|
Szerdán este Körmenden adott teltházas koncertet Zorán. Az előadásra már két héttel a buli előtt elfogytak a jegyek, a nézőtéren szinte a megye minden városából láttunk ismert arcokat. Zorán egy 22 előadásból álló turné során érkezett a Rába-parti városba, ahol műsorának kamaraváltozatát mutatta be Sipeki Zoltán gitárossal és három tagú vokállal. Munkatársunk a koncert után, a turnészervezővel folytatott kisebb közelharc árán beszélgetett az évtizedek óta pályán lévő művésszel.
- Úgy tudom, huszonöt évvel ezelőtt jártál utoljára Körmenden… - Huszonnégy, de mindegy. Borzasztóan régen, igen. - Akkor jobban emlékszel erre, mint a szervezők…Van annak oka, hogy ilyen ritkán jutsz el a nyugati végekre? - Nincs különbség nálunk, hogy nyugati vagy keleti végek. Boldogan megyünk bárhová, ez csak valamilyen véletlen lehetett, hogy nem keveredtünk erre. Sopronba szinte évente járunk, erről inkább a koncertszervezőnket kellene megkérdezni. - Ha nem haragszol, inkább nem, alig engedett a közeledbe. Nem tudom, tudod-e, hogy a mai koncertre két héttel ezelőtt nem lehetett már jegyet kapni, zsúfolásig telt meg a színházterem. Igaz, a közönség kicsit visszafogott volt, de a háromszori visszatapsot nyugodtan lehet sikernek mondani. - Hát, mostanában bevezettem azt a kicsit cinikus mondást, hogy szerénységem tiltja, hogy az igazat mondjam. Szóval tény és való, hogy most már évek óta teltházasok a koncertjeink, szinte kivétel nélkül, és ez nagyon nagy öröm és végső soron elégtétel is sok-sok évre visszamenőlegesen. Mert ez azért nem egy könnyű műfaj, bármennyire is annak nevezik. Nem tudom, mennyire derült ki, de szétgitároztuk magunkat a Sipeki Zolival. És, hát van még ez a háromtagú vokál ebben a kamaraelőadásban, úgy látszik, a közönség valahogy mégiscsak értékeli azt, amit nagyon sokan kétségbe vonnak. Ha megkérdezed a kereskedelmi rádiókat, televíziókat, bocs a kivételtől, ők azt mondják, nem kell semmi más, csak amit ők nyomnak. Én például alig vagyok hallható ilyen rádióban, végső soron, ha igazuk lenne, mi már valahol a süllyesztőben lennénk réges régen. Úgy látszik a közönség nem csak ebből ítél, nem csak ezeket preferálja, és hát most azt mondhatom, a következő előadásokra is minden jegy elkelt, így két héttel előre. Igazán boldogító érzés. - A koncert közben egy hölgy virágot dobott a színpadra. - Ez komoly? Én nem láttam. - Többször előfordul hasonló eset? - Nem, nem. Azt hiszem, ez már nem jellemző. Ilyen nagyon ritkán van. - Játszottatok Metró számot is. Mi ennek az oka? - Végsősoron azért, mert meg fog jelenni egy cd, ami az utolsó bakelitlemez digitalizált változata, egyébként minden korábbi, csak bakeliten megjelent lemezünket átírják cd-re. Ezen a cd-n csak Metrós dalok vannak, ez az Édes élet című lemez volt, de az is egy áthangszerelt változata volt az eredetinek. Ezért megint elővettem egy régi Metró dalt, igazán vállalható zenék ezek a mai napig is. - Eljátszottál-e a gondolattal, hogy mi lenne, ha annak idején együtt marad a Metró? - Semmi. Az életnek vannak törvényei, ez ránk is, a zenére is vonatkozik, nagyon sokáig semmi nem tud fennmaradni semmilyen körülmények között. Már akkor is azért mentek szét a zenekarok, mert időközben mindenkinek más zenei elképzelései lettek. Mindenki a maga útját járja azóta is, de ez különben is jellemző a szakmára. Ha csak a dzsesszzenét említem, meg lehet nézni, hogy mennyi formáció változik folyamatosan, sosem ugyanazzal a felállással játszanak, ha ugyanazt a zenekart megnézed tíz év múlva. - Az imént említetted már ennek a műfajnak a nehézségeit. Hogyan sikerül évtizedeken keresztül mindig megújulni? - Szándék kérdése végsősoron. Nem szabad a babérokon ülni, és azt gondolni, ha egyszer valami sikeres volt, az már úgy is marad. A gondolkodó ember tudja, hogy nem így van. Állandóan változtatni kell, újítani, kitalálni valamit, nem kibújni a saját bőrünkből, mert az mindig erőltetettnek fog hatni, és nem lesz természetes. Azokon a kereteken belül kell mozogni, ahol az ember még jól érzi magát, és természetesnek gondolja, amit éppen csinál. - Milyen terveid vannak a közeljövőben? - Egy cd-t szeretnénk ősszel megjelentetni, de ez csak egy maxi single lesz, ez azt jelenti, hogy négy szám lesz rajta, a jövő év elejére pedig egy teljes lemezt tervezünk. Ez a turnézás miatt alakult így, egyszerűen nem volt időnk, hogy többet vegyünk fel. Szilágyi József |