A természet elemeinek gyógyhatásai
Manapság egyre többször halljuk: ha adottak a körülmények, a természet a
legjobb gyógyító.
Ez egy ősi bölcsesség újrafogalmazása. A természeti népek megfigyelték, hogy
a természet elemei (föld, víz, napsugárzás (tűz), levegő) milyen módon
segítik elő az életerő növelését, a betegségek megelőzését, illetve a már
kialakult egészségügyi bajok orvoslását.
Az alábbiakban néhány gondolatot olvashat a természet elemeinek néhány
gyógyhatásáról.
A napsugárzás gyógyító ereje (hőkúrák)
A földi élet bizonyos értelemben a Napból, a Naptól származik.
Túlnyomórészt a Nap szolgáltatja az energiát a fotoszintézishez, amelynek
során a növények a szervetlen ásványi anyagokból előállítják a szerves
anyagokat, és ezzel megteremtik az alapját a többi élőlény létezésének.
A természet színpompája, a rügyek fakadása, a gyümölcsök íze, a gabona
érése, a virágok nyílása mind-mind a Napból jövő sugárzás eredménye.
A nap éltető erejét sok élőlény ösztönösen keresi: a kutya, macska kifekszik
a napra, a növények többsége a napfény felé fordul. Az emberek
lelkiállapotát is befolyásolja a napsütés. A hosszú tél után kisütő nap
mosolyt, jó hangulatot varázsol, a napfény hiánya okozója lehet többféle
betegségnek (depresszió, TBC, vérszegénység, angolkór...).
A napfürdőzés egyidejű az emberiséggel. Sajnos a "kultúra" fejlődése gyakran
elnyomja a természetes szükségleteket. A mesterséges fény bár bizonos
esetekben szükséges, nem pótolhatja a napsugárzás egészségre gyakorolt
hatását.
A modern kultúra egyik végletből a másikba esik. A napozásnak az a formája
sem egészséges, amikor hirtelen akarjuk elérni a barnulást az egész test
mértékletes (egészségügyi szempontból helyes) napoztatása helyett.
A napfürdőző ember tiszta, friss levegőn tartózkodik. Jó, ha a bőrt
közvetlenül is éri a napsütés. A napsugarak a belégzést mélyítik, miáltal a
tüdő szellőztetése tökéletesebb, a szénsav, a salakanyagok könnyebben
eltávoznak. A napsugárzás melege már rövid idő után is beindítja a
verejtékezést (izzadás), és ezáltal a bőrön keresztül távoznak el a
salakanyagok. Napfürdőzés előtt és után ajánlatos lemosni a testfelületet
langyos, állott vízzel vagy gyógynövény-főzettel.
A napfény növeli a sejtek munkaképességét, ami kihat a szervezet
anyagcsere-forgalmának fokozására is. Az étvágy megjavul, az emésztőszervek
jobban dolgoznak.
A napfény a különféle bőrbetegségek egyik leghatásosabb gyógyszere. Hatása 3
fő tényezőn alapul:
1. anyagcsere fokozása
2. baktériumölő hatás
3. a bőr edzése
A bőrbajok jelentős része tavasszal és nyáron rendszerint magától is
megszűnik vagy javul, ha nem is gyógyul meg teljesen.
A hosszú téli napokon, amikor ruhával fedett a test nagy része, amelyet sem
világosság, sem napfény nem ér a bőrön könnyebben keletkeznek gombás és
baktériumos eredetű fertőzések.
A kelés, pattanások, kóros kéz- és lábizzadás napfény hatására szépen
gyógyulnak. A napfürdő következtében edződik a bőr, megvastagszik,
anyagcseréje élénkül, ezáltal a bőr táplálása is jobb lesz.
A napsugárzás az egyik legjobb fertőtlenítő szer.
A napfény szakszerű adagolása (kezdetben kevesebb, majd fokozatosan több)
mindenképpen elősegíti az immunrendszer működését, és ezáltal sokféle
betegség kialakulását megelőzi.
A talaj gőzölgése, a por és a felhevített tárgyakból kisugárzó meleg
gyengítik a gyógyhatást. Hegyi (magaslati) levegőn erőteljesebb a napkúra
gyógyhatása.
A napfürdőző lehetőleg lepedőn feküdjön. A fej befedése ajánlott. Szemünket
védjük napszemüveggel vagy takarjuk le (pl. 2 falevéllel, nedves vattával).
Egész testet érő napfürdő esetén testhelyzetünket 5-10 percenként
változtassuk, hogy az egész testfelületet minél egyenletesebben érjék a
napsugarak.
A napfürdőzésre a kora délelőtti és a késő délutáni időpont a megfelelő,
amikor a napsütés már nem túl erős. Túl erős napsütésnél könnyen fennáll a
napszúrás veszélye, amikor szétesnek a vörösvérsejtek, egy idő után pedig az
idegrendszer is károsodhat. Ezen kívül a túl erős hőhatás a bőrfelületet is
károsítja, hosszabb idő után elősegítheti a bőr daganatos elváltozását.
A napfürdő időtartama fokozatosan növelhető 5 perctől 1 óráig.
Napfürdőt minden korosztály alkalmazhat, ám annak adagolása és időtartama
igazodjon az egyéni szükségletekhez.
Általában a kék szemű, fehér bőrű emberek sokkal érzékenyebbek a napsütésre.
Esetükben még inkább ajánlatos a fokozatos hozzászoktatás.
Ugyanígy fokozott óvatosság ajánlott komolyabb (hosszabb időn át fennálló)
tüdő- szívbetegségek esetén, illetve gyermekek esetében.
Irodalom
dr. Arany György: Gyógyító természet (Bp, Black & White)
===============
A levegő gyógyhatásai (légfürdők)
Minden napfürdő egyúttal légfürdőt is jelent.
Az emberi test védőtakarója a bőr. A bőrfelületen több millió kis nyílás
található (pórusok), amelyek lehetővé teszik a bőrlégzést.
A bőrfelület egyike az ún. másodlagos kiválasztószerveknek.
A bőrön át távoznak el azok az anyagcseretermékek, salakanyagok, amelyeket az
elsődleges kiválasztószervek (vese, máj, tüdő, bélrendszer) nem választanak
ki.
A bőrbetegségek kialakulása sokszor annak jele, hogy a fő kiválasztószervek
működése gátolt, és emiatt fokozottabb a bőrön keresztüli kiválasztás.
A testfelületen találhatók a verejtékmirigyek kivezető csövei, amelyek 1 nap
alatt több mint 2 liter vizet képesek kiizzadni. A vízgőzökkel együtt
távoznak a mérgező anyagok is (húgysav, konyhasó, ecetsav, zsírsavak,
baktériumok), amelyek az izzadmány kellemetlen szagát okozzák.
Ha a bőrfelület légzése valamilyen ok miatt gátolt, az fokozott terhet ró az
elsődleges kiválasztószervekre.
Légfürdő alatt a bőr közvetlen érintkezésbe kerül a levegővel. Fokozza a
test oxigéntartalmát, serkenti az anyagcserét, elősegíti a méregtelenítést,
ezáltal a test megerősítését szolgálja.
Légfürdő alatt célszerű tornázni, mozogni.
A szellőztetés fontossága
A lakás szellőztetése a hideg évszakban is nagyon fontos!
A régebbi típusú ajtók, ablakok nem zártak olyan pontosan, mint a maiak.
Ez hátrány a fűtési veszteség szempontjából, viszont az is igaz, hogy a régi
ajtók-ablakok mellett akkor is jelentős volt a lakás légcseréje, ha be
voltak zárva.
A teljes levegőcserét elvégezhetjük az ablakok napi 3-4-szeri kinyitásával.
A szellőztetés télen rövid idejű, de hatékony legyen! Legjobb megoldás ehhez
a kereszthuzat. Ha erre nincs lehetőség, legalább 1 ablakot teljesen tárjunk
ki. 5-10 perc alatt kicserélődik a levegő.
===============
A víz gyógyereje
A hidegvíz-kúra során főként hűvösebb hőmérsékletű vízről van szó.
A víz alkalmazandó hőfoka az egyéni érzékenység figyelembevételével
határozható meg. Általánosságban ideges és érzékeny személyeknél langyosabb
vizet használunk. Óvatosabbnak kell lennünk szív- és tüdőbajoknál, illetve
reumás megbetegedések esetén.
Történelmi háttér: az ókori Görögországban Hippokratész, majd később a
római orvos, Galenus egyaránt rendeltek el betegségek gyógykezelése során
fürdőket és hidegvizes lemosásokat.
Hippokratész i.e. 460-ban tankönyvet is írt "A hideg víz gyógyereje és
alkalmazása" címmel.
A későbbi korokból feltétlenül meg kell említenünk Vinzenz Priessnitz és
Sebastian Kneipp nevét.
A hidegvizes gyógymódok néhány formája: félfürdő, ülőfürdő, lábfürdő,
lemosás, leöntés, zuhany, ledörzsölés, borogatás, pakolás.
A kúra során a módszerek alkalmazása igazodik a kezelendő személy egyéni
szükségleteihez.
Többször a hideg víz kezdetben borzongást és idegenkedést vált ki, az első
kezelések átmeneti rosszabodást is okozhatnak (gyógykrízis).
A hideg víz az üléstől, szellemi munkától elsatnyult szervezetet felélénkíti,
áthangolja és edzi, növeli a szervezet ellenállóerejét a környezet változó
ingereivel szemben, segíti az immunrendszer és a vérkeringés munkáját.
A víz a bőrön át fejti ki hatását. A bőrben számos idegvégződés található,
amelyek reflexes úton terjesztik a bőrt érő ingereket. Ezek a bőringerek a
belső folyamatokra kiegyensúlyozó hatással bírnak, a szervezet áthangolását
mozdítják elő.
A bőr az idegeken keresztül kapcsolatban áll a belső szervekkel (gyomor,
belek, emésztőmirigyek).
Ha a bőrt ingereljük, reflexek útján a belső szervekre is hatást érhetünk el.
A bőr hajszálerei a test vérmennyiségének kb. egyharmadát kötik le. E
hajszálerek a hő, vegyi és mechanikai ingerekre igen érzékenyen és gyorsan
reagálnak.
A hideg víz a bőrereket először gyorsan összehúzza, így a testtől meleget von
el, a reakció második stádiumában az erek kitágulnak, a bőr kipirosodik, a
kezelt területet kellemes melegség önti el.
Minél rövidebb ideig és minél hidegebb vízzel hatunk a bőrre, annál gyorsabban
jön létre a reakciós értágulás. A reakció nagysága adja a kúra eredményességét.
A víz hideghatása az erek feszülését okozza, a szívizom munkája és a
szívverések száma, a vérnyomás csökken.
Amennyiben komoly szívkárosodás áll fenn, a kúrát nagy óvatosággal és
szakember állandó felügyelete alatt kell végezni!
A hidegvíz-kúra megkezdése előtt az a célunk, hogy a test egyenletesen
átmelegedjen. Hideg testrészek felmelegítéséről dörzsölés, mozgatás által
gondoskodjunk! Minél nagyobb a hőkülönbség a test bőre és az alkalmazott
víz hőfoka között, annál jobb lesz a reakció.
Minden hidegvíz-kúra fő célja, hogy a beteg bőre a kezelés után
kivörösödjön, felmelegedjen.
A kivörösödés vérbőséget jelez, ez pedig az anyagcsere fokozásának látható
jele.
Legelőnyösebb időszak reggel vagy délelőtt.
Néhány alkalmazási mód
Félfürdő: a kádban kb. köldökig ér a víz, a kezelt személy kinyújtott
lábakkal, ülő helyzetben helyezkedik el.
Kezdetben a víz hőmérséklete langyos. A kezelés alatt a vizet a kádból
fokozatosan kiengedjük, és hideg vizet engedünk hozzá.
A kezdetben 30 fokos vízhőmérséklet pár perc alatt kb. 20 fokossá változik.
Minél hidegebb a víz, annál rövidebb ideig tart a fürdő, és annál
intenzívebben dörzsöljük, masszírozzuk a testet.
Főként vérszegény, ideges embereknél, emésztési zavarok esetén jó hatású.
Forró félfürdő: reumás és köszvényes lábfájdalmak, ágyék- és combzsába,
aranyér, hólyaghurut esetén.
Ülőfürdő: legegyszerűbben ülőkádban végezhető.
Az altest a gyomor magasságáig és a comb feléig van a vízben.
-Hideg ülőfürdő: rövid, pár perces.
A vérkeringést javítja, az idegrendszert erősíti, az emésztést serkenti,
a bélműködést szabályozza.
-Langyos vizes ülőfürdő: ideges nyugtalanság, vértolulás, magas vérnyomás,
női bajok, álmatlanság, hólyagbajok esetén.
-Meleg és forró ülőfürdő: jó fájdalomcsillapító epe- és vesegörcs, méhgörcsök
esetén.
Forró ülőfürdőhöz gyakran tesznek fájdalomcsillapító, görcsoldó hatású
gyógynövény-főzetet.
Jó hatású lehet a váltott (hideg-meleg vizes) ülőfürdő is.
Lábfürdő: a víz kb. lábszárközépig ér, célja a felsőtest (agy)
vérbőségének csökkentése (elvezeti a vért az agyból).
Célszerű, ha mozgatjuk lábainkat a vízben.
A láb edzése fontos, minél jobb a láb keringése, annál szívósabban tud a
szervezet a betegségekkel szemben védekezni.
Hideg, fagyos lábak esetén alkalmazzunk váltott (hideg-meleg) vizes
lábfürdőt.
Először 40 fok körüli vízbe lépünk 1-2 percre, majd utána hideg vízbe, és
ezt néhányszor ismételjük (a lábak felmelegedéséig).
Víztaposás: bokáig vagy az alsó lábszár közepéig érő vízben járkálunk
néhány percig.
Különösen a láb ereire fejt ki erélyes hatást, a fejből elvonja a felesleges
vért, az idegrendszert élénkíti.
Karfürdő: tehermentesíti a szívet, a fölös vért levezeti a szívből, a
szívizom összehúzódását javítja.
A derékszögben behajlított, és egymás mellé tett alkarokat mártjuk hideg
vízbe (a víz a felkar közepéig ér) 1-2 percig.
Szívtáji nyomásérzés, szúrás, félelemérzetek esetén jó hatású.
Forró karfürdő: a kar reumás, zsábás betegségeiben.
Lemosás: a vízgyógyászat egyik legősibb módszere.
Durva frottírtörölközőt, vászonruhát használunk. A bőr ledörzsölése után a
bőrt ne töröljük szárazra, hanem feküdjünk vissza az ágyba jól betakarózva
kb. 10-15 percre.
Lázas betegség esetén alkalmazzuk, ledörzsölhetjük hideg illetve langyos
vízzel az egész testfelületet vagy annak egy részét.
A reggeli lemosás, a bőr dörzsölése edző hatású.
Borogatás: a borogatandó testrészre egy nedves, de részben kifacsart
ruhát helyezünk, efölé száraz ruhát, majd gyapjútakaróval letakarjuk az
egészet, és légmentesen lezárjuk. Időtartama kb. 1 óra.
Fájdalom és görcs esetén forró vizes borogatás nyugtató hatású.
Jó hatású a forró szénapelyvás borogatás.
Szénapelyvafőzetet lenzacskóba vagy gézbe teszünk, majd olyan melegen,
ahogyan a bőr bírja a kezelendő testrészre helyezzük.
Ezt is száraz ruhával és gyapjútakaróval csavarjuk be.