A fitoterápia alapjai
"Az ideges, könnyűvérű, lázas kor embere gyorsan ható szerek után kapkodott és
kapkod, elhanyagolván azt a növényt,
mely mosolygóan feléje nyújtja kelyhét és gyógyerejét...
Szeresd a mezők liliomait, hisz fűbe-fába rejtette a jó Isten a gyógyító erőt."
(Zelenyák János (1908): A gyógynövények hatása és használata)
Érdekes, hogy már a XX. század elején is ez volt a helyzet. Napjainkban már
elindult egy kedvező irányú folyamat, egyre többen használnak gyógyszerek
helyett természetes alapanyagú szereket, de sokan nincsenek tisztában a
gyógynövények használatában rejlő lehetőségekkel.
Velük szeretnék néhány tapasztalatot megosztani, és mindazokkal, akik a
természetet kedvelik és ki akarják használni gyógyító erejét.
Kezdetként ismét egy idézet--dr. Henry G.Bieler amerikai
táplálkozástani kutató megfigyelése:
"Lemondtam a gyógyszerekről többek között azért is, mert újra felfedeztem azt
a réges-régi orvosi bölcsességet, hogy az IGAZI GYÓGYÍTÁST A TERMÉSZET VÉGZI
- a test természetes védekezőképességének felhasználásával.
A megfelelő feltételek mellett és ha adott rá a lehetőség, a TERMÉSZET A
LEGHATÁSOSABB GYÓGYÍTÓ.
Az orvos szerepe, hogy elősegítse és támogassa a természetes gyógyulási
folyamatot, és együttműködjön a természet erőivel; nem pedig hogy ő játssza a
főszerepet."
Az ókorban ezt így fogalmazták meg: Medicus curat, natura sanat. (Az orvos
kezel, a természet gyógyít.)
Az ókori Kínában az orvosokat csak addig fizették, amíg az emberek
egészségesek voltak (vagyis nagy súlyt fektettek a betegségek megelőzésére).
-----
A gyógynövények használata csaknem egyidős az emberiséggel. Talán az állatok
megfigyelése által jöttek rá az ősemberek, mely növények segíthetnek
megrokkant egészségük helyreállításában.
A FITOTERÁPIA (gyógynövény-gyógyászat latinul) fontos szerepet foglalt
el minden ókori kultúrájú nép gyógyászatában.
Évezredek megfigyeléseiről, tapasztalatkincséről van itt szó! (amit egyébként
a legtöbb esetben a modern tudomány is alátámaszt--gyógyanyagok azonosítása
sok esetben)
Általános használatra a gyógyszerek helyett vagy legalábbis azok
kiegészítéseként (gyógyszeradag fokozatos csökkentése mellett) inkább
ajánlható a gyógynövények és növényi alapú gyógyhatású termékek használata.
Néhány fontosabb jellemző és szabály
--a gyógynövények maguk is élő szervezetek, s mivel az ember is az, ezért
jobban illik hozzá ez a gyógymód, mint a vegyi szerek
--a legtöbb gyógynövénynek NEM CSAK EGY HATÓANYAGa van, hanem komplex
hatóanyagegyüttes segíti egészségünk javítását
!--csak olyan növényt használjunk, amelyet biztosan ismerünk
--alkalmas gyógyszeres kezelés kiegészítéseként is (pl. mellékhatások
csökkentése)
--a GYÓGYNÖVÉNYEK NEM CSODASZEREK!!--tudatában kell lennünk a korlátoknak is!
(pl. mikor szükséges felkeresni haladéktalanul az orvost--általában is inkább
az orvossal való együttműködést kell keresni (ha erre megvan a készség az
orvos oldaláról is))
--1-1 gyógykúra időtartama 4-6 hét, utána 2-3 hetes szünet (majd szükség
esetén ismételhető)
--az egyes gyógynövényeket személyre szólóan érdemes kipróbálni
Néhány alapfogalom
--drog: a gyógynövények hatóanyagot tartalmazó része(i)
--fő hatóanyag: az a hatóanyag, amelyik a legintenzívebb hatást fejti
ki
--mellékhatóanyag: a többi (nem mellékes!) hatóanyag
Ismertebb hatóanyagok
--alkaloidák: bonyolult összetételű, lúgos kémhatású vegyületek
erős élettani hatást váltanak ki, nagyobb adagolásban mérgezők is lehetnek
--glikozidok: szintén erős élettani hatást kiváltó cukor tartalmú
anyagok
--szaponinok: glikozidaszerű anyagok, vízzel összerázva erősen habzanak
fokozzák a nyálképződést, váladékkiválasztást, segítik más anyagok felszívó
dását
--keserűanyagok: nitrogénmentes szerves vegyületek, keserű ízűek
étvágygerjesztők, emésztést serkentik, májra-epére hatnak
--cserzőanyagok (csersav): a korhadástól óvják meg a növényt, az állati
bőröket cserzik
erős összehúzó hatás: belső vérzések, gyomor/bélhurut, aranyeres fürdő,
toroköblögetés, gyulladáscsökkentő borogatás, izzadásgátlás
--nyálkaanyagok: a gyulladásban lévő nyálkahártyát bevonják, védik
légzőszervi és emésztőszervi hurutok esetén
--illóolajok: szobahőmérsékleten maradék nélkül elillanó folyadékok
erős fertőtlenítő hatás, gyulladásgátlás, görcsoldás, bőrizgatás, köptetés
--szerves savak: főleg a gyümölcsökben fordulnak elő (sóskasav, alma
sav, citromsav, borkősav, stb.)
ízjavítás, más anyagok kioldódását segítik
--kovasav: szervetlen sav, a növények sejtfalát szilárdítja, a
szöveteket erősíti
vizelethajtás, reumás betegségek, gyulladás esetén borogatás
--fitoncidák: baktérium- és gombaölő anyagok (fokhagyma, vöröshagyma
és a többi hagymaféle, retek, mustár, útifű, zsázsa)--TERMÉSZETES ANTI
BIOTIKUMOK!!
-----
A gyógynövénygyűjtés- és szárítás fontosabb
szabályai
--a gyűjtés szakértelmet és lelkiismeretes munkát kíván!
Mikor és hol NE gyűjtsünk növényeket?
--esőben
--poros úton, nagyforgalmú út közelében
--ott, ahol tudjuk, hogy műtrágyával vagy permetszerrel kezelték a növényeket
Hogyan és mikor gyűjtsünk?
--NE taroljuk le a termőhelyen az összes növényt (gondoljunk a jövő évre is!)
-mindig csak annyit gyűjtsünk, amennyit fel is tudunk dolgozni
--tartsuk be a szedés idejére vonatkozó szabályokat (gyógynövénykönyvek)
--védett vagy veszélyeztetett növényeket lehetőleg NE gyűjtsünk (esetleg
kiskertünkbe telepíthetjük)
--túrával összekapcsolt gyógyfűgyűjtés kellemes és hasznos időtöltés
Amennyiben van kiskertünk, kialakíthatunk ott egy gyógyfüves sarkot.
Sok gyógynövénynek szép és illatos virága van, azonkívül hasznos rovarokat is
vonzanak kertünkbe, sőt néhánynak VÉDőHATÁSa is van (távoltartanak egyes
kártevőket)--ld. BIOKERTészet!
-----
A gyógynövényeket 2 fő csoportba sorolhatjuk: vadon termők és termesztettek.
A vadon termőkkel a természetben (is) találkozhatunk, több növény viszont
hazánkban vadon nem él, hanem nagyüzemileg vagy kiskertekben termesztik.
Ezekhez vehetjük hozzá még a külföldi drogokat.
A gyógynövények alkalmazási módjai
a/ Frissen
--friss hajtások összevagdalva ételhez keverve (vadzöldségek)
--frissen facsart lé (ERőS hatású!--fokozatosság: kezdetben 1-2 ek/nap+5-6x-
os mennyiségű víz)--2-3 hetes kúra
--télen konyhában tejfölöspohárban friss hajtások (vagy a balkonon)
b/ Tartósítva
--szárítva
--gyógyolaj, gyógyecet, tinktúra, krém
--mélyhűtés
A/ belsőleg
--ételhez keverve nyersen vagy porítva (fűszermennyiségben)
--teaként
--gyógyméz (méz+illóolaj)
B/ külsőleg
Tüdőn át (illóolajtartalmú drogok)
--belégzés (száraz és nedves inhaláció)
--fürdő
--párologtatás
--illatzsák/poutpurry/álompárna
Bőrön át
--borogatás, pakolás
--fürdő, lemosás
--gyógyolaj, gyógyecet, gyógykrém, tinktúra
--gargalizálás (toroköblögetés)
--természetes testápolás (pakolások)
-----
Teakészítés és fogyasztás szabályai
Alapvetően 3 elkészítési módot különböztetünk meg:
--ÁZTATÁS (maceráció): hőre érzékeny hatóanyagok esetén (pl. lenmag,
mályvafélék, csipkebogyó)
6-8 órán át langyos vízben áztatás
--FORRÁZAT: forrásban lévő vizet öntünk a drogra, az edényt lefedjük,
kb. 10-15 perc után szűrjük
--FŐZET: forrásban lévő vízbe tesszük a drogot, az edényt lefedjük és
kis lángon 5-10 percig forraljuk, 10-15 percig áll, majd szűrjük
egyedi elkészítés
zsályalevél: ha külsőleg használjuk, elég forrázni
-belsőleg 3 percig főzni kell kis lángon
Általános adagolás
-teához: 1 csésze (2-3 dl) vízhez 1-2 tk. drog
-fürdőhöz: 1 lavór vízhez 1-2 marék növény