|
Pekka Kujasalo, A Finn Köztársaság budapesti nagykövete osztotta meg hazája Európai Uniós csatlakozásának tapasztalatait az érdeklődőkkel a közelmúltban Körmenden. A nagykövet szerint Finnország életére minden szempontból kedvező hatással volt a csatlakozás, egyedül a mezőgazdaságból élők félelmei igazolódtak be részben.
- Nagykövet úr! Ön előadásában úgy fogalmazott, Magyarország jó úton halad a közeljövőben esedékes EU-csatlakozás következtében. Ön sokfelé járt már hazánkban, tapasztalatai szerint mennyire vagyunk felkészülve a csatlakozásra? - A magyar társadalmat mindenképpen felkészültnek tartom a csatlakozásra, hiszen már 1994-ben benyújtották csatlakozási kérelmüket, és azóta zajlik a felkészülés. A beilleszkedés azonban nem ér véget az idei év május elsejével, mint ahogyan Finnországban sem ért véget a csatlakozással. Ez egy hosszú folyamat, amelynek az eredményei sokszor csak később mutatkoznak meg. Viszonylag rövid időt töltöttem még Magyarországon, így a magyar gazdaság állapotáról nem merek nyilatkozni. - Ön azt is említette, hogy a finn gazdaság egy komoly válság után erős fellendülést mutat, kivéve a mezőgazdaságot. Magyarországon az uniót kritizálók főként a mezőgazdaság problémáit hozzák előtérbe. Finnországban miért következtek be az agráriumban a kedvezőtlen folyamatok? - Ezek a folyamatok bizonyára tapasztalhatóak lesznek Magyarországon is, hiszen az unió közös mezőgazdasági politikája az egyik legfájdalmasabb kérdés. Az Európai Unió földművelői évtizedek óta elégedetlenek, Finnországban is alapos szerkezetváltásra került sor a mezőgazdaságban. Kormányunk folyamatosan hangsúlyozza azonban, hogy mi kedvezőtlen éghajlati viszonyok között termelünk, ezért a nemzeti támogatás nélkül mezőgazdaságunk nem lehet versenyképes az unióban. Úgy gondolom, a magyar mezőgazdaságnak is megvannak a saját különleges vonásai és a saját nehézségei, amelyekhez az unió megértésére van szükség. Az ország feladata, hogy az unióban ezt próbálja megértetni, és ehhez a megértést, támogatást megszerezni. - A finn gazdaságban óriási fellendülés volt tapasztalható az elmúlt néhány évben, elég, ha megemlítjük, hogy a finn államháztartásnak nem hiánya, hanem többlete van. Mekkora szerepe volt ebben az Európai Uniónak, a csatlakozás nélkül megvalósítható lett volna-e ez a fellendülés? - Biztos vagyok benne, hogy nem értünk volna el hasonló sikereket. A csatlakozás előtt exportunk jelentős része az uniós országokba irányult, ha a belső piacokon kívül maradunk, akkor ezt gazdaságunk megszenvedte volna. Ugyanúgy, mint a stabilitási egyezményen történő kívül maradást is, tehát, ha nem csatlakozunk az euroövezethez, annak mindenképpen hátrányos következményei lettek volna a finn gazdaságra nézve. - Magyarországon is több fórumon elhangzott, hogy a helyi települési önkormányzatok nincsenek igazán felkészülve az uniós támogatási rendszerre, pályázati lehetőségekre. A finn tapasztalatok alapján milyen tanácsot tudna adni az önkormányzatok részére? - Ez Finnországban is így volt, a csatlakozás után nem tudtuk rögtön kihasználni a rendelkezésre álló támogatásokat, nem voltunk tisztában a pályázati lehetőségekkel, nem működtek a megfelelő struktúrák, nem volt megfelelő szintű a tanácsadás, nem működött a pályázatok benyújtásához és a támogatások fogadásához szükséges bürokrácia. Tehát sem az egyes állampolgároknak, sem az önkormányzatoknak nem voltak meg a megfelelő ismereteik, illetve nem álltak még fel az ehhez szükséges struktúrák. Azt tudom tanácsolni, hogy a lehető legtöbb információt kell begyűjteni az EU pályázati rendszereiről, illetőleg a pályázati támogatások fogadásához szükséges gépezetet minél előbb be kell indítani. Szilágyi József |