|
Pókszabásúak Osztálya |
|
(ARACHNIDA) |
Az ARACHNIDA osztály nagyjából kilencvenezer leírt fajt tartalmaz, melyeket az alábbi rendekbe (alosztályokba) sorolnak
| - Pókok (Areneaae/Arabeida) |
| - Skorpiók (Scorpiones) |
| - Ostorfarkuak (Uropygi) |
| - Ostorlábuak (Amblypygi) |
| - Rovarpókok (Solifugae) |
| - Álskorpiók (Pseudoscorpiones) |
| - Kaszáspókok (Opiliones) |
| - Atkák (Acarina/Acari) |
| - Sapkáspókok (Ricinulei) |
| - Szálfarúak (Palpigrada) |
| - Rövidszálfarkuak (Schizomida) |
A legtöbb pókszabású teste egy összeforrt feji-tori részből (előtest, (Prosoma),régebben fejtor Cephalothorax), és egy hátsó részből (utótest, opisthosoma/potroh, abdomen) áll.
| Vedlés: |
| A pókszabásúak ízeltlábú gerinctelenek, ezért a növekedésük érdekében külső vázukat időről időre le kell vedleniük. Amikor a pókok felkészülnek a vedlésre napokig vagy akár htekig nem esznek semmit és nyugodtan várnak. Amikor az új bőr kialakul a régi alatt a pók színe elhomályosul, és nagy csupasz foltokban besötétül a bőre. |
| A vedlés folyamán az utótestben a testfolyadékok megnövelik a nyomást. A csáprágók felfeszítik az előtest hátpajzsát, néha az opisthosoma is felnyílik. Utána az állat kibújik régi vázából. |
| Mialatt a kissé nagyobb új váz megszilárdul, az állat újfent nyugalomban vár, de amint az új lemezek megkeményednek, ami néhány órától hetekig tarthat, a koplalás véget ér. |
| (A végtagjaikat elvesztő pókszabásúak újranövesztik őket három-négy vedlés alatt.) |