|
Meggyőző arányban utasították el a farkasfai lakosok az európai parlamenti népszavazással egy időben lebonyolított népszavazáson a falu elszaladását Szentgotthárdtól. A részvételi arány meghaladta a 80 százalékot.
A nem hivatalos végeredmény szerint valószínűsíthető, hogy az országban az európai parlamenti választások egyik legnagyobb részvételi arányát Farkasfán regisztrálták. Dancsecs Zsolt, Szentgotthárd jegyzője megerősítette, hogy a népszavazáson résztvevők egyúttal voksoltak a pártlistákra is, a szavazókörben egyébként rendkívüli esemény nem történt a választás 13 órája alatt. Tehát az adatok: A 254 választásra jogosult közül 211 fő, azaz 83 százalék nyilvánított véleményt a falu Szentgotthárdtól történő elszakadásáról. Az igen szavazatok száma 27 volt, ami nem éri el a 13 százalékot, tehát az állandó farkasfai lakcímmel rendelkező választópolgárok meggyőző arányban utasították el, hogy a falu a jövőben önálló településként működjön. Farkasfát 1983-ban csatolták közigazgatásilag Szentgotthárdhoz, azóta a város településrészeként működik. A városközponttól közel 10 kilométerre fekvő falu intézményekkel nem rendelkezik, az infrastrukturális ellátottság is hiányos, valószínűleg ez az egyik oka az elszakadási kezdeményezésnek, amelyet aláírásgyűjtéssel erősítettek meg. A gyűjtőíveket közel 80 támogató írta alá, a szentgotthárdi önkormányzat így a törvények értelmében kiírta a népszavazást, egyúttal szakértői jelentést készíttetett a településrész önálló működésének lehetőségeiről. A jelentést, amely szerint a falu önállóan, bevételek hiányában nem lenne működőképes, az önkormányzat lakossági fórumon ismertette a lakossággal. Dancsecs Zsolt jegyző elmondta, a népszavazás ügydöntő jellegű volt, ezért Farkasfa a lakosság döntése értelmében továbbra is Szentgotthárd településrésze marad. Szilágyi József |