Reggel hét, Népliget buszállomás mentesítő járat Bácsalmásra. Négyen futók a buszon, Erzsi, Kati, Karesz és rokalaci... Karesszel az elején keltettünk egy kis feltűnést, de aztán megszokták az utitársak a jelenlétünket. Kétóra az út ezt kell elütni valahogy Dunapatajig. Evés-ivás duma, és telefonok hogy valaki jöjjön ki elénk Dunapatajra a Szelidi-tavi futóhelyszínről. Poszizoli mondta: "egy szürke opel megy értetek" /ez lett a nap szlogenje.../ Vártunk a Kossuth emlékműnél patajon, böngésztem a feliratot miszerint "leborul..." ehhez képesz egész masszívan ált az árnyékban, mi meg a napon :-) míg egy fehér Suzuki meg nem állt melletünk, belőle integetett egy kedves helybéli, Ibolya. Örömmel szálltunk be és Ibolya mesélt a körülményekről a helyszínről míg odaértünk. Szép parti strand a "versenyközpont", csomó nép... forgalom. Ez nem egy kis közös futás lesz az már biztos. Nevezés, névreszóló rajtszám az előnevezetteknek... Sok a szponzor rajta, jó a buli zenés bemelegízés és "mézes" Gatöréd...Zolitól. Közben sok régi és új ismerőssel készülünk a rajthoz. Meleg napos idő, strandolók a tóban, de 300 körüli eszement mégis tókerülésre készül futva 1x, 2x, 3x. Mi karesszal, Erzsi és már a korábban érkezett Kata és Panni, 3 kört teveztünk, persze nem együttfutva. Kati akivel a buszon jöttünk, óvatosan egy körre nevezett. Múlt az idő, csúszott a rajt de a jó társaság miatt senkit sem zavart... Igazából a futást kihagyva, egyenesen a tóban kellet volna hűsölni, DE hát nem ezért jöttünk... RAJT!!! Most már bántam, hogy nem hoztam árnyékoló pelenkát a fejemre, mert a technikai trikó nem volt erre elég jó. Futottunk mindenféle úton-útfélen és futottunk árkon-bokron. Nem nagyon godoltam hogy ennyire "terepes" lesz ... nem volt rossz csak másképp volt jó :-)))
Közben a meleg is hirtelen erősödött. Az első kör 1:05 perc nem rossz, és még könnyen indultam a második körre... ez alatt már észrevettem, hogy a frissítésem nem megfelelő nem vagyok eléggé "ritmusban" de találtunk egy kis csoportot akikkel egy darabig együtt voltunk. Az 5 kilis frissítőnél lemaradtunk, mert Karesz és én a leadott energiaitalunkat ittuk... Aztán egy kicsit belerősítettünk, és előztünk is egy pár futót de nagyon hullámzó volt az útminőséghez hasonlóan a hangulatom /erőnlétem/ is. 18 kili tájban elkértem a csodakarkötőt Karesztól.. "hátha könnyebb lesz" DE neki lett könnyebb és lassan előre elment tőlem... én meg egyre lassabban mint a túlhevült gőzmozdony. Pedig azért nem volt Délibábos meleg és a terep sem volt rosszabb... CSAK ÉN ! Na a második kör végén egy hosszabbat belesétáltam, és séta közben egyre csak a vízbe vágytam... Ami nem megy, NE erőltessük, még nagyobb gond nélkül megálltam a célban és elégedett voltam a döntésemmel. Kis frissítés szíroskenyér, Sör és ott a tó... lassan belemerészkedtem és egyre jobban tetszett... mikor már megszoktam, kellemesen úszkáltam egy fél órányit talán. Eközben viszont felhőtlenül jól éreztem magam és a vízből drukkoltam az elhaladó futóknak. A hangulatom és a közérzetem egyszerre javult, még zsíroskenyér és sör...
Jön Karesz, neki is adtam de inkább közösen ittunk egy hidegebbet a közeli teraszon... Aztán tombola, jó társaság.. közben repül az idő és az egyetlen még jó időben iduló buszhoz már szervezkedni kell... de Katát hozó autó is mostanában iddul Harasztiig... jobb lenne velük menni... némi vacilálás de Bazsó Erzsi és párja ajánlatát elfogadva gyosan a kocsiba voltunk, gyors búcsúzkodás után... hazafelé könnyed jól haladtunk egy kis visszatekintéssel... jól éreztünk magunkat... Dunaharasztin Böbééktől is eköszöntünk és hévre szálltunk. Csak a Távolság volt ami ezt a szép napot árnyékolta kicsit.... Esőre, nem volt UTOLSÓ hihi köszönet a rendezőknek és helybélieknek a kifogástalan vendégszeretetért...