Líviával korán érkeztünk, / szigetre mindig?/ A munkahelyem csapatával futni jöttünk, jótékonysági céllal. Ez nem volt verseny de népes gyalogó és sétáló tömeg gyűlt össze a rendezvényre. De vissza az elejére... 9 órakor úgy őrizték a MAC-ot mintha a Pápa látogatását várták volna :-)) -Regisztáció 10-től, addig "No entry" DE Livinek bérlete volt a MAC öltözőjébe, igy többszörös ellenőrzés után bejutottunk. Futónak öltöztünk, hűvös reggel volt /13 fok/ és a szekrénybe került a csomagunk.
Kifele jövet Makó Ibolya, az MTI-s csapat szervezője köszönt ránk és még egy pár munkatárs és kísérő családtag. Ők indultak a regisztráció felé, de mi Livivel elkezdtük a hosszú edző-futásunkat a Plus Maratonra készülve. Az MTI-s társaság regisztrált minket is és részvettek a rendezvény megnyitóján, majd a kiírásnak megfefelően sétáni indultak. Én Ibolyánál hagytan két frissítőmet, azért hogy majd útközben ha találkozunk, akkor elkérem tőle....
A rendezvény 11 órakor kezdődött... én 11:08 kor futottam a harmadik körömre indulva, és hallottam egy angol nyelvű köszöntő beszéd foszlányait. A negyedik köröm előtt azonban már "rég elmentek" a jótékonysági futás résztvevői. Lassan hátulról megközelítettem, és át is futottam a sétáló tömegen, Ibolyát sajnos nem találva, /na majd később/ Egyszer csak Gyula / Piroska férje/ kerékpáron mellém ér és nyújtja az első frissítőmet. A LEHETŐ legjobbkor! 21,5 kilométer után... jólesett. Úgy látszik hogy neki is kellett egy kis mozgás, mert két körön át velem maradt. Ez is jólesett, és végig szóval tartottam, 5 perc 40 másodperces tempót tartva. Nem tudtam, hogy elfogy-e az erőm ettől, de legalább ki lehett próbálni. Nemsokára az MTI-s csapat jelentős részével találkoztam a futókörön és nagyon lelkesen drukkoltak, fotóztak. Szerencsére volt még egy frissítő és a 14 fokos idő is támogatta a kellemes könnyed futást. Amikor Gyula az utolsó /7./ köröm előtt levált tőlem, hogy a többieket megkeresse, megígértem, hogy egy fél óra múlva a start/cél helyen leszek, ha más is odajön akkor még találkozhatunk egyszer. Ekkor beértem Líviát a MAC-nál és örültem, hogy Ő is jön még egy kört, de sajnos nem tudtunk együtt menni de ez a normális, hogy maradjunk a saját tempónknál. Fél óra múlva a MAC-ban Ibolya, Piroska, Gyula és lányuk várt és még egy kicsit beszélgettünk. Livi is megérkezett, mi ketten ma 70 kilométert futottunk, felkészülve az őszi maratonra és nemes céltért is futva egyszerre.
Nagyon jó volt a szigeten egy rendezvény jó társaságában futni ezt a hosszú edzéstávot. Különben a Népligetben köröztünk volna "egyedül". |
