GPS-térkép és animáció

Ahogy az egyszeri parasztbácsi egy bemutató műrepülésen, úgy én sem számítottam arra, hogy az egész majd a "nyakamba folyik".

Volt két hetem a futás előtt, és csak 20 kili körülieket futottam, hogy ne legyen szenvedős a hortobágyi félmaraton... Itt MINDEN az időjáráson múlik!!! ami legalább húsz perccel befolyásolhatja a befutó időt. Fél 11, indulás Ali aki az autófelelős 7,8 kilométerre gyúrt, Orsika, Karesz és én 21 kilire. Az odaút síma könnyű, csak Orsikát zrikáltuk, hogy biztos gyorsabb lesz nálunk. Tűző nap, és hatalmas parkoló, /tele autóval/ fogadott minket... Új helyszín, a mátai bemutató lovaspálya, mint egy nagy aréna fogadta be a rengeteg résztvevőt. Kényelmesen felkészültünk, közben vagy száz ismerőssel találkoztunk... A pelenka-burnuszt a fejemre kötöttem és nagyon röhögtem, hogy zenés bemelegítés folyik a hőségben /nooorrmáális?/ Délután kettő: "Tüzesen süt le a nyári nap sugára. Az ég tetejéről a tikkadt szöcskenyájra. Fölösleges dolog sütnie oly nagyon, bár anélkül nem volna ilyen meleg nagyon :-)" Szép nagy mezőny indult a pusztának.... Orsika előrébb, Ali hátrébb a terv szerint, Karesszal ketten trappoltunk a porban, és a kőkeményre száradt dágványban. Az eleje 7,8-ig volt egy "kör", itt végzett is Ali egy óra múlva, aztán tovább mindenféle ki és befordítókon /szerintem nagyon béna volt a pálya útvonala/ Hirtelen Orsit hagytuk le a "ciki-cakában", a térdét fájlalta, aztán újra a PUSZTA következett... Forróság és a részidő nem támogatta a "normálisnak vélt" két órás beérést. 10 kilinél elővettem a nadrágomból az egyetlen "adúmat" /rebull/ és megosztottam kedves futótársammal. Ám ahogy Karesz megitta a nedűt, olyan porvihar kerekedett, hogy azt gondoltam hogy "itt a palack szelleme, de rosszkedvű". Igy aztán azt kívántam, hogy tűnjön el, de az út és a többi futó tűnt el a fokozódó sivatagi homokviharban. Csikorgott ami csikoroghatott, viszketett és szúrt, ahol nem volt csont. Sárga volt a környezet, bukdácsoltunk, talán szitkozódtunk volna, ha ki mertük volna nyitni a szánkat... "legalább nincs meleg :-) és az elöllévőket milyen jól támogatja ez a nekik hátszél" Nekünk szembe vágott a homok, de amikor már kiláttunk belőle, akkor komoly dörgés-villámlásra lettünk figyelmesek.... A ménes menekült a pusztán, persze lehet hogy ők a futókat vélték menekülő csordának. Kicsit elfordultunk a szélirányból és a homok is elfogyott amit erre szánt a természet. Volt egy kis békés futás és ... és olyan ... Vihar előtti csend! Elmúlhatott 15 kili, mikor ránktört a vihar SZÉLE /szerencsére/ de azért esett és fújt, dörgött és villogott. Kicsit megéreztük milyen ha nincs egy "kapualj" a közelben. Az eddig gyűjtött por lemosásához nem volt elég , de vastagon sárosak lettünk az égi áldástól. Futottunk ahogy tudtunk.... gyorsultunk nem is keveset... kicsit tisztult az idő és pár kilométer volt hátra mikor szétnéztem... Száguldó "zombikat" láttam, és amikor mások tőlem is megriadtak, tükör nélkül is tudtam, hogy egy horrorfilm casting-ja lesz a célban, de lehet hogy előbb. Még méhány baromi büdös ól, vagy hodály, aztán Mááá jó lesz! néhányan elszaladtak mellettem, pedig én sem futottam lassan... Csak nem farkasok hajtják a népet? Nem néztem hátra nehogy úgy legyen....

19 km felé emberlakta környezet, és drukkolók az út mellett... "Na ezeknek sincs jobb dolguk??? Röhögni a kisebben????" Vicsorogni próbáltam, hogy hű legyek a jelmezemhez... erre megtapsoltak "Na ugye, mondtam, hogy casting :-)))". Már hallottam Péter Attila hangját de még jött a "ciki-caka" bosszantott, de most én előzgettem az 5-ös tempómmal az addigra hitehagyott és fáradt zombinépséget... Cél, Befutó, Hurrrá, megint táncoltam egy kicsit /nem tántorogtam, rosszul láttad/ és elkezdtünk nagyon vidámkodni, azon hogy más hogy néz ki... He He... Orsika is nemsokára megjött és elmondta, hogy a térdével voltvalami, de aztán "kifutotta". Ali aki az egész rémmesét csak kívülről látta, összegyűjtött minket. A chip-leadásnál néztem magamra, és szörnyedtem el, Hát én is olyan vagyok mint a többiek!!!! Gyorsan sörrel legalább a szilikózisveszélyt csökkentettük. Riport készült Orsival /úgy néz ki, ő kapja meg a rettentő zombi szerepet/, fotózkodtunk, hogy jó legyen máskorra.... A furcsa az volt talán, hogy mindenki vidámabb volt az átlagnál... Na Ja nagy dolog a túlélés egy reménytelen helyzet után.... Valami utcai termál vizes mosakodónál... /már nem is furcsa, hogy itt ilyen is van/ megmosakodtunk valahogy.... Hazafelé nagyon kényelmesen megvacsoráztunk, egy nálunk sokkal kényelmesebben felszolgáló helyen.... fél tízre, sok emlékkel tértünk haza... otthon semmit nem hittek el.... na ja nem a zombis résszel kellett vonak kezdenem....