 |
|---|
|
|---|
Gyermekképünk
Fejlett értelmű, érzelmű gyermekeket szeretnénk nevelni, olyanokat, akik alkotnak, nyitottak a világ dolgai felé. Nemcsak azt csinálják, amit elvárnak tőlük , hanem saját elgondolásaiknak is érvényt tudnak szerezni. Élményekben gazdag, biztonságot nyújtó légkörben szeretnénk nevelni, elfogadva estleges hátrányos tulajdonságaikat, fogyatékosságaikat.
Kívánjuk, hogy váljanak környezetükben jól tájékozódó, azt védő, szépítő és szerető gyermekekké, felnőttekké.
„Milyen embert is akarunk formálni?
A válasz egyszerű: Egészséges testű, akaraterős,
jó ítéletű, értelmes, tettrekész,
szép célokért hevülő és áldozó embereket,
akik meg tudják érteni és élni a szépet
és nagyot minden téren,
akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal,
akik megértik a dolgok összefüggéseit,
akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek,
amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon,
és jóakaraton épülhet.”
(Szent-Györgyi Albert)
Szeretetteljes, érzelemgazdag óvoda megteremtése, ahol a gyermekek testileg, lelkileg és szellemileg biztonságban fejlődnek.
Gyermekközpontú, az óvodás gyermekek érdekeit maximálisan előtérbe helyező, partnereink számára nyitott, magas szakmai színvonalú intézmény működtetése.
Óvodánk 67 férőhelyes, 3 csoporttal működik. Minden jelentkező gyermeknek helyet tudunk biztosítani. A gyermekek fejlesztését 5 óvodapedagógus, 3 dajka látja el.
Az óvodapedagógusok közül három szakvizsgával rendelkezik. Helyi pedagógiai programunkat magunk készítettük. A helyi adottságok figyelembevételével a környezeti nevelést, a környezet védelmét, valamint az anyanyelvi nevelést, kommunikációt tekintjük kiemelt feladatunknak. Óvodánkat 2003 őszére a kor követelményeinek megfelelően újjáépítették.
Óvodánkban a szülők megkérdezése után döntöttünk úgy, hogy homogén csoportokat működtetünk.(kis-, középső-, nagycsoport)
Munkánkat hetente egy alkalommal logopédus és fejlesztő pedagógus segíti.
A gyermekek délutánonként, képességfejlesztő foglalkozásokon vehetnek részt, melyeket az óvónők tartanak. (kézművesség, drámapedagógia, tánc)
Óvodánkban jól működik a hitoktatás.
A gyermekeknek lehetőség nyílik a gyógytestnevelésre, tartásjavító tornára, melyet szakképzett gyógytestnevelő tart.
Nagycsoportban szakképzett nyelvtanár segítségével a gyermekek játékos formában ismerkedhetnek az angol nyelvvel.
Célunk az, hogy a gyermek megtanuljon harmóniában élni a természettel, mint annak aktív résztvevője. Megismerje, majd érzelmileg kötődjön hozzá. Úgy gondoljuk, ha megismerte, megszerette, talán vigyázni is fog rá. Így kialakulhat a gyermekben egy, a környezetére odafigyelő magatartásforma.
Környezeti nevelésünk célja:
• az értékközvetítés
• a környezeti kultúra kialakítása
• ökológiai gondolkodás megalapozása
Feladatunknak tartjuk:
• a környezeti neveléshez szükséges érzelmi alapok kialakítását, erősítését
• pozitív viselkedési és magatartásformák fejlesztését
• szokásrendszerek kialakítását
• természetszemlélet formálását
Kívánjuk, hogy óvodásaink váljanak környezetükben jól tájékozódó, azt védő, szépítő és szerető gyermekké, felnőtté.
Új óvodánk névválasztása híven tükrözi céljainkat, mivel óvodánk új neve:
Az óvodai életben csak a beszéd segítségével lehetséges a társas kapcsolatok kialakítása. A gyermeki személyiségfejlesztés folyamán nagyobb hangsúlyt szeretnénk fordítani a kommunikáció fejlesztésére. Lehetőséget szeretnénk teremteni arra, hogy gyermekeink életszerű helyzetekben, természetes módon beszélhessenek arról, ami velük történik, ami érdekli őket. Ehhez derűs, nyugodt légkört kívánunk biztosítani
.
Az iskolai alkalmasság
A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.
Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészülésnek testi, lelki és szociális kritériumai vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai munkához.
A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz. Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tovább differenciálódik (Különös jelentősége van a téri észlelés fejlettségének, a vizuális és akusztikus differenciációnak, a téri tájékozottságnak, a térbeli mozgásfejlettségnek, a testséma kialakulásának)
.
A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél:
az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés.
megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele.
a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van
érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél, gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magánhangzókat és mássalhangzókat (a fogváltással is összefüggő nagy egyéni eltérések lehetnek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét
elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását; felismeri a napszakokat; ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait; ismeri szűkebb lakóhelyét; a környezetében élő növényeket és állatokat, azok gondozását és védelmét; felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait, kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek, elemi mennyiségi ismeretei vannak.
Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan összehangolását, melynek alapja és nélkülözhetetlen feltétele a gyermek érzelmi biztonsága és kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival, amennyiben ezt az iskolai légkör lehetővé teszi.
A szociálisan érett gyermek:
egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteinek kielégítését
feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg, kitartásának, munkatempójának, önállóságának, önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.
• az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség harmonikus fejlődésének elősegítése.
• Az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia
• A gyermeket - mint fejlődő személyiséget - különleges védelem illeti meg
• A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak
• Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságaiból fakadóan kiszolgáltatott. Alapvető követelmény a kisgyerek emberi méltóságának, jogainak biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.
• Az óvónő nevelőmunkája során szoros kapcsolatba kerül a családdal. A kölcsönös bizalom eredményeképpen a családi élet legbelsőbb dolgairól is lehetnek információi. Ezért biztosítsa a szülőt titoktartásáról, s tartsa tiszteletben a családok belső szokásait, ügyeit. E követelmények megsértése vétségnek minősül a pedagógiai etika ellen.
• A 3-6-7 éves gyermek alapvető szociális tanulási formája az utánzás, ezért az óvónő modell szerepe kiemelkedő jelentőségű. A modell átvételben az érzelemnek és a beszédnek fontos szerepe van. Az óvónő ezért biztosítsa a gazdag érzelmi légkört, és nyelvi kommunikációs kifejezőkészsége, kulturáltsága legyen állandó minta minden gyermek számára. Nevelői magatartása, beállítódása nyújtson modellt a családi nevelés számára is.
• Az óvónő egész nevelőmunkáját hassa át a gyermekek egyéni különbségének tiszteletben tartása, a szereteten, őszinte érdeklődésen és elfogadáson alapuló magatartás, a nagyfokú tolerancia.
