Módosításokkal támogatja a körmendi önkormányzat a vízügyi igazgatóság által a Rábára elkészített folyógazdálkodási tervet. Az elképzelést a közelmúltban több kritika is érte.
Az Észak-Dunántúli és a Nyugat-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság négy évvel ezelőtt kezdte el a Rába magyarországi szakaszára vonatkozó integrált folyógazdálkodási terv kidolgozását. A véleményezésre a körmendi képviselő-testület elé került anyag azonban - az előterjesztés szerint - alapvetően olyan árvízvédelmi, vízkár-elhárítási javaslatokat tartalmaz, amelyek a hagyományos ártéri gazdálkodás visszaállítása és a vizes élőhelyek rehabilitációja helyett elsődlegesen a folyó ellenőrizhetőségét javítja. A dokumentumot korábban véleményező Rába Szövetség szerint a tervben szereplő további mederszabályozás helyett a folyó élő rendszerének víztartalékoló képességét kell növelni, az oldalirányú árapasztási módszer ugyanis a száraz időszakban utánpótlást jelent a folyó számára. Kifogásolták azt is, hogy az ártéri erdők kiirtását tervezik, melyek nélkül felborul a folyóvölgy vízháztartása és a természetes biológiai egyensúly. A körmendi képviselő-testület véleményével csatlakozott a Rába Szövetséghez, javasolták a folyómenti vizes élőhelyek rehabilitációjának vizsgálatát, az ártéri erdők megtartását és további telepítését. Megfogalmazták, hogy a tervet a teljes vízgyűjtő területre ki kell terjeszteni, egyúttal összhangba kell hozni az osztrák oldal szabályozási elképzeléseivel. A körmendi képviselők szerint a Rába folyógazdálkodási tervével kapcsolatban az eddigieknél szélesebb körű társadalmi egyeztetést kell lefolytatni. Igor |