"Akinek nincs a fejében, legyen a lábában" - mondta nagyanyám....
... és most a lábamra büszke lehetek :-)

Harmadszor határoztam el, hogy indulok a Hármasra, de kétszer sérülés, vagy a SPAR közelsége ezt megakadályozta. Most ideális helyen a Sparhoz képest, pont jó a leghosszabb és legnehezebb felkészülő versenynek... Neveztem időben, sokat gondoltam a versenyre, de EGY lépést nem mentem hegyeset futni... :-((pedig én akartam, és számítottam hogy mikor, de nem jött össze. Ennek ellenére bátran mint a vak ló vártam a versenyt... egy héten át nézegettem az útvonalat, /nem használt:-)/ és teveztem az egyéni frissítőt, mert REGGEL HÉTKOR rajtolni sem normális !!! Valamikor reggelizni is kellene. ezért a Széchenyi hegy tetejére küldtem két banánt, nápolyit meg energia italt... REGGELINEK :-)
-
Reggel 6 kor indulás, még jó hogy Budán, és nem Békéscsabán van a rajt, Karesz kicsit kedvetlen de most én voltam vidám és optiMiska. Viszonylag népes induló csapat, több ismerőssel és Blaskovics Gyuri a főszervező.. rajtszám és regisztráció, egyéni frissítők és csomag leadás, minden egyszerű. Induljunk, Gyuri mond egy pár szót és rajt... Már az első emelkedőn a zihálástól lecsúszott a pulzusövem a hasamra, de nem igazítottam meg.. "jobb lesz nem tudni" ennek ellenére a hasamon is mért, és csak amikor gépre töltöttem láttam hogy időnként nagyon durva értékek voltak. Bár megfogadtam, hogy minden emelkedő séta, és minden lejtő futás, de az elején azért enyhe lemelkedőn még nem akartam lemaradni. Karesszal megbeszéltük, hogy félútig biztos együtt megyünk. Várhegy-Naphegy, a Pászor lépcsőn fel amit ha nem ismerek 35 éve, akkor el vette volna a kedvemet, de utána el az MTI régi épülete mellett, még 1977-ben csak ez volt mikor idejöttem dolgozni. Sánc utca, Busuló Juhász, Citadella... Tavaly előtt nyáron 3-an lefutottunk /bejártunk/ az útvonal első részét a Széchenyi kilátóig, aztán máskor a városmajortól végig /akkor nem tévedtünk el/ Most jó tempóban futunk, bolyban, és már a csörsz utcában azon gondolkodok, hogy mikor fogok fényképezni, ekkora rohanásban :-) Vizes flakon a kezemben, ami a Fogas teteéig ott is lesz.. tele van a kezem és tempósan haladunk. A saját tervemhez képest 5 perc előnyünk volt. Széchenyi hegy - frissítő - reggeli, benyomtam a két banánt meg a nápolyit, ittam rá vizet és az energiaitalt vittem tovább... /megint tele van a kezem/ és indulunk lefelé a városmajor irányába, ismét nagyon jó tempóban 5 p/m figyelni kell mert nagyon lejt.. aztán kis svábhegy ahol a régi kilátópontról már nincs kilátás. és előre a Normafa felé... egy darabig egyhe, de azután A Diós árok emelkedője a fogas mellett... erősss, de ezt is ismerem már... csak az jut eszembe, hogy " a kényelmes felfelé sétáknál és egyébként is fényképezni fogok az útvonalon sokat" ez most elszállt, egy perc Nyugtunk sincs !!! Vagy felfele kell megszakadós tempóban gyalogolni, vagy lefele nagyon figyelve az útra és a tompításra futni. DE hát ezért jöttünk!!! Tetszik a dolog, főleg hogy jól haladunk! A Normafa úton már megint illik egy kicsit futni, és hirtelen előttünk egy frissítő, amiről nem gondoltunk, hogy AZ AZ mert egy bő kilométerrel hamarabb volt a jelzettnél. Nem baj ittunk és vitamin/fájdalomcsillapítót vettem be "preventíve". Viszont mert nem is kerestük nem szóltak hogy itt van leadva egyéni frissítőnk, Karesznak is és nekem is... Utána a János hegyen elkönyveltük, hogy Ott felejtettük, mert későbbre számítottunk a "NAGY" frissítőt... No problemo.. még ez is belefér... Erzsébet kilátó, 20,5 fotózkodás. Innen egyre jobban különbözött az itiner és a GPS mérés közötti táv... A János hegyről a Szépjuhásznéig... időnként nagyon veszélyes ereszkedés, sokkal lassabban mint bármely sétatempó. ennek a résznek lehetne altenatívája a sárga jelzés lefelé. Tovább a Hárshegy teteje felé szintén "gyalogjárás" de felfelé nem gond. Kilátó, balra le - egy darabig az eddig megszokott ragadós/csúszós/köves ösvény, DE aztán még ez is eldurvult, a pókjárásban való ereszkedésig... nagyon lelassultunk és Karesznak várnia kellett rám... Ha itt elesek, vagy rosszul lépek feladhaton és még akkor is hogy jutok haza???? Egy sérülés nagyon NEM hiányzik!!! ennek kiváltására is kellene egy jelzett járható turista út, nem baj ha hosszabb, a távot több helyen is könnyen lehetne alakítani ha rövidebbre vagy hosszabbra kéne szabni. Ide tartozik, itt írom le: Nagyon tetszik a Várahármas útvonala és hogy egy "hegyimaraton" NEM szükségszrűen durva terepen fut... csak ez a két kis rövid szakasz, amiket ha el lehetne "kerülni" akkor az ilyennek mint én egy szava sem lehetne :-)))... Na a nagyréten mondtam Karesznak, hogy több ilyen nem lesz. Különösebben nem voltunk fáradtak törődöttek, de az utóbbi 4 km csigatempóban telt, most a tervhez képest késtünk már 10 percet. frissítő jó helyen és jó dolgokkal... energiaszelet, banán, iso pogi stb... Ide is küldtem energia italt de csak visszafelé, /öt kili múlva/ akarom meginni... fordulunk és megyünk hidegkút baromi hegyvölgyes utcáiba... ez nekem tetszik különben csak azt nem tudom, hogy az itt élők ez hogy bírják :-) ITT történt, hogy a legdurvább emelkedőn lassan haladva is úgy lihegtem mintha sprinteltem volna... montam is Karesznak, "lehet hogy én belesétálok egy kicsit" há-há :-) Visszaérve a frissítőkocsihoz nem találtam a kolbászkarikákat amiket itt akartam megosztani Karesszal, csak az energia ital vót meg...Szegény lányok még a szemetest is átnézték... nagyon rendesek voltak ettünk helyette minden amit találtunk... Közben rájöttem arra, hogy az ilyen álló frissítések is nagyon viszik az időt, 4-6 perc ha az ember eszik is. Nem számoltam külön a frissítőkre időt a tervben 15 perc volt a késés 5ó20perces tervhez képest... bár már alapjaiban rengett a táv, a tempó és az elvárás a jövőre nézve... tehát terv elfelejtve, mivel jól vagyunk toljuk ahogy tudjuk :-) Jött a kedvenc részem, a nagyon meredek keskeny lépcső /ezt nem kell elkerülni/ fantasztikus! és ide valószínűleg postás is jár :-) Hűvösvölgy után áttereltek jó helyen lévő irányítók a túloldalra... és jött egy kellemes jóól futható.... /jééé futunk?/ rész 6-7 kiln át... Először turista út majd ismét közút/járda. Ördög árok és el a látóhegy mellett. először bizonytalanodtunk el e kerszeteződésben útépítés, DE a túloldalról Marko /Markovics/ integetett alkalmi frissítő pont lett, mert, / MICSODA SZUPER ODAFIGYELÉS a segítők részéről!!!/ a Normafánál felejtett egyéni frissítőnket idehozták és NAGY meglepetésemre itt volt a paprikás kolbász darabka is /kb.34 kili?/ amikor kicsomagoltam, Márk majnem hanyatt esett a röhögéstől " ez ám az energia szelet" mondta és én nagyon örültem neki. Nagyon köszönjük a figyelmet és a kolbász annyira feldobott, hogy minden rossz felülíródott... Mondtam korábban is Karesznak, hogy húzzon má' el mert jobb kondiban van, de következő "rendes" frissítő után /Folyondár u./ lassan el is ment ... valamit talán visszahoz az ídőn, akkor úgy láttam hogy hozzá képest 10 perc múlva én is beérek mosolyogva. Mentem is békésen kicsit futva és azért a nagyobb emelkedőkön "járás" ment is 3 kilométeren át és tudtam hogy nem vagyok messze... még három és ott is vagyok... Holis???? Hol vagyok most??? mire emlékszem, mi van felírva???? kék jelzésen... mindez akkor foglalkoztatott, amikor a Szépvülgyi út azon részén haladtam ahol csak erdő van kétoldalt, és jelzést se láttam az elejétől fogva a menetirány szerinti bal oldalon, ahol szabályosan szembe mentem a meneritánnyal... viszont több bejárat volt az erdőbe, és dolgozott bennem, hogy "balra a kékjelzésen" Sajnos a FENYŐGYÖNGYE min fontos érintőpont kimaradt az agyamból és pont az előtt hogy jó útra térhettem volna jobbra, én balra találtam egy kék jelzést aminek meg is örültem. /az a kék ez most már tudom csak ellenkezőleg/ futottam a jelzés mentén, de narancssárga jelet sem láttam sehol. Jött egy kerékpáros és megkéreztem hogy jó úton megyek-e a "tornyokhoz" ??? meglepődött és azt mondta, hogy az a másik hegyen van, és hogy menjek vissza és "ott" majd fel... teljesen megzavarodtam, de jó idő volt, most már az idegtől fáradt sem voltam, igy elszaladgáltam néhány zsákutcán aminek a végein a hegyre vezető ösvényt sejtettem... még rendőr sem tudott segíteni amikor a Hárnashatárhegyi utat kerestem.. persze a hegy másik oldalán voltam... Bár két GPS is volt nálam /Garmin és telefon/ de a kijelzőn nemigen látszik semmi ... láttam a célt és azt hogy hol vagyok, közte zöld terület... ha kicsinyítettem a képet, hogy nagyobb rálátásom legyen, akkor összemosódzaj az utak és nem láttam semmit, a Garminomon is látszott a cél és a halyzetem, de közte semmi.. Akkor már csak az marad, hogy minden utcán be a helyes irány felé... na egyszer végre, 20 perc után valami zöld jel és kék körút jó irányba... előre a turistaúton és lassan átkecmeregtem a Hármashatárhegyi útra... hja! innen má' könnyű :-)) a célban már bontották a kaput és örültek az utolsó befutónak... én is örültem csak magamra voltam mérges és a helyzetet furcsálltam. Még nem voltam utolsó versenyen, még nem tévedtem el versenyen, de végre beértem legalább 3 kilit túlfutva... végül is ez vígasztalt meg, hogy legalább én futottam a legtöbbet... kis pihi eredményhirdetésnél is engem szólított először Gyuri, és megkaptam a hőn áhított egyedi trikót... Már büszke is voltam magamra és azóta is... Karesz 5:26 na 36 ra én is beértem volna :-) /HA A VOLNA OTT NEM LETT VOLNA!!
"akinek nincs a fejében, legyen a lábában" nekem most a lábamban legább volt :-)))) kb.:1700 méter szintemelkedés és 44,2 km !!!
MINDEN SZEMPONTBÓL FELEJTHETELEN VERSENY VOLT Ha tudok jövök jövőre is ... Köszönet a rendezőknek és segítőknek...