Környezetvédelemmel kapcsolatos cikkek
Merre tovább?
Az ipari forradalom a XIX. sz-ban kezdett felgyorsulni, és megváltoztatta
az emberek addigi megszokott életmódját.
A régi, vidéki földművelő életmódot egyre inkább kiszorította a városi, ipari
életmód; a falusi kézműves műhelyeket a gyáripar váltotta fel.
Ennek a fejlődésnek nagy ára volt.
Megcsappant azoknak a száma, akik a napi jól végzett munka után elégedetten
hajtották álomra fejüket,
a modern ipar lélektelen, testet-lelket kizsigerelő robotolását mindannyian
jól ismerjük.
Az iparosodás környezetkárosító hatása bizony mára már egyre inkább
elhomályosítja műszaki-tudományos eredményeinek ragyogását.
Mindemelett az sem helyes, ha teljesen elvetjük a modern tudomány minden
vívmányát.
Sokkal inkább arra kellene törekedni, hogy környezetbarát technológiákat
fejlesszünk ki, amelyek elősegítik azt, hogy a modernkori felfedezések,
találmányok olyan módon szolgálhassák javunkat, hogy azzal szülőanyánkat,
a természeti környezetet sem károsítjuk.
A fokozódó nyersanyagigény a természeti kincsek kíméletlen kiaknázásához
vezetett.
Az egyik következmény az erdők kíméletlen pusztítása a világ sok táján, a
másik a bányászat okozta csúf sebhelyek a természet arcán.
A kőszén és a kőolaj elégetésével a levegőbe kerülő füsttől és koromtól
nemcsak köhögünk, hanem a savas esők az élővilágot is károsítják.
Minden elképzelhető méretet meghalad a népek fegyverkezési hajszája is,
aminek következtében a rettegés kezd úrrá lenni az emberek többségén (nem
is ok nélkül!!).
Hány éhező gyermeket lehetne jóllakatni vagy megmenteni az éhhaláltól abból a
pénzből, amit az egyes államok a fegyverkezésre költenek?
(csak egy elgondolkoztató adat: Afrikában percenként több gyerek hal éhen!
Néha mi is láthatunk képeken csontig lesoványodott, felpuffadt hasú
szerencsétlen fiatalokat, akik kérőn nyújtják kezüket (felénk is!).
Együtt vagyunk felelősek a Föld megőrzéséért és további sorsáért.
Rendelkezésünkre állnak azok az eszközök, amelyekkel a természetet
elpusztíthatjuk-bolygónkat lakhatatlan, kopár sárgolyóvá változtathatjuk,
de ugyanezek az eszközök alkalmasak lennének arra is, hogy Földünket minden
lakója számára nyitott, virágzó tündérkertté, világcsodává tegyük.
A választás csak rajtunk múlik!
----
Az élővilág hatodik kihalási válsága
Veszélyben minden negyedik emlősfaj, minden nyolcadik madárfaj, minden
harmadik kétéltű!
A Föld korát a tudósok 3,8 milliárd évre becsülik, és létezése óta eddig 5
nagy kihalási válságot ért meg.
Az utolsó nagy fajpusztulás idején haltak ki a dinoszauruszok (kb. 65 millió
évvel ezelőtt).
A hatodik (napjainkban lejátszódó) válság (az előzőektól eltérően) nem év-
ezredek vagy évmilliók alatt megy végbe, hanem évtizedek vagy évszázadok alatt.
Az ember kiirtja az erdők nagy részét, iparosítja környezetét, ezáltal sok
ezer állat- és növényfaj pusztulását okozza. A legnagyobb veszély a nagy
testű emlősállatokat fenyegeti: olyan szűk területekre szorulnak vissza,
ahol már nincs módjuk arra, hogy vándoroljanak és keveredjenek.
1-1 faj pusztulása magával hozza több más faj eltűnését is. Pl. az elefánt
tisztásokat alakít ki, amelyek a nagyragadozók (oroszlánok, leopárdok)
kedvelt tartózkodási helyei.
Néhány ijesztő statisztikai adat:
--a veszélyeztett fajok vörös listáján ma 7.200 állatfaj és 8.300 növényfaj
szerepel
--az ökológiai rendszerek természetes megújulásával járó fajpusztulás
százszorosa-ezerszerese is tapasztalható az ipari civilizáció elterjedése és
az emberi népesség gyors gyarapodása nyomán
--1500 óta 780 korábban ismert állat- és növényfaj tekinthető kipusztultnak,
60 további pedig már csak állatkertekben látható, szabadon nem él
--évről-évre több ezer(!) ismeretlen (még nem azonosított) faj tűnik el az
élővilágból (az ember eddig 1,75 millió fajt azonosított, a napjainkban
létező fajok számát 10 és 30 millió közé teszik)
--amennyiben az éghajlat melegedése az ún. közepes modell szerint alakul,
becslések szerint a fajok 15-37%-a halhat ki
----
Bioetanol (környezetbarát üzemanyag)
A természetes alapú alkohol üzemanyag főként Észak-Amerikában, Brazíliában
és néhány európai országban hódít (ez az alkohol jó célú felhasználása, sokkal
inkább mint a töménytelen szeszes ital előállítása!).
Svédországban ma több mint 20.000 etanolos üzemű személyautó talált gazdára.
A kidolgozott technika lehetővé teszi, hogy a motorokba hagyományos benzint
is lehet tölteni, illetve a benzin és az etanol bármilyen arányú keverékét
is.
Az eddigi tapasztalok szerint az etanolos autó NEM DRÁGÁBB, mint a benzines.
Az etanol (más néven etil-alkohol, 99% fölötti töménységű tiszta szesz)
az autózás kezdetei óta ismert hatóanyag.
Elégésekor nagyon kevés szén-dioxid keletkezik (ez az anyag tehető főként
felelőssé az ún. üvegházhatásért).
Bioetanolt bármiből elő lehet állítani, amiből szesz gyártható (pl. gabona,
gyümölcs, fű, fa--a svédeknél fűrészpor az alapanyag).
Svédországban etanollal közlekedik a stockholmi agglomeráció teljes
buszparkja, illetve az északi Örnsköldsvik város buszai.
A kipufogógáz szagtalan. A vevők számos előnyben részesülnek (állami
támogatás!): pl. a nagyvárosokban ingyen parkolhatnak, olcsóbb az adó és a
zöldkártya.
----
Ózonlyuk
A Föld légkörét ózonréteg (ózonpajzs) védi az ultraibolya sugárzástól, amely
szemkárosodást és bőrrákot okozhat.
Szeptember 16. az Ózon Világnapja, mivel 1987-ben ezen a napon írta alá 46
ország az ózonréteg védelmét szolgáló Montreali Jegyzőkönyvet. Ehhez
napjainkra 160 ország csatlakozott.
Az ózonréteg az Egyenlítő felett a legvastagabb, a sarkok felett a
legvékonyabb.
Ma már bizonyított tény, hogy az ózonpajzs károsodását (kilyukadását)
elsősorban a hűtőgázként és spray-palackok hajtógázaként és tűzoltásra
használt ún. CFC-vegyületek (klór-fluor-szénhidrogének: freonok,
halonok) légköri feldúsulása okozza.
A légkörbe kerülő káros vegyületek hatására a téli hónapokban ózonlyuk
alakul ki a sarkvidékek felett. Jelenleg az Antarktisz fölötti lyuk
kiterjedése 10 millió négyzetkm.(kb. Európa nagyságú).
A súlyosan károsodott ózonréteg a WMO (Meteorológiai Világszervezet)
feltételezése szerint a környezetvédelmi megállapodások szigorú betartása
esetén sem fog 2050 előtt helyreállni.
Mi tegyünk meg mindent ennek érdekében!!