től szociális otthonként működött, 1971-ben vezették be a szocioterápia gyakorlati alkalmazását. 1983-ban indult az épület teljes rekonstrukciója, ami 1992-re fejeződött be.

Ma az intézetnek 720 elmebetegségben szenvedő lakója van, akik vagy állandó gondozásra szorultságuk, vagy szociális helyzetük miatt kerültek az otthonba, ápolásukat 362 főfoglalkozású alkalmazott látja el. Az intézmény tárgyi ellátottsága megfelel az előírásoknak, a fővárosi önkormányzat az intézet fejlesztésére az elmúlt 12 évben közel 500 millió forintot fordított. Mára az intézet az ország legnagyobb és egyik legmodernebb otthona lett, kisebb felújítások jelenleg is folynak, amelyekbe bevonják az intézet lakóit is.

Az igazgató kifejtette, az intézménynek a lakók számára a családi környezetet is biztosítania kell, 1985 óta az érdekképviselet is nagyot fejlődött. Ma a lakók közül kétszázan dolgoznak munkaviszony jellegű foglalkoztatásban, ami az értelmes időtöltés mellett anyagi haszonnal is jár számukra. Dr. Gáspár Károly beszéde végén köszönetét fejezte ki a városnak, a lakosságnak azért, hogy másságuk ellenére lefogadják és egyenrangú partnernek tekintik az intézet lakóit.

Szolnoki Andrea, Budapest főpolgármester-helyettese a fővárosi önkormányzat gratulációját tolmácsolta. Hangsúlyozta, 1952-t, az alapítás évét nem lehet a mával összehasonlítani, az akkori kommunista ideológiával összeférhetetlen volt az elmebetegség, nem ismerték a toleranciát, ezért is telepítették az intézetet a nyugati határszélre. Azóta, főként az utóbbi 12 évben óriási változások történtek, a főpolgármester-helyettes kijelentette, a főváros a jövőben is fejleszteni fogja az intézetet, hiszen “fantasztikus szakembergárda dolgozik itt.”

Szolnoki Andrea dr. Gáspár Károly igazgatónak átnyújtotta a Demszky Gábor főpolgármester által adományozott emléklapot, és a főpolgármesteri keretből származó 100 ezer forintos támogatást.

Bauer Károly polgármester köszöntőjében hangsúlyozta, jó döntés volt, hogy ötven évvel ezelőtt ide telepítették az intézetet, ami mára Szentgotthárd egyik értékhordozójává vált. Kiemelte, hogy 1992-93-ban, a város infrastruktúrájának kiépítésekor az intézmény katalizátorként működött, hiszen a fővárosi önkormányzat is segítette a beruházást. Bauer Károly az intézet igazgatójának Szentgotthárdért Plakettet adott át.

Az ünnepség végén Gáspár Károly igazgató kitüntetéseket és elismeréseket nyújtott át az intézet elmúlt 50 évében kiemelkedő munkát végzett dolgozóinak.

-szilágyi-

 

Ahol szeretet…”

A Szentgotthárdi Ifjú Karitászosok táborozása

A Szentgotthárdi Ifjú Karitász csoport július 22. és július 26. között tartotta hagyományos táborát a szombathelyi Martineum Felnőttképző Akadémián. A tábor jelmondata: Jót tenni jó. Ezen mondat adta a tábor foglalkozásainak, a közös beszélgetéseknek az irányvonalát.

A táborban résztvevő 21 tanuló előadást hallgatott meg a szeretetből fakadó jótevésről és ennek gykorlatáról a mindennapokban, az Egyházmegyei Karitász tízéves történetét a szombathelyi Karitász Központban Tuczainé Régvári Marietta igazgatónő mutatta be, a tábor zárásaként pedig Győrvári Edit néni osztott meg a jelenlévőkkel tanulságos és megható eseteket életéből. Esténként videofilmek nézésével telt az idő és így megismerkedhettek Árpádházi Szent Erzsébet és Assisi Szent Ferenc életével (amit a Napfivér, holdnővér című filmben Zeffirelli dolgozott fel), valamint a Fatimai jelenések történetével. Természetesen nem csak ilyen típusú elfoglaltságot nyújtott a tábor: jutott idő focizásra, vetélkedőkre, a gyöngyfűzés és különféle képeslap varrási technikák elsajátítására. Az egyik nap a közeli parkerdőbe kirándult a csoport és az egész napos métázásnak (a méta a baseballhoz hasonló játék) és erdei túrázásnak csak a hirtelen jött vihar vetett véget. A tábor a résztvevők értékelése alapján sikeresen és jó hangulatban zárult.

A táborozás célja a közösség építése, megerősítése és a szabadidő kulturált eltöltése volt, miközben a résztvevők szellemileg és lelkileg gazdagodtak. Visszatekintve ebből a szempontból is sikeres volt a tábor.

Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani a Szombathelyi Egyházmegyei Karitásznak és Szentgotthárd Város Önkormányzatának, hogy támogatásukkal sikerült megszerveznünk az idei táborozást is.

Varga Szilárd

 

Legkedvesebb vakációzáró élményem

Vakációm végét a Vöröskereszt vakációzáró öt napos napközis táborában töltöttem. Ez a néhány nap gazdag programokkal, kellemesen telt.

Minden napot 8.30-kor a várkerti reggeli tornával kezdtük Kornéllal, az Ifjúsági Vöröskereszt koordinátorával. Ezután a Vöröskereszt irodájába mentünk, ahol találkoztunk másik három nevelőnkkel, Ági nénivel, Magdi nénivel és Marianna nénivel.

Az első nap ugyanúgy, mint az összes többi nagyon tetszett. Először meglátogattuk a bölcsődét, ahol Ica néni bemutatta a különböző csoportokat az “igazi babákkal”, majd a kultúrházba mentünk, ahol megismerkedtünk egymással egy kis kommunikációs tréning keretében. Ebéd után az ifjúsági védőnővel, Anita nénivel beszélgettünk arról, hogy hogyan éljünk, hogy egészségesek maradjunk. Másnap a csörötneki hegyre kirándultunk. Kethelyig gyalog mentünk, onnan pedig Papp Laci bácsi lovas kocsijával. Közben lovagolhattunk Csinoson, a 11 éves lovacskán. A gulyás elfogyasztása után még a lövészet rejtelmeivel is megismerkedhettünk. Szerdán gyalogtúráztunk Apátistvánfalvára. A pihenők alkalmával kiselőadások hangzottak el az étkezési piramisról és a rendszeres testmozgás fontosságáról. Csütörtökön délelőtt az elsősegélynyújtásról beszélgettünk, dalokat, táncokat próbáltunk és megtekintettük Regina néni 130 darabos babagyűjteményét. Délután Rábafüzesre túráztunk. Itt megpihentünk a Mámorkertben, megcsodáltuk a sziklakertet, sétálgattunk a szebnél szebb virágok között, majd bementünk a McDonald's-ba. A napközis tábor utolsó napján kézműves foglalkozá keretében az üvegfestéssel ismerkedtünk meg.

Ez a tábor mindenkinek elnyerte a tetszését. Nekem azért tetszett, mert sok mindent megtanultam, amire ezentúl jobban fogok figyelni.

Szalai Nikolett

 

 

 

Arcképcsarnok: Viniczay Tibor

Viniczay Tibor a semmiből teremtett értéket. Ma sikeres vállalkozó, és egyben városunk területfejlesztési alpolgármestere is. Beszélgetésünkből kiderül, hogyan hat egymásra a két tevékenység.

- Hogyan kerültél Szentgotthárdra?

- Székesfehérváron születtem és éltem, majd Budapestre kerültem az Ybl Miklós Építőipari Főiskolára, ahol építészmérnök szakon végeztem. Itt ismerkedtem meg a feleségemmel, aki szentgotthárdi. Mindig nagyon tetszett a település, annak ellenére, hogy valahányszor jöttem, rendszeresen leszállítottak a vonatról, mert nem igazán hitték el, hogy a barátnőmhöz jövök. Miután 1988-ban összeházasodtunk, elhatároztuk, hogy itt fogunk élni.

- Ma sikeres vállalkozó vagy. Hogyan kezdődött?

- Az esküvőt követően a Közszolgáltató Vállalatnál kaptam munkát, ahol fél évig, mint építési művezető dolgoztam. Utána a semmiből - egy Erika írógéppel, bérelt irodában - kezdtünk egy építőipari vállalkozást. Egyre több munka jött, közben saját magam a két kezemmel építettem a családi házunkat, ami több mint négy év alatt készült el. 1992-ben megpályáztatták a Nyugat-Dunántúli TÜZÉP Vállalat kis vállalatait. Elmentem a pályázatra, és megnyertem a szentgotthárdi TÜZÉP működtetésének a lehetőségét. Őt nagyon kemény év következett, mire vissza tudtuk fizetni a kölcsönt, és sínre tettük ezt a vállalkozást.

- Nem tartottál a kockázattól?

- A családom próbált lebeszélni, de nem hallgattam rájuk. Én igazából az abszolút értékteremtésben hiszek. Gyakran mondják, hogy vakmerően ugrok bele a dolgokba, és hogy amibe belevágok, őrültség. Ilyen volt például a Kossuth Lajos utcai építkezés. 1992-ben megterveztünk egy 30 lakásos társasházat, és elkezdtünk építkezni. Felvettünk 70 millió forint hitelt, ami nagyon nagy pénz. Mindenünket kockáztattam, de bejött, és így lehet tovább menni. Azóta már több mint száz lakást építettünk. Így működik a Hunyadi úti beruházás is. Nagyon régóta állt ott az ingatlan, és felajánlottuk az önkormányzatnak, hogy három új üzletet és két új lakást kap az önkormányzat, - amelynek az értéke közel van az ötvenmillió forinthoz -, és ennek fejében felépítünk oda húsz új lakást. Nagyon nagy a kockázat, mert ha a telekárakat nézem, már ez önmagában nagyon drága.

- Hogyan kezdtél a közéletben is szerepet vállalni?

- A Kossuth Lajos utcai lakások átadásakor a polgármester úr kért meg, hogy induljak a képviselőválasztáson, ami számomra hihetetlen megtisztelő volt. Be is kerültem a testületbe, a gazdasági bizottságban dolgoztam. Az első négy évben csak figyeltem, mert én hiszek benne, hogy először tanulni kell, és akkor lehet beszélni, ha az ember tisztában van a dolgokkal. Az 1994 és 1995-ös év egy nagyon jó időszak volt a városban, és én már akkor óriási hibának éreztem azt, hogy nem csak olyan programokkal foglalkoztunk, amely hosszútávon értékteremtő beruházásokat tartalmaznak. Nagyon sok minden volt, amit az oktatásban, kultúrában elvégeztünk, de sok helyre felelőtlenül kiadtuk a pénzt, mert bőségében voltunk. Már akkor megfogalmazódott bennem egy uszoda program, mint hosszú távú lehetőség. Emiatt vállaltam el a területfejlesztési alpolgármester feladatát.

- Mennyire tudod megvalósítani az elképzeléseidet, hiszen mindezt a képviselőtestület tagjaival el kell fogadtatnod?

- Ez az óriási különbség a vállalkozás és a politika között. Amíg egy magára utalt ember kitalál, megtervez és végrehajt valamit, addig egy demokráciában, ha valamit kitalálunk, meg kell értetni, el kell fogadtatni, és így lehet végrehajtani. Itt már az első lépés után problémák merültek fel, mert nem értettek meg sok mindent. A másik pedig, hihetetlen hátrány, ha van az embernek egy vállalkozása, és mindenkiben legelőször az merül fel, hogy már megint magamnak akarok valamit. Pedig nem így van, mert én már megteremtettem magamnak azt a hátteret, amiből nyugodtan el lehetne éldegélni.

- Mennyire kapcsolódik össze a város élén betöltött pozíciód és a vállalkozásod?

- Az elmúlt nyolc év alatt egyedül az Arany János általános iskola tetőtér beépítési munkáit kapta meg a vállalkozásom. Ezen kívül, sem közbeszerzési pályázaton, sem egyéb versenyeztetésen nem sikerült nyertesnek lennünk… Nem értem miért jobb, ha egy vidéki, vagy fővárosi cég dolgozik itt, amikor helyiek is sok mindenre képesek. Ráadásul mi itt adózunk, és szentgotthárdi családokat segítünk az életvitelükben. Kollégáim a vállalkozásomnál nagyon sokat segítettek az önkormányzat érdekében végzett munkámban. Nekik köszönhetem, hogy a távollétemben, nélkülem is eredményesen folyik a munka.

- Az elmúlt évek eredményei mellett mit tartasz a legnagyobb kudarcnak?

- A főtéri beruházást. Ez nekem anyagi, erkölcsi, hitbeli veszteséget jelent. Kitaláltunk egy jó programot, pénzt szereztünk hozzá, a terveket megvalósítottuk. De a nyakunkba tettek egy olyan kivitelezőt, aki ellen a végletekig tiltakoztunk, mert tudtuk, nem tudja elvégezni a munkát. Emellett nem lett volna szabad elengedni Takáts Józsit, Trajbár Juditot, akik az elejétől benne voltak az előkészítésben. Nem lett volna szabad idehozni egy idegent, mert lehet itt akárhány megfizetett műszaki ellenőr, ha egyik sem helybéli. Elvittek egy csomó pénzt, de egyik sem a saját hazáját építette. A hivatalban, ahol egyáltalán nem volt tapasztalat egy ilyen nagyságrendű beruházáshoz, nem hagytak beleszólni a dologba. A másik probléma, hogy a Phare irodában egyetlen egy dolgot néznek a kivitelező kiválasztásánál, hogy a legolcsóbb legyen. Pedig köztudomású, hogy a legolcsóbb soha nem a legjobb.

- Az élményfürdővel kapcsolatos eseményeket hogyan ítéled meg?

- Ma még se nem siker, se nem kudarc. Biztos vagyok benne, hogy Szentgotthárdon el kell készülnie az élményfürdőnek. A tanulópénz az volt, hogy ekkora nagyságrendű programoknál nagymértékben kell vigyázni az információáramlásra és arra, hogy kit vonunk be a programba. Sajnos a mi környezetünkből olyan ellenpropagandát végeztek, ami hihetetlenül megnehezítette a dolgunkat a bankkal. Másrészt, egy önkormányzat vagy egységesen tud dolgozni, vagy ha széthúz, ez a következménye. A képviselők elfogadták a programot, nagyon sokan mégis ellene dolgoztak.

- Indulsz a polgármester választáson. Milyennek tartod a sikeres városvezetést?

- Ma Szentgotthárd szerintem két út előtt áll. Az egyik az intézmény fenntartó, hosszútávra kockázatot nem vállaló önkormányzat, aki feléli a saját vagyonát. A másik az intézményeket szintén fenntartó, de hosszú távú programokban gondolkodó, fejleszteni akaró önkormányzat. Én az utóbbiban hiszek. Nagymértékben befolyásolja egy polgármester munkáját a képviselőtestület összetétele. A jó szakemberek mellett fontos az egységes képviselőtestület, amely kritizál is, számon kér és együttműködik. E nélkül ez elképzelhetetlen.

-Van valami, ami meghatározó az életedben?

- A család és a munka. Két éves voltam, amikor édesapám meghalt. Ez elég nagy hatást gyakorolt az életemre. Édesanyám egyedül nevelt fel, úgy, hogy önállóan is megálljam a helyem a világban. Tőle és a nagyapámtól tanultam, hogy magamra mindig számíthatok, de a becsület legyen az állandó társam.

-Horváth Mónika-

 

Eredményesen működik a mozi

A szentgotthárdi mozi látványos eredményekkel büszkélkedhet, annak ellenére, hogy hat éve nem történt komolyabb felújítás az épületen. A mozi látogatottsága alapján az ország legnagyobb filmszínházaival vetekszik.

A mozi épületét még az 50-es évek végén építették, az akkor divatos szocreál stílusban. A város központi helyén, a Hunyadi úton álló moziban utoljára hat évvel ezelőtt történt komolyabb felújítás, amikor külsőleg restaurálták az épületet, egyúttal felújították az előteret és az olajfűtésről gázfűtésre tértek át. Egy évvel később új hangtechnikát szereltek be, amire az üzemeltetők a mai napig büszkék, a panoráma-sztereo berendezésből a beruházás időpontjában a Dunántúlon csak kettőt tartottak nyilván.

A Moziüzemi Vállalat megszűnésekor a mozi az önkormányzat tulajdonába került, jelenleg szervezetileg a Művelődési Házhoz tartozik, de önálló költségvetéssel és önálló irányítással működik.

Gondot jelent az 1965-ben beszerelt nézőtéri székek állapota, amelyek kényelmetlenek, kárpittartalékuk elfogyott, ám az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei miatt cseréjükre nincs kilátás.

Ennek ellenére a mozi kimagasló eredményekkel büszkélkedhet, az ország legjobb filmszínházai között évről-évre az 50. hely környékére sorolják. Tavaly 20 ezer látogatót regisztráltak, árbevételük meghaladta a 6 millió forintot. Ennek eredményeként jóval előbb kapják a kópiákat, mint a hasonló nagyságrendű mozik.

Talabér Ernő üzemvezető szerint a siker titka, hogy a jelenlegi munkatársak 1984 óta dolgoznak együtt, ismerik a közönség igényeit, valamint az is, hogy az átlagjegyárak 300 forint körül vannak. A gotthárdi mozi a közönségfilmek mellett évente két alkalommal filmklubot is tart, ahol művészfilmeket mutatnak be, ezek átlagos nézőszáma bemutatónként 50-60 körül mozog. Az üzemvezető kifejtette, ha az önkormányzat nem vonná el plusz bevételeiket, saját erőből tudnák megoldani a szükséges felújításokat is.

-igor-

 

 

Labdarúgó Ifjúsági Torna

100 éves fennállását ünnepli Szentgotthárdi VSE

A Városi Sportegyesület szakosztályai sorban rendezik versenyeiket, tornáikat az egyesület fennállásának 100 éves évfordulója kapcsán.

Ezúttal a labdarúgó szakosztály az ifjúsági csapatoknak szervezett tornát. A meghívást elfogadva a Rábatótfalu, Rábafüzes, Vasszécseny és a házigazdák csapata mérkőzött egymással.

Az első találkozón a Szentgotthárd - Rábafüzes mérkőzésen nem igazán látszott az osztálykülönbség a két csapat között, a füzesi ifik megerősítve a felnőtt csapat néhány ifjú játékosával méltó ellenfelei voltak a vendéglátóknak. A végeredmény sportszerű küzdelemben szép és látványos megoldásokat is felvonultatva 2:1 a hazaiak javára.

A második összecsapáson a Vasszécseny – Rábatótfalu találkozó szintén jó iramot és helyenként látványos játékot hozott. A jó erőkből álló és szemre is tetszetős játékot felvonultató Vasszécseny csak nehezen tudta felőrölni a lelkes tótfalusi csapatot, de a mérkőzés végére kétszer eredményesek tudtak lenni s így bejutottak a torna döntőjébe.

A bronzmérkőzésen a két korábbi vesztes összecsapásán igazi presztizscsata dúlt a Rábafüzes és a Rábatótfalu fiataljai között. A néha kemény ütközetekkel tarkított találkozót a hajrában szerzett góllal a Rábafüzes nyerte egyben megszerezve a torna harmadik helyét.

A döntőben a két NB. III-as gárda utánpótlása találkozott, eldöntendő az első hely sorsát. Itt már komoly taktikai csata dúlt váltakozó sikerrel, az első félidő hajrájában a hazaiak egy szép szabadrúgásgóllal jutottak vezetéshez. A folytatásban a vendégek mindent egy lapra feltéve küzdöttek az egyenlítésért, ami büntetőből sikerült is. A rendes játékidő több gólt már nem hozott, így a végső döntés a büntetőkre maradt. Ebben a Vasszécseny bizonyult jobbnak s szerezte meg az első helyet a jubileumi tornán.

Összegezve jó hírverése volt ez a délután a labdarúgásnak pontosabban a sokat emlegetett utánpótlás nevelésnek. A környező csapatok edzői, vezetői is szép számban képviseltették magukat a mérkőzéseken, talán éppen most fürkészve a jövő csapatainak tagjait. Az ünneprontás legkisebb szándéka nélkül azonban egy aprócska megjegyzés a krónika végére kívánkozik. A jelenlévő szépszámú szakemberek döntő többségének véleménye szerint Szentgotthárd és környéke gazdag tehetséges labdarúgókban, de az erő szétforgácsolt, nem kellően koncentrált, így döntő többségük a feledés homályába vész vagy megmarad szürke átlagos tudású játékosnak. A sokszor és sokat emlegetett piramis nem akar felépülni, de már jó lenne legalább az alapokat lerakni….

- gl -

 

Technoinwest-Argosz Biztosító Kupa

Kispályás női, férfi és gyermek labdarúgó torna

Az Őrségről az emberek többségének a csend a nyugalom, a tiszta levegő, az érintetlen természet jut eszébe, no meg az új Nemzeti Park szívében fekvő Szalafő település. Az előbbi jelzők mind igazak, kivéve a nyár közepe, amikor is felbolydult méhkashoz hasonlít a kis természeti ékszerdoboz. Ekkor rendezik nyugat-Dunántúl legnagyobb kispályás labdarúgó tornáját az előző kormány stadion rekonstrukciós programjában nem szereplő, sok nagy csatát látott kissé gödrös-göröngyös ősgyepen.

Az ilyenkor szokásos ünnepélyes megnyitó után a labda lépett elő főszereplővé, elsőként a szebbik nem képviselői s az utánpótlást jelentő gyermekek vetették magukat a küzdelmekbe. A szépszámú érdeklődő között felfedezhettük a falu első emberét is, aki a jó gazda szemével nem kis büszkeséggel szemlélte a történéseket.

A jól előkészített és szervezett rendezvény hamar a megfelelő kerékvágásba került s ekkor már a torna főszervezőjére is igaz volt a mondás, kész a mű pihen a mester…

A falu templomának toronyórája is jócskán elütötte már a delet a helyosztók és a döntők kezdetekor. A résztvevő csapatokat számba véve Budapest, Tapolca, Szentgotthárd, Nagykutas, Teskánd vagy éppen Magyarszombatfa nevét olvashattuk a csapatok mezén. Természetesen ennél sokkal többen voltak, a pontosság kedvéért 49 csapat randevúzott itt a három nap során. Míg máshol nagyon nehéz támogatókat szervezni egy-egy rendezvényhez, addig itt feltűnően sok tőkeerős és ismert céget találtunk mecénásként. A hírek szerint a folytatás is biztosított a jövőben, így ha valakinek felkeltettük érdeklődését már keresheti is a térképen a fenyőgyanta illatával átitatott levegőjű, festőien szép Szalafő földrajzi helyét az Őrség szívében.

- gl -

Kőszeg – Szentgotthárd 1 : 0 (0 : 0)

NB. III-as bajnoki labdarúgó mérkőzés

Kőszeg, 200 néző, vezette: Gyarmati

Szentgotthárd: Szabó - Németh, Papfalvi, Sarang, Kiss - SOMFALVI, KORPICS, Simon, Hompasz – SZŐKE, Meskó

Edző: Heiter László

Gólszerző: Szőke 85 perc

Az NB. III. bajnokság második fordulójában megyei rangadón idegenben lépett pályán csapatunk. Gotthárdi szempontból a kérdés az volt, hogy a nyár folyamán erősen átalakult alakulat mire lesz képes, ha kilép otthonából s idegenben lép pályára.

A találkozó kellemes őszi napsütésben, kocogós tempóban indult. A kezdősípszó után látszott, hogy a Kőszeg nem ijed meg a tavalyi ezüstérmestől. Az első helyzetek a hazaiak előtt adódtak, de a csatárok rendre elügyetlenkedték ezeket. A Szentgotthárd a biztonságos védekezésre összpontosított, kevésszer próbálkoztak a gólszerzéssel. Szembetűnő volt a csapatot elkísérő szurkolóknak, hogy hiányzik a korábban megszokott magabiztosság a csapat játékából. Szerencsére Jurisich kései utódai sem voltak csúcsformában ezen a délutánon, anno bizony e lelkesedés és küzdeni akarás, édes-kevés lett volna a törökkel szemben is… Az első játékrészben érintetlenek maradtak a hálók s gólnélküli döntetlennel vonulhattak pihenőre a csapatok, a szurkolók csendesen dohogtak a látott produkció miatt.

A második játékrészre jobb produkciót várt minden érdeklődő, de erről a mérkőző feleket elfelejtették értesíteni…. Mezőnyben ugyan mindkét csapat mutatott szép dolgokat, de a kapuk igazán nem forogtak igazán veszélyben. A sorozatos cserék nem segítettek egyik csapaton sem.

Az eredménybe mindkét csapat beletörődni látszott, de a 85 percben ritka esemény történt a játéktéren. A Kőszeg végezhetett el bedobást saját tizenhatosának oldalvonalával egy magasságban, Anga a hazai portás Marton felé dobta a játékszert, aki sütkérezett a gólvonalon s nem mozdult a feléje guruló labdára. Szőke eszmélt legkorábban, lecsapott az árván maradt pettyesre s két lépés után a hálóba gurította azt, megszerezve a találkozó egyetlen gólját ami a Gotthárd számára 3 bajnoki pontot eredményezett. A játékvezetői hármas sípszó megváltás volt mindenki számára.

A látottak alapján a döntetlen igazságosabb lett volna, de ezt a mérkőzést is a többihez hasonlóan gólra játszották…

- gl -

Szentgotthárd – Herendi Porcelán SE 3: 3 (1 : 2)

NB. III-as bajnoki labdarúgó mérkőzés

Szentgotthárd, 200 néző, vezette: Lidi

Szentgotthárd: SZABÓ – Kiss, Papfalvi, SARANG, Németh Erős, Korpics, Somfalvi, Bartakovics – SZŐKE, Meskó

Edző: Heiter László

Gólszerző: Szőke 45', és 75’, Meskó 58’ illetve Horváth 14’ és 43’, Barta 85’.

Az NB. III. bajnokság harmadik őszi fordulójában a HerEnd együttese vendégszerepelt a Rába partján.

A találkozó óvatos tapogatózó játékkal indult, a Gotthárd találta meg előbb a ritmust, s ekkor már helyzetek is adódtak, sajnos gól nélkül. A vendégek a 13. percben vezették első támadásukat, ami azonnal góllal végződött Horváth révén. 0:1 A gól szemmel láthatóan sokkolta a hazai játékosokat akik nehezen tudtak újra felpörögni. A játékrész középső harmadában aztán sorra dolgozták ki a gólhelyzeteket kevés eredménnyel. A 43. percben második épkézláb támadását vezető vendégek újra bevették Szabó hálóját. 0:2 Dermedt csend a nézőtéren, bénultság a pályán, senki nem érti, mi történik itt ma. A félidő utolsó percében egy szép beadást követően Szőke mintaszerűen fejel Ónodi kapujába, életben tartva a Gotthárdi reményeket. 1:2 A 45. perc végét jelző sípszó után gyorsan távoznak a csapatok az öltözőkbe, a vendégek örömükben, míg a hazaiak minden bizonyára a kritikai megjegyzéseket elkerülendő sietnek a biztonságos négy fal közé

A második játékrész hazai rohamokkal kezdődött, s a sorozatos próbálkozások góllá értek az 58 percben, Szőke mértani labdájával Meskó lépett ki a védők közül s biztosan gurított a vendégek kapujának közepébe. 2:2

A továbbra is támadásban maradó hazaiak góllal büntették az eredményre ráülő vendégeket. A találkozó 75. percében egy hosszú keresztlabdával Hompasz faképnél hagyja az egész vendég védelmet s kapura húz, de egy kétségbe esetten menteni akaró védő hátulról elkaszálja, Lidi spori határozottan mutat a büntető pontra. A labda mögé Szőke áll s higgadtan be is lövi a harmadik hazai gólt. 3:2 A mérkőzés hátralévő részében jobbára a pálya középső részében gyűrték egymást a csapatok, már-már elérhető közelségbe került a győzelem, amikor is a vendégek kihasználva a hazai védők hibáját megszerezték az egyenlítő gólt. 3:3

A látottak alapján a semleges szurkolók minden bizonnyal jól szórakoztak, a Szentgotthárd 0:2-ről fordítva győzelmi lehetőséget szalasztott el.

- gl -

A szív sokat ér?!

Vas megye lélekszáma csak a szív- és keringési betegségek következtében 1900 fővel csökken minden évben (tehát hat év alatt annyival leszünk kevesebben, mint Szentgotthárd egész lakossága!). Az országban is legtöbb embertársunkat ezen betegségek miatt veszítjük el, 2000-ben több mint 68 ezren haltak meg szívinfarktusban, agy vérzésben vagy más szív-érrendszeri betegségben. Képzeljük csak el, ez annyi, mint ha egy év alatt a megye városai közül eltűnne Sárvár, Körmend, Celldömölk, Kőszeg, Szentgotthárd, Vasvár és Csepreg teljes lakossága! Külön szomorú, hogy a 65 évesnél fiatalabbak közül minden harmadik haláleset oka a keringési rendszer betegsége, melynek jó része megelőzhető lett volna…

A jó egészség ugyanis nem csupán a szerencsén, hanem nagymértékben saját magunkon, a magunk által kialakított életmódon is múlik. Hosszú, egészséges életet akkor élhetünk, ha mértékletesen és változatosan táplálkozunk, törekszünk az ideális testsúlyt tartani, rendszeresen mozgunk, kerüljük a káros szenvedélyeket, (különösen a dohányzást), és igyekszünk jó módszerekkel csökkenteni a minket érő stresszt.

A népegészségügy 17 pontba szedett sürgős feladatai közt az első és a második helyen említi a szívinfarktus és az agyérbetegségek okozta halálozás csökkentését, ez jelzi a változtatás fontosságát. A kitűzött cél nincs közel, hiszen a magyar lakosság közel 87 %-a 1 vagy 2 okból is veszélyeztetettnek számít, de nem reménytelen elérni.

Finnország az 1970-es évek elején még nálunk is rosszabb helyzetben volt, azonban egy akkor elindított egészségmegőrzési program (az Észak-Karéliai program) eredményeként néluk jelentősen változtattak az emberek az életmódjukon. A férfiak 52 %-a dohányzott, szívkoszorúér-betegségben több, mint kétszer annyian haltak meg, mint mi magyarok. Húsz év alatt a dohányosok száma 32 %-ra csökkent (nálunk ma a felnőtt férfiak 53 %-a dohányzik!), s minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a hirtelen szívhalálozás a felére csökkent.

Mit tegyünk teház szívünk és életünk érdekében?

A szakemberek szerint a keringési betegségek elindítója többnyire a megemelkedett vérnyomás. Ennek a veszélynek főleg azok vannak kitéve, akik kalóriadúsan táplálkoznak, sok sót fogyasztanak, keveset mozognak, túlsúlyosak, dohányoznak és sok stressz éri őket. Az emelkedő vérnyomás sokszor nem jár panasszal, esetleg 5-6 évig sem hívja fel magára a figyelmet. Amikor a tartóssá vált magasvérnyomás szervi elváltozásokat okoz, gyakran akkor jelentkeznek csak a tünetek.

Legjobb, ha arra törekszünk, hogy kerüljük a szívkárosító kockázatos életmódot. Vérnyomásunkat akkor is ellenőriztessük félévente ha nincs panaszunk. 1997 óta a Szívbarát program is segítséget ad a megelőzéshez, táplálkozási és életmód-tanácsokkal. Keressük az emblémájukkal megjelölt élelmiszereket, mert ezek fogyasztása garantáltan nem árt szívünknek.

Az egészségügyi alapellátás adatai szerint Szentgotthárdon is sok az érintett: 2001-ben minden ötödik embernél állapított meg orvosa magas vérnyomást és a lakosság 31 %-a szenvedett valamilyen szív-érrendszeri betegségben. Fogadjuk meg a szakemberek tanácsait, legyen s szívünk a szívügyünk!

ÁNTSZ Körmendi Városi Intézete

 

TV-NÉZŐ: AZ ÉN REKLÁM

Csúnya álmom volt. Megátkoztak. Amolyan vudu módra, hát csapódtam csatornáról csatornára, egyik reklámfilmből zutty bele a másikba.

A történet mediterrániából startolt, ahol felrúgva a tradíciókat, két pofára tömtem a tenger gyümölcseivel felturbózott hambikat, egészen puffadásig. Miután kikértem gyógyszerészem tanácsát, Indiából importált, elefánthátsó lenyomatú autómba ülve hazahajtottam.

Meglepetésemre ajtómban már ott várt a világ legunszimpatikusabb vízvezeték szerelője, aki falhoz szorítva informálódott magánéletemben, miszerint használok-e mosógépemhez olyasmit. Na, ettől szárnyakat kaptam, hát élből kontráztam: “Tudod, milyen a lavina illata?” - üvöltöttem, de mire felnéztem, szaki sehol. Folt? Nincs!

Beléptem hát a lakásba (kedvező hitel!!!), és a konyha irányából homlokon csapott az ételszag. Micsoda asszony! Pedig csak öt perce van! Közelítettem felé - immár herpesz nélkül - , de ő így suttogott: ”Sokat kell tanulnom, nagyon sokat. Miért mindig engem kérdeznek a tanárok?”. Semmi értelmes nem jutott eszembe, hát nyugalomra áhítozva bevágódtam az illemhelyre. Bár ne tettem volna. Amott egy ázsiai kölyök mosolyogva próbált meggyőzni a légfrissítő előnyeiről, ohne WC papír.

A nagyszobában “méreggel” közelített felém egy ex-világbajnok, de én frappánsam kivágtam magam a szituációból: “Bravó Kokó, de én inkább a barátságra vennék be némi árpaszörpöt, mielőtt kiugrom az ablakon.” Csengettek. Kitártam az ajtót, hát ott állt egy csinibaba, aki nemes egyszerűséggel úgy képen böfögött, hogy a maradék hajam is futásnak eredt. “Én lenni ufó!” – szedte össze szellemi tartalékait, majd megtudtam, hogy az új palack az igazi buli. Már nyúltam felé, hogy megfojtsam, amikor váratlanul felébredtem. Hüppögve, férfiasságomat elásva küzdöttem könnyeimmel. Hol vagy már Skála Kópé?

-Totya-

 

 

 

 

 

Keresztrejtvény

Szeptemberi keresztrejtvényünk megfejtései amerikai egyetemekkel kapcsolatosak. Beküldendő a vastag betűs sorok megfejtése. Beküldési határidő: szeptember 28.

Cím: 9971 Szentgotthárd Pf. 5.

A helyes megfejtők között a FEZO Kft. 1000 Ft-os ajándékutalványát sorsoljuk ki.

Júliusi keresztrejtvényünk megfejtése: “Ó de boldog vagyok, hogy szabadon élek.”

Nyertesünk:

Vízszintes: 1. Pára egynemű betűi, 2. Repülne, 9. New Haven egyeteme, 13. San Francisco melletti egyetem, 15. Duke Egyetem városa (Észak-Karolina), 17. Származik, 18. Grammatikai, 20. Bibliai alak, 21. D, O, E, 22. Elakad egynemű betűi, 23. Török és máltai autójel, 25. Léggömbök, 27. Német kereskedő városok szövetsége (XIII. – XVII. sz.-ban), 29. A szélein gyönyörű!, 30. … Galera (Panamai csúcs, 367 m), 31. Ürmösbor, 33. Végén ballag!, 34. Filmes díj, 36. Térképgyűjtemény, 38. Felvonó, 40. Falu egyik vége, 42. Oroszlánnév is, 43. Az az idő, amíg végbemegy valami, 45. Aragóniai (spanyol) város lakosa, 47. Alaszka kódja, 48. Gyakori társ, 50. Zöldesbarna színű textil (angolul), 52. Római 101, 54. Kevert radír!, 55. Csillag németül, 56. Egykori benzinfajta, 58. Elején ritkít!, 59. Épületszárny, 60. Myanmar autójele, 62. Fűtőberendezés-féle, névelővel, 65. Vasötvözet, 66. Összetett szó egyik része, 67. Kaliforniai egyetem, 69. Filmszínház, 70. Szerv rendellenes helyzete, 71. Szamárbeszéd!

Függőleges: 1. Tamási Áron hőse, 2. Magaslégkör-tan, 3. Szlovák és német autójel, 4. Középen szed!, 5. Alattomos, 6. Kínai város, 7. Részben helyesel!, 8. Előny, fölény angolul, 9. Ittrium és rádium vegyjele, 10. Kevert hant!, 11. Skóciai város, 12. Emelet rövidítve, 14. Menettérti (jegy), 16. Rendelettel felszólít, 19. … király (Shakespeare), 21. Tészta jelzője is lehet, 24. Függ. 30. alatti ilyen egyetem, (zárt betű: S), 26. Nedvességszívó pamutszövet, 27. Egyetem Boston mellett, 28. Kölcsön, kölcsönzés németül, 30. Kaliforniai egyetem (Los Angeles-Pasadena) (zárt betű: E), 31. Német szorzóképző, 32. Olasz és albán autójel, 35. Függ. 27. alatti egyetem városa, 37. Vasi község lakosa, 39. Francium és szén vegyjele, 41. Görög betű, 44. Tutanhamonig tartó kultusz, 46. Iratköteg, 49. Japán város a Beppui-öbölnél, 51. Nagy tisztaságú vas, 53. Vályú, 55. Lapos, de keverve!, 57. Előidéz, 59. Palo… (A vízsz. 67. alatti egyetem városa), 61. Kevert láda!, 63. Autós Tanintézet röv., 64. Párosan éleszt!, 65. Névelős növény, 66. Gumi közepe!, 68. Igenévképző.

 

Programajánló

Szeptember 9. 17,00 Színház Zeneiskola ünnepélyes tanévnyitója

Szeptember 26. 11,00 Széll Kálmán szobor avatása a Polgármesteri Hivatal előtti téren

Szeptember 28. 17,00 Színház Nemzetközi Kórustalálkozó

Fellépők: Maribori Kulturális Egyesület Énekkara (Szlovénia), Szombathelyi Pedagógus Kórus, Zalaszentgróti Városi Kamarakórus, Körmend Város Vegyeskara, Szentgotthárd Város Vegyeskara.

Moziműsor

Szeptember 6-10. este Penge 2. - A világhírű film folytatása

Szeptember 7-8. du. Szilaj. A vad völgy paripája - Szinkronizált animációs családi film

Szeptember 13-15. Banditák - Szinkronizált bűnügyi vígjáték

Szeptember 16-17. Barnie apó bosszúságai - Bruno Chiche vígjátéka

Szeptember 20-24 este Tiszta ügy

Szeptember 21-22. du. Na végre, itt a nyár - Magyar filmvígjáték

 

Kiállítás:

Szeptember 12-től október 4-ig a Színház aulájában

A Szentgotthárdi “Foltvarázslók” klub és a Szombathelyi Szépműves Egylet tagjainak munkáiból

Megnyitó: szeptember 11. 17 óra