Corona virus

A bélgyulladást (hasmenést) okozó betegségek közül kevésbé ismert a Coronavírus okozta bélgyulladás. Addig, amíg a Parvovírusos bélgyulladást úgyszólván minden kutyás ismeri (hallott már róla), addig a Coronavírus sokak számára ismeretlen kórokozó.

A vírus csak a kutyákat betegíti meg. Főként a fiatal állatokra nézve jelent veszélyt, "akik" a parvovírus okozta megbetegedéshez rendkívül hasonló tünetek között betegszenek meg, de idősebb állatok is megbetegedhetnek. A coronavírus okozta tünetek gyakran a parvovírusnál súlyosabb, ijesztőbb formában jelentkeznek, azonban gyakorlati tapasztalatunk alapján a riasztó tünetek ellenére coronavírus következtében kialakult megbetegedés esetén kedvezőbbek a gyógyulási kilátások.
A lappangási idő 1-3 nap.
Tünetek: A betegek hánynak, kellemetlenül bűzös, vízszerű hasmenésük van. Bár irodalmi adatok szerint a hasmenés akár 2 hétig is elhúzódhat, megfelelő tüneti kezelés esetén 3-4 nap alatt lényeges javulást tapasztaltunk. Ritkán a betegek kezelés nélkül is meggyógyulhatnak.
Gyógykezelés: Mivel a vízszerű hasmenés igen gyorsan kiszáradáshoz vezethet, a legfontosabb a megfelelő folyadékpótlás. Természetesen megfelelő gyógyszerekkel csillapítani kell a hányást és a hasmenést is.
Megelőzés: Magyarországon jelenleg nincs forgalomban coronavírusos bélgyulladás elleni oltóanyag.

Szopornyica

A szopornyica vírus okozta, lázas betegség.
Elsősorban a légutak, a gyomor- béltraktus megbetegedésével jár, de idegrendszeri és bőrelváltozásokat okozó formája is ismert. Fiatal állatoknál gyakran elhulláshoz vezet a megbetegedés. Idősebb állatoknál, és enyhébb lefolyás esetén a gyógyult állatok jelentős részénél idegrendszeri károsodás marad vissza.
Meglehetősen régóta ismert, már a 18. század vége óta.
Irodalmi adatok szerint a kutyák túlnyomó többsége már 1 éves kora előtt találkozik a kórokozóval.
A betegség iránt a róka és a farkas is fogékony - de a menyétfélék, nyércek, mosómedvék is! Érdekesség, hogy nagymacskáknál (tigris, oroszlán, leopárd, jaguár) is halálos végű megbetegedéseket okozhat! És hogy ne csak szárazföldi állatokat említsünk, a fókák, delfinek is megbetegedhetnek.

Járványtan
A fertőzött, beteg állatok a kórokozót váladékaikkal terjesztik. Ez lehet a kilehelt pára, orrváladék, vagy akár a vizelet is. A fertőződés közvetlen érintkezéssel történik - pl. fertőzött takarmánnyal, ivóvízzel, fertőzött eszközökkel. Érdekesség, hogy esetenként már "sokat megélt" idősebb kutyák is megbetegednek szopornyicában.

Kórfejlődés
A fertőződést követően a vírus a garatban, a toroktájék nyirokszöveteiben szaporodik el (torokgyulladás), majd megjelenik a véráramban is. Ezt követően a légző- és emésztőszervek következnek (orrfolyás, hasmenés), melyek hámszövetében folytatódik a szaporodás, és ugyanezt figyelték meg a lépben, nyirokcsomókban és  a csontvelőben is. Rendszerint az agyvelőben is elváltozások alakulnak ki.
Idült lefolyás esetén a talppárnák és az orrtükör szárazzá, repedezetté válik, de a fogak is károsodhatnak.
Az immunis anyák kölykei az anyatejjel 4-10 hetes korukig passzív védettségre tesznek szert, amely az ebben az időszakban alkalmazott vakcinás védőoltás hatását nagymértékben rontja.

Lappangási idő
Általában 3-6 nap.

Tünetek
Általában hevenyen zajlik le a betegség, azaz meglehetősen gyorsan. Kezdetben hirtelen felugrik a láz 41°C-ig, majd átmenetileg csökken, ezt követően ismét emelkedik. Tipikus esetben savós orrfolyás, kötőhártyagyulladás alakul ki. A beteg étvágytalanná, kedvetlenné, elesetté válik. Az orr- és szemváladék gennyessé válik, a szukák elvetélhetnek, előfordul, hogy a szaruhártya kifekélyesedik, a csarnokviz elfolyik. Hasmenés, torokgyulladás, hányás alakulhat ki.
Idült esetben általában a tappárnák és az orrtükör megkeményednek, repedezetté válnak ("kemény talp betegség"), vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló tünetekkel találkozhatunk (rángógörcs, bénulások, tompultság). A heveny szopornyicából felgyógyult állatoknál nem ritka a szaglásérzés elvesztése, mozgászavarok, keresztgyengeség, hátulsó testfél bénulása, stb.
A szopornyicához kapcsolódóan gyakoriak a baktériumos szövődmények, melyek a betegség lefolyását tovább súlyosbítják.
A halál oka részben a tüdőgyulladás, és/vagy a gyomor- bélgyulladás, másrészt a kialakuló agyvelőgyulladás.

Gyógykezelés
A betegség kezelése részben tüneti, részben a szövődmények kezeléséből áll. A keringés támogatása mellett a baktériumos szövődmények kialakulását antibiotikumokkal igyekszünk megelőzni, illetve a kialakult megbetegedést gyógykezelni. A megbetegedett állatok mintegy fele a kezelések ellenére nem éli túl a betegséget.

Megelőzés
A betegség nagy valószínűséggel megelőzhető védőoltások (vakcinák) alkalmazásával. Kölyökkutyákat első alkalommal 2-3 hetes időközzel kétszer kell védőoltásban részesíteni, majd évente egyszer emlékeztető oltást kell alkalmazni.

Oltóanyagok
A Magyarországon törkönyvezett, hivatalosan forgalmazott oltóanyagok alkalmasak a szopornyica megelőzésére.
Forduljon állatorvosához!

Parvovírus

Ki ne hallott volna már a kutyák "parvójáról". De mit is tudunk erről a betegségről?
Annyit minden bizonnyal, hogy hasmenéssel, hányással jár, és sok-sok kiskutya elhullását okozza ez a betegség.

Magyarországon a parvovírusos gyomor-bélgyulladás az "újabb keletű" betegségek közé tartozik, hiszen a 70'-es években még nem igen tudtunk róla. Az első hazai megbetegedéseket 1980-ban észlelték. Lett is pánik, hiszen nem volt ellene oltóanyag, így más nem lévén, kevés sikerrel a macskák parvovírus okozta gyomor-bélgyulladásának oltóanyagát próbálták meg alkalmazni kutyákon is. 

A betegséget vírus okozza, amely azonban nem azonos a "macska-parvo" virussal. A vírus elsősorban kutyákat, kutyaféléket betegít meg, de az újabb tipus már macskákra nézve is veszélyes, azaz alkalmas a panleukopenia kiváltására.

A fertőződés a beteg állatok bélsarával történik, amely nagy mennyiségben tartalmazza a vírusokat.
A szájon keresztül felvett vírus a bélhámsejtekben, és kölykökben a szívizomsejtekben szaporodik. A bélbolyhok tönkremennek, gyulladás alakul ki, véralvadási zavarokat lehet tapasztalni. Ez az oka, hogy a hasmenés véressé válik.

Tünetek: A betegek hánynak, súlyos hasmenésük van. A széklet híg, sárga, majd véressé válik. Hasfájás tapasztalható, amelyet az állat hasának áttapintásakor élénken jelez. A súlyos hasmenés igen intenzív folyadékvesztéssel jár, melynek következtében súlyos fokú kiszáradás (exsiccosis) következik be, ha nem gondoskodunk megfelelő folyadékellátásról (akár mesterségesen is). Ilyenkor a bőr elveszti rugalmasságát, ha az állat hátán ráncba emeljük, úgy marad, és igen hosszú idő alatt nyeri vissza eredeti helyzetét. Jellemző a szőr fénytelenné válása.

Gyógykezelés: Mivel a betegeknek több, mint a fele elhullik a betegségben gyógykezelés nélkül, nagyon fontos a hányás és hasmenés csökkentése, az elveszített folyadék pótlása. A szövődmények kialakulását a legyengült állaton antibiotikumokkal gátolhatjuk meg. A kezelés alapvetően tüneti, azaz a kialakult tünetek csökkentésére vagyunk kénytelenek szorítkozni.

Megelőzés: Ma már többféle parvovírus elleni oltóanyag van forgalomban. Alapvetően két csoportra oszthatjuk őket: csak egyféle betegség (parvo) ellen ható oltóanyagok, és egyszerre többféle betegség elleni (polyvalens) oltóanyagok. Utóbbiak rendszerint szopornyica, fertőző májgyulladás és leptospirózisok elleni anyagot is tartalmaznak. Okkal merül fel a kérdés, melyiket alkalmazzuk?
A vakcinákról (védőoltásokról) a szakemberek véleménye is megoszlik. Rendelőnkben a "konzervatívabb" felfogást támogatjuk. Ennek értelmében kölyökkutyáknál monovalens parvo vakcinát alkalmazunk kétszer egymás után, ezt követően évente az emlékeztető oltás lehet polyvalens oltóanyag is. Nagyon fontos, hogy csak teljesen egészséges állatot oltsunk vakcinával, ellenkező esetben azt tapasztalhatjuk, hogy az oltás ellenére mégis megbetegedhet a páciens.
Mikor oltassuk a kiskutyákat? Az anyaállat a tejével ún. "maternális ellenanyagokat" juttat az utódba a születést követően. Ezek az ellenanyagok ugyan mintegy 8-12 hétig megvédik a kölyköket a fertőződéstől (ha az anya oltva volt korábban, vagy átvészelte a betegséget), de ugyanakkor megakadályozza a kiskutyák eredményes védőoltását is! Ezért az első oltást célszerű 8-9 hetes korban végezni, majd 10-12 hetes korban megismételni.

Rubarth-kór (fertőző májgyulladás)

A kutyák fertőző májgyulladása hasmenéssel, hányással, májgyulladással, sárgasággal, vérzésekkel együtt járó, vírus okozta betegség.
Manapság a betegség klinikai formájával ritkán találkozhatunk a rendszeres védőoltásoknak, és az észrevétlen átvészeléseknek köszönhetően.

Fogékony fajok: kutyafélék (kutya, róka, farkas), és a medvék.
A beteg állatok elsősorban vizeletükkel ürítik a virust, de a betegség terjedhet érintkezés, nyál és ragályfogó tárgyak utján is.
A legveszélyeztetebbek a 3-12 hónapos kor közötti állatok. Idősebb korban már gyakori a tünetmentes átvészelés.
A vírus károsítja a vérereket (ödémák), a májat (májgyulladás, sárgaság), a veséket és a szemet is. Néha az agyvelő gyulladása is előfordul.

A lappangás viszonylag rövid: 2-5 nap.
Ha a betegség hevenyen zajlik le, 40-41 °C láz, étvágytalanság, elesettség jelentkezik hányás és fokozott szomjúság mellett. Vérzések jelennek meg a száj nyálkahártyáján, és sárgaság alakul ki. Véres lehet a széklet és a vizelet. Testszerte ödémák alakulnak ki a bőrben (fejen, nyakon, has alján). A szaruhártya ödémája következtében a szaruhártya elhomályosodik ("kék szem"). Ritkábban légzőszervi tünetek is lehetnek (orrfolyás, könnyezés). A fiatal állatok rendszerint nem élik túl a betegséget.

A gyógykezelés (mint a vírusos betegségek esetében általában) tüneti csupán. Fontos a megfelelő folyadék- és energiapótlás.

Védekezés céljára ma már igen jó oltóanyagok állnak rendelkezésre, melyeket fiatal állat esetében 3-4 hetes időközzel 2-szer kell beadni, majd évente emlékeztető oltás szükséges.