Másodszorra indultunk Ferivel és jött Lívia aki Bécsben maratonista lett. Ahogy megérkeztünk, szinte mindenki ismerős volt és ez nagyon jól esett. Sajnos pont emiatt a sűrű találkozás-csokor miatt volt akinek csak kevesebb figyelem jutott mint szerettem volna.... Aki így érzi velem szemben attól ünnepélyesen Bocsánatot Kérek !!! Tényleg úgy volt, hogy beszélgettünk folyamatosan a rajtig, állandóan változó futótársakkal. Azért kiemelkedett Keresztessy Laci /Saucony nagykövet/ és Mafutsz alapító? SpuriGabiék, Forresték, NCsike és a "feleség", Macskás, Ajanó, Mami, PappFerke, Panfernik és a fórumosok... a teljesség igénye nélkül mint akkor ott. A hangulat kifogástalan, az idő is kedvezett az elején még nem volt nagy meleg. A szervezők persze nem tettek le arról hogy a tavalyi hangulat is megmaradjon, csak annyival rontottak rajta, hogy hamarabb szétválasztották az egész és a félmaraton mezőnyét, így csak egyszer köszönthettem Timcsit, aki tavaly az első, idénre ki tudja hányadik maratonját futotta itt /női 3. helyezett lett/. Ez az útvonalváltozás engem is megzavart, valamint az is hogy 150 méterrel a rajtkapu elé vezényelték a mezőnyt indulás előtt, "táv-hitelesítés" miatt. Így már induláskor elmúlt az az illúzió, hogy pontos távonként időt mérjek. A maratronosok hosszabnak, a félmaratonosok rövidebbnek vélték a távot /mint tavaly is/ . Frissítőt nem adtam le, így nem is kerestem potyára. Egy rövid kör /tán 7 km/ után meglepetésszerűen egy hosszab körre tereltek, ahol a harmadik frissítő BIZONY messze volt. azán már nemsokára a váltóhelyen kértem egy félliteres vizet és az akkor már rekkenő hőségben, ittam és locsoltam a célig. Természetesen a beszúrt kilométertáblák a félmaratonosoknak nem mondtak semmit.... azok sem, akik mellettük álltak. A gőrkorisok időnként zúgva húztak el, és a mezőnyben most először szóltak rám, hogy fotózzak is közben. Nem volt könnyű a harmadik harmad, de toltam ahogy lehetett. Kevés társaságom volt a végére és az 1:44-es befutóm rekord ismét, kissé váratlanul. Utána viszont tésztáztam és élveztem az ünneplő társaságot. Elek Évi sokat és jókat fotózott, de más is amikor Papp Ferivel táncra perdültünk a tészta után. Aloe Vera /valami nő lehet/ jólesett ez az ital, kissé kocsonyás darabjaival érdekes volt. Közeledik Lívia, CSferi és Forrest együtt, mintha így tervezték volna...:)))) Persze hogy Kb. hasonló időket gondoltak, de külön okok miatt. Kis ünneplés, néhány fotó és irány a part. Lívia jóelőre otthon hagyta a fürdőruháját....Feri és én is letagadtuk volna legszívesebben, de remek bátor fickók vagyunk és mit nekünk az akkor 15 fokos Balaton. Miután beóvatoskodtunk. már nem is volt borzasztó. Utána még egy kis társadalmi élet, sör,/csak nekem/ Búcsú az akkor éppen a közelben lévő ismerősöktől... Békésen végül is elégedetten autóztunk volna hazafelé, amikor eszünkbe jutott Herendi Péter és a Dunavarsányi félmaraton!!! Hívjuk fel hogy holnap jövünk..../-Mondja doki ez komoly???/ Hívtuk!! -Gyertek Cimborák! Szólt a vonal végéről Péter hangja.... /Dunavarsányi beszámoló/

Maraton <<--->> Maraton Nők <<--->> Félmaraton <<--->> Félmaraton FF Senior