futás beszámoló

beszámolók <<--->> futónaptár ..<<--->> fotók <<--->> befutólista <<--->> tavalyi besz.

20. Bécs Pozsony Budapest Szupermaraton - befutó félmaraton
GPS animáció - képek a futás mentén
"Meggyógyul, s ha nyolc napon túl is eltart, A tünetei szűnnek majd." /Rapülők/ Hatodik október 23., amikor nehezemre esett a korán kelés. A SYMA csarnoktól csuklós busszal mentünk fel Karesszal. 7 órakor indult... ez már nincs olyan korán. Mesélt Karesz az idei versenyről, mert az IT Csapásmérők csapatában futott, ahogy tavaly is. Már megszokott helyszín... tornacsarnok... a csapatok egy-egy ugrómatracon, mint szigeteken, de sűrűn egymás mellett... A hangosbeszélő fontos információkat ad. Az idén már 3000 ft a helyi nevezés és ezer a chipletét. Lassan átöltözöm és előkerül a "Mindenkor Vidáman" női csapat Imrével a mindenes sofőrrel. Nagyon lelkesek, Livi nagyon jókat futott az idén és a többiek is...de a katagóriájukban egyedüliek így nem volt "éles" versenyük. A csarnok már tele, zsibongás, készülődés "futószag" /a bemelegítő krémek csípős illatát hívom így/ Körbe nézve és járva, minden capatban van egy kedves ismerős, vagy közelebbi futótárs is.... Az idő megszokott évek óta .. KÖD szemerkélő esővel... Semmilyen futóhangulatom nincs... tavaly 1:52 volt, az idén ennél jobb nem lesz.... Viszont a rendezvény hangulata mindig magával ragad. Végülis ez a csapatoknak és PLÁNE az egyéni futóknak a zárónap és befutó 5 nap után... JA Pecsenye és Janó az egyénik között ahogy két éve talán Gyalog... Egyedül igazán ultra ám az ultra! Az útvonal is már a tavalyival azonos... A budakeszi emelkedő könnyebb volt mint vártam de nem is siettem feljutni rajta.	A Jánoshegyi út még egy kicsit emelkedik, jól futunk Karesz előzöm... Végig fájós lábbal ment, de akkor is cseréltem volna vele. Még a nagyobb lejtők előtt egyszercsak !!!! Valami belehasít a jobb hátsó combizmomba.... meglepő, de volt már ilyen... csak ilyenkor lassabban kell futni, és ha nem is múlik, legalább nem súlyosbodik.... DE pont a lejtőkön szoktam -hasítani mint a szél- megpróbáltam... most egy kicsit meg is kellett állni a görcs-kezdeti fájdalom miatt... NO akkó ennyi, csak arra koncentráltam 9-10 kilitől, hogy ne álljon be a görcs, mert lassan futni is jobb mint nyüszítve bicegni. Minden lépés óvatosan lefelé, néha mégis egy kicsit gyorsabban... Az óvatos üzemmódba a délinél belefáradtam... és még lassabbra kényszerültem... a Lánchíd után kicsit enyhült a fájdalom, de már minek erőltetni... inkább integetés és tapsolás a járókelőknek, akik többnyire viszonozták ezt. Kimért "pontos" /jobbannemmegy/ futás az Andrássy úton és ... láss csodát 1:56.... Ahhoz képest...???? Innentől ÜNNEP mindenkinek, a csapatok és egyéniek felejtetetlen cébaérése a kívülállónak is borzongató érzés... Gratulálok minden egésztávot futott versenyzőnek és csapatnak is... mi félmaratonisták fokoztuk a befutó hangulatát, mint mindig.