Batthyány szobra
Ikerváron





 Politikai fellépése 1839-től
(beszédeinek témája, szervező munkája, időleges vívódása)
    kiforrott elképzelései

A Batthyány támogatásával és egyetértésével elfogadott Ellenzéki Nyilatkozatból kitűnik világos koncepciója. Az elmúlt évek nemzeti sérelmeinek felsorolását követően (a Partium 1836-ban törvényben engedélyezett visszacsatolásának, a határőrvidék polgárosításának elmaradása és az adminisztátori rendszer törvényellenes túlkapásai) ellen elsőként a kormány ellenőrzésében jelöli meg az ellenzéki mozgalom feladatát, célját. A törvénysértések ismétlődésének meggátlására alkotmányos garanciák megadását; mindenek előtt parlamentáris felelős kormány létrehozását, és az egyesülési, gyülekezési, a sajtó- és vallásszabadság biztosítását, valamint az Erdéllyel történő Unió bevezetésésnek engedélyezését követelik. Magyarország helyzetét a  Habsburg Birodalmon belüli teljes önrendelkezésben határozza meg, emellett sürgeti az örökös tartományok alkotmányhoz juttatását, a halaszthatatlannak nevezett belső reformok listáját is közzétéve szorgalmazza a törvény előtti egyenlőséget, az ősiség eltörlését, a közteherviselést, az úrbériség problémájának a jobbágyság számára legkedvezőbb megoldását (az örökváltság állami közreműködéssel történő megvalósítását úgy, hogy a kárpótlás később meghatározandó részét a jobbágytól az állam vállalja át magára).