Váratlanul jól sikerült verseny számomra, de az időjáráson kívül a SZERVEZÉS és lebonyolítás adta az erőt egy maratonon túli kiruccanásra a nyár közepén....

"Az igazat mondd ne csak a valódit"
Évek óta csak "lódít" gondoltuk Gemolaciról aki végre meggyőzte Kareszt, Katát és rokalacit, hogy a "HALÁL 50" NEM halálos :-) és a neve is már SZUFLA 50. Láttam én már átcímkézni dolgokat, de Karesz nem fért a bőröndjébe,"én kipróbálom"... Mondtam neki heteken át, hogy hol a józan esze, meghogyhegyekenmegyéssűrűerdőben... de nevezett, 50 re, Kata kérdezte hol futunk legközelebb és 27km re ő is jelentkezett. Halált megvető bátorsággal ÉN is beneveztem a 27-re... /abból nagy baj nem lehet :-)/ Amikor észrevettük, hogy 8 kor van a rajt Szigethalmon, akkor még visszaléphettünk volna, DE neeemm, inkább kocsit szerzett Gemolaci aki levitt minket /aztán elment/. Útözben már a GPS-ek hadakoztak egymással és szegény sofőr megbánta az egészet :-). De félnyolc után kiszálltunk elszántan az Emese park bejáratánál. Piri /a verseny lelke/ jött elénk és én éreztem, hogy nincs már visszaút :-) Nevezés végre egyszerű, mert más versenyeken hiába nevezel előre, ott egy lapra újra le kell írni mindent. Itt a kitöltött nevezési lapot csak alá kellett írni... /na kezd szimpatikus lenni a dolog, és a helyszín "Emese park" nagyon szép és természetközeli. Nem voltunk sokan... de MA van az "erődpróba" 12-24 órás ultrával Komáromban. Az egyéni frissítőért odajött valaki, hogy le akarunk-e adni.. nem nekem kellett kóbászolni :-) Kezdtem elfelejteni az előítéleteimet. hihi! Piri vezényel /kedvesen/ irányítja az eseményeket és rendezi az indulást. Most körbenézve együtt láttam a más versenyeken feltűnő "SZUFLA" trikósokat együtt. Fényképeztem, ami kis derültséget keltett... 4 és 8 6,35km-es körre indult a csapat. Nem tudtam mit fogok csinálni míg várok a hosszútávos barátaimra... Volt több verzióm, kérdeztem Pirit hogy versenyen kívül tovább futhatok-e? /de azt is megkérdeztem hol van valami kis bolt a közelben :-))/ A rajt után Katával maradtunk ketten akik tartották magukat ahhoz az ideához, hogy "futókrándulás" NAGYON FIGYELTÜNK A KÉK SZALAGOKRA... a második frissítő után mégis eltévedtünk... biciklis lány tekert utánunk, hogy jó útra térítsen... ekkor már nem volt senki a futók közül a közelünkben... és, bár nem egymás mellett, de egymásra figyelve tettünk meg két kört. Közben gondolkodtam hogy ebben a tempóban és ezen a terepen, ami közben megtetszett, mennyit fussak rá? Kellemes idő volt, szólt a zene fülembe, nem rohantam. Két kör után megkérdeztem Katát egy frissítőnél, hogy nem jönne-e velem tovább? DE már törte a lábát a terepcipő és le is maradt. Tovább számolgattam miközben a harmadik körben a második frissítő előtt estem egy nagyot egy kiálló gyökérben. NEM nekem való a terep... a csoszogós futóstílusom, csak a "billiárdasztalra" jó. De szerencsére semmi baj, megmosakodtam a frissítőnél és elhatároztam, hogy nem futok be négy kör után, hanem 1-2 kört ráfutok. 32 vagy 38 kili, aztán leülök megvárom Kareszt, akinek első maratonnál hosszabb futása ez. A frissítőknél már üzentem neki hogy elkísérem az utolsó körére... Közben Gemolaci elment mellettem és mások is 27, 52 nem számít! Én kezdtem belejönni a "nagyonnemakart" ultrába éa kényelmesen futottam, és a frissítőknél is sokat időzve pótoltam a fogyó energiát. Ám azért továbbgondoltam. Ha én megállok, vagy leülök egy fél órára, hogy Karesz barátomat bevárjam, akkor onnan el nem indulok... Inkább olyan lassításon gondolkodtam, hogy utolérjen és ÉN 7 Ő 8 kör után egyszerre érjünk célba...
Volt nekem egyszer már egy ötvenes futásom és jólesett hogy egy futótárs /aki akkor nem volt versenyben/ elkísért az utsó 3-4 kilire. Ezt akartam most Karesznak továbbadni. Tehát lazzán futottam tovább... De elgondolkodtam azon is, hogy neki 6-7 kilit kell rámvernie hogy találkozzunk /közben ő is fárad/ Magamnak max 7 kört "írtam ki" menet közben és már 36 táján ne voltam felhőtlenül vígkedélyű :-) Hosszan belegyalogoltam többször is, de ez már nem frissített. A hetedik körömre fordulba üzentem Karesznak az utolsót a pihenőpontnál. " megyek sétálva, amig utolérsz aztán együtt lefutjuk a végét"... És utol is ért.., Igaz úgy nézett ki mint a délibábos videón, de végre együtt futottunk kis sétákkal, jó frissítőkkel. A Célban Gemolaci és a célvonalon hideg sör várt ránk... 5 óra 23 perc ennyit futni terepen valódi rákészülés nélkül, igazán felemelő élmény. Az előttünk befutók ették a beígért paprikás krumplit, és sör is volt még a nevezési díjban !!!! A társaság a végén még jobban összebarátkozott, és különdíjként kaptam egy "ötvenes befutóérmet" fürdés és egyéb dolgok az Emese parkban európai színvonalon voltak.
Összegezve: váratlanul kellemes futással, egy nagyszerű futótáraságot ismertem meg... ŐK a "SZUFLA"

Idén az egyik célversenynek állítottam be az egykor halál 50-nek nevezett eseményt. Nem voltak kiemelkedő edzésheteim, de az átlagos heti mennyiség bőven meghaladta a tavalyit. Tavasszal volt egy maraton, és hétvégente sokszor futottam 20km felett. Néhány 30 felettin is túl voltam, mint 3 héttel a verseny előtt megejtett 34km-en. Ez utóbbit a legnagyobb melegben dél körül futottam, hogy ne csak erőnlétileg fejlődjek.
A lejutás kicsit körülményesre sikeredett és már másodszor fogadtam meg, hogy eldobom a fenébe a gps-emet. Eddig mindig nagy melegre esett a nevéhez méltó halál 50. Most kivételesen ideális futóidő volt. Ennek és a névváltoztatás ellenére csupán egy maroknyi, de elszánt csapat gyülekezett a célnál. Rókalaci már majdnem feladta a féltáv gondolatát is, de csak eljött velünk. Kareszon látszott, hogy nagyon akarja ezt az ultrát. Sajnos sokan mások még nem tudják, milyen szuper szervezésű ez a rendezvény. Körülnézve csak egy futót láttam esélyesnek a győzelemre, így idén is bíztam egy dobogós helyezésben.
A rajt után hárman megindultak, de hamar felmértem, nem nekem való ez a tempó. Még messziről láttam, az egyikük nagyon belehúzott. Még az első kör fele előtt elment mellettem Cserpák Józsi is, csodálkoztam miért csak most kapcsol rá, bár ő elég rutinos az ultrafutó szakmában. A második kör elején beértem azt, aki az elején elszáguldott - nem kicsit, nagyon elmérte az erejét. Negyedikként róttam az előre eltervezett közel 5 perces tempómat, ami 31,5 perces köröknek felelt meg. Valahogy nem esett jól, de a féltávig szinte másodpercre pontosan tartottam az iramot. Részidős stopper nem volt nálam, mindig megjegyeztem az előző kör végén az időmet. Féltávnál 2:10:24-nél voltam. Onnan egy kicsit visszavettem, de még így is 32perces kört mentem. A hatodiknál már kezdtem feladni, inkább jobban visszavettem és 34 perces kör lett. Ekkor a kezdő pontnál álló koma (Misi) említette, 1,5 perce ment el a harmadik. Messziről meg is pillantottam nem sokkal később, mivel sokat időzött a frissítő pontnál. Ekkor tudtam, mégha tovább lassulok is beérem. A kör felénél utol is értem, mikor belesétált. A futótempója talán egy picit gyorsabb volt az enyémnél, de azt mondta görcsöl, így a következő sétáján elhagytam. Ez egy kicsit feldobott, így ez a kör is 34perc körüli lett. Az utolsó már nagyon nem esett jól, de a 2. frissítőig jó tempóban mentem. Nyomtam egy kólát, de inkább a visszájára fordult, mert nagyon lelassultam. Nem éreztem késztetést hogy belesétáljak, sőt úgy éreztem a séta fárasztóbb lenne ettől a tempótól. Nem kergetett a tatár mint tavaly, nem erőlködtem, szépen bekocogtam a célba.
Az időm kb. 5 másodperccel lett jobb, mint tavaly, de az ideális körülmények és a felkészülésem alapján jobbat vártam. Némi vigasz, hogy a második helyen beérkezőt úgyse értem volna be, nemhogy Józsit. Most legalább nem voltam görcsközelben, csak a gyomrom háborgott kissé. A célban a szokásos sör, majd paprikás krumpli után kikocogtam Kareszék elé, együtt jöttek rókalacival, aki csak lenyomott 7kört a négy helyett. Na ugye? Újabb adag kaja, még egy sör - ez sincs minden nevezési díjban! A póló sajnos idén kimaradt a csomagból, de legalább a legnagyobb kupát vihettem haza, amit eddig kaptam. Még útbaejtettünk egy kocsmát, ha már sport söröző, be kellett térjünk. Remélem jövőre újra megrendezésre kerül (melyen csupán én vettem részt mind az 5 alkalommal:)) és sokan leszünk. Rókalaci PR tevékenységére számítok:)

Üdv:
Gemó