Széchenyi tér

Győr ma is központi tere mindig is a város szíve volt. Itt zajlott a történelmi Győr egész élete: népgyűlések, hivatalos funkciók, perek, kivégzések, piacok. Többek között itt árulták a dunai hajósmolnárok feleségei a búzalisztből és rozslángból sütött fehér cipókat, gyürkés kenyereket. Mai alakját a XVI. századi városrendezés alkalmával nyerte el, amikor az 1566-os nagy tűzvész után véglegesen rögzítették a telekkönyvben a város utcahálózatát. A XVII-XVIII. században Piac térnek hívták, rendszerint a városba érkező vándorkomédiások is itt szórakoztatták a népeket. A XIX. században már Fő térként említik, mai nevét 1860-ban, még Széchenyi István halálának évében kapta a városi közgyűléstől. Színes, műemlék homlokzatai – köztük a hengeres, zárt sarokerkélyes Vastuskós-ház –, a bencés rend Szent Ignác-templomának kettős tornya és a tér keleti oldalán magasodó, Buda felszabadulására 1686-ban felállított Mária-oszlop mára Győr ikonikus jelképeivé váltak. Forrás

vissza