|
A közelmúltban gyakorlatilag az ország egész területén megalakultak a kistérségi önkormányzati társulások. Ezek lényege, hogy az intézmények fenntartását, a területfejlesztési feladatokat közösen látják el, így a meglévő anyagi és szellemi erőforrások koncentráltan jelentkeznek. Szentgotthárdon április végén alakult meg a többcélú kistérségi társulás, amely több, kötelező feladatot is átvállalt az önkormányzatoktól.
A részletekről Dr. Gábor László kistérségi referenssel beszélgettünk. - Mit takar pontosan a kistérség fogalma? - Ma a kormány egyértelmű törekvése, hogy a különböző önkormányzat szövetségekre, társulásokra helyezze a hangsúlyt. A rendszerváltás után szinte minden önkormányzat vállalt minden lehetséges feladatot, aztán a nagy hatáskör telepítésnek az lett az eredménye, hogy a kistelepülési önkormányzatok csődbe mennek és még a kötelező feladataiknak sem tudnak eleget tenni. 1996-ban jelent meg az önkormányzati társulásokról szóló törvény, ezután már létrejöttek különböző társulások, így például 14 település részvételével a Szentgotthárd Város és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulás. Ennek a társulásnak az életében talán a legfontosabb év 2004., ekkor 13 millió forintot nyertünk pályázaton. Ezt az összeget kizárólag területfejlesztési célokra fordítottuk, ebből finanszírozta a társulási tanács a csörötneki malom rekonstrukciós tervét, Apátistvánfalva, Szentgotthárd, Farkasfa, Kétvölgy, Orfalu szennyvíz-megvalósíthatósági tanulmányát, az alsószölnöki teleház terveit és ebből készült egy kistérségi turisztikai és cselekvési program is. - Ha jól értem, a társulásoknak az a céljuk, hogy egyrészt közösen látnak el bizonyos önkormányzati feladatokat, másrészt közösen lépnek fel a terület fejlesztésének érdekében. - Igen, hiszen a kistelepüléseknek a kötelező feladatok ellátására sincs elég pénzük, nemhogy akkor a fejlesztésekre, beruházásokra. És szinte minden pályázathoz kell valamennyi önrész, ezt egymaguk nem tudják biztosítani, társulási szinten viszont van erre lehetőség. - Hány ilyen kistérségi társulás működik jelenleg? - Az országban kétszáz fölött van a számuk. A megyében, ha jól tudom nyolc társulás működik, szűkebb régiónkban pedig van a körmendi, a vasvári, az őrségi és a szentgotthárdi kistérség. - Szentgotthárdon április végén alakult meg a többcélú kistérségi társulás, ami rögtön kisebb sikerrel is büszkélkedhet, hiszen - más kistérségek mellett - elég jelentős összeget nyert el egy pályázaton. - Így van, már januárban elkezdtük az egyeztetéseket a jegyzői kollégium segítségével a társulás létrehozására, és április 28-án Kiss Péter kancelláriaminiszter jelenlétében írtuk alá a társulási megállapodást. Ebben a területfejlesztésen túl több közszolgáltató feladatot vállalt a társulás, így a közoktatás, egészségügy, közművelődés terén. A belügyminisztérium időközben kiírta a pályázatot, a feltételeket nehezen ugyan, de sikerült teljesítenünk. Május 15-én beadtuk a pályázatot, melyen a társulás elnyerte az igényelhető maximális összeget, 56 millió forintot. - Mire használják fel ezt az összeget? - A legnagyobb összeg, közel 35 millió forint az oktatással, neveléssel összefüggő fejlesztési, beruházási kiadások költségeit fedezi. Szociális alapfeladatokra 7 milliót fordítanunk, ebből egyebek mellett az otthoni segítségnyújtás ellátásához szükséges jelzőrendszert építjük ki. A kistérség vállalta a központi orvosi ügyelet műkdtetését, ehhez 3 millió forintból EKG készüléket és két sürgősségi táskát vásárolunk. Másfélmillió forintot fordítunk a kistérségi ügyintézés kiépítésére, két és félmilliót pedig a mozgókönyvtári ellátás fejlesztésére. - Itt, Gotthárdon most már annyira előtérbe került a kistérségi gondolkodás, hogy az önkormányzat több intézmény működtetését is átadta a tárulásnak. Mi az előnye ennek? - A társulási megállapodásban eleinte azt vállaltuk, hogy szinte minden olyan oktatási intézmény fenntartója a társulási tanács lesz, amelyek nem tartoznak mikrotérségi intézményfenntartó társulásokhoz. Például Csörötnek, Magyarlak alkot ilyet, de a felsőszölnöki óvoda és iskola is ilyenbe tartozik. Néhány napja a szakonyfalui és az alsószölnöki óvodák is így működnek. A többcélú társulás fenntartása alá kerülő intézmények a gasztonyi, rönöki és a szentgotthárdi óvoda, Szentgotthárd szinte valamennyi oktatási intézménye a III. Béla Szakképző Iskola kivételével, persze, most már az integrált intézmény keretében. Az adóerőképességből származó elvonás a városnak évek óta komoly problémát okoz, a társulási intézményfenntartás esetén ezek az elvonások nem lesznek érvényesek. Erre jó példa az alapítványi működtetésű gotthárdi bölcsőde. Persze, ez sem száz százalék, az biztos, hogy az idén maradnak az elvonások, a kedvező hatás jövőre várható. Szilágyi József |