|
A szentgotthárdi önkormányzat hasznosítani szeretné a volt rábakethelyi határőrlaktanya épületét, és nagyobb szerepet kíván biztosítani a városrész templomának is. Minderről Rábakethely városrész helyzetének vizsgálata kapcsán döntött a képviselő-testület.
Rábakethelyt 1950-ben csatolták Szentgotthárdhoz, ma közel 1600-an lakják, ha önálló maradt volna, jelenleg a szentgotthárdi kistérség második legnagyobb települése lenne. A lakosság számának növekedésében fontos tényező volt, hogy évtizedeken keresztül csak itt állt rendelkezésre egybefüggő beépíthető terület, mára szinte teljesen kiépült az új kertvárosi rész. Az ide betelepedett lakók azonban nem kötődnek a városrészhez, annak életében nem vesznek részt. A lakosság közel fele munkaviszonyban áll, a legtöbben Szentgotthárd központjában dolgoznak. 51 egyéni vállalkozót tartanak nyilván, és több mint 200 főnek van egyetemi, illetve főiskolai végzettsége. A közműhálózat teljesen kiépült, csupán néhány frissen beépített utca portalanítása hiányzik. A rábakethelyiek egy kérdőíves felmérés alapján csak kis részben elégedettek a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal munkájával, a városrész helyzetét viszont az átlagnál jobban tartják. Kedvezően értékelik a szép környezetet és a közbiztonságot, hiányolják a bevásárlóközpontot, és kifogásolják a közszolgáltatások díjainak mértékét. A szentgotthárdi képviselő-testület határozatot hozott arról, hogy a Gazdasági, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság vizsgálja meg a városrészen álló volt határőrlaktanya hasznosításának lehetőségeit, a közelmúltban épített rábakethelyi templomot pedig, az eddiginél fokozottabban, akár turistautak célpontjaként is, szerepeltessék a város idegenforgalmi kiadványaiban. Szilágyi József |