|
Német kulturális intézmény és Nemzeti Parkhoz kapcsolódó információs bázis létrehozását kezdeményezi a szentgotthárdi önkormányzat a közigazgatásilag a városhoz tartozó Rábafüzesen. A képviselő-testület legutóbbi ülésén tárgyalta a városrész helyzetét.
Rábafüzes 1983-ig, Szentgotthárd várossá avatásáig önálló település volt, azóta mint városrész működik. Lakóinak száma közel 380 fő, jelentős részben német nemzetiségű. A települést több esemény is sújtotta, hiszen a trianoni döntés a falu határában húzta meg a magyar-osztrák határ vonalát, majd a 2. világháború után a lakók jelentős részét kitelepítették. A vasfüggöny lebomlása után a Rábafüzesen átvezető 8-as főút forgalma megélénkült, a 90-es évek közepén aztán megépült az elkerülő út, amely a falu mellett vezeti a forgalmat a nyugati határ második legnagyobb határátkelőjéhez. A lakosság 40 százaléka nyugdíjas, 25 százaléka alkalmazott, a munkanélküliek aránya 10 százalék. A határközeli elhelyezkedés következtében a falu területén 38 kiskereskedelmi üzlet, 11 vendéglátó egység, 5 játékterem működik, 21 fő az egyéni vállalkozók száma. A beszámoló szerint Rábafüzes ma erős és életképes település. A helyi német kisebbségi önkormányzat látja el a városrészi önkormányzat teendőit, amely a közelmúltban kérdőíves közvélemény-kutatást végzett, az eredményből kiderül, a képviselő-testület és az önkormányzat munkájával nagyon kevesen elégedettek, kifogásolják a városrészi klub működését, hiányolják a kábeltévét és a járdák, utak megfelelő állapotát. A beszámoló kapcsán a képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy meg kell keresni a kábeltévé kiépítésének lehetőségeit, és kezdeményezi egy német kulturális intézmény, valamint az Őrségi Nemzeti Park és az önkormányzat közötti együttműködés alapján egy információs bázis létrehozását. Az elvégzett munkát az októberi testületi ülésen értékelik a képviselők. Szilágyi József |