A Népliget sétányai

EGY A TÍZMILLIÁRDHOZ KICSINYÍTÉSŰ SÉTÁLÓ NAPRENDSZER
( 1 méter = 10 millió km )

Nehéz érzékletesen szemléltetni közvetlen kozmikus környezetünket, ha nem próbáljuk megtalálni a helyes mértéket. "Próbálni" a helyes kifejezés, miután a csillagászati távolságok olyan nagyok, hogy rendkívül nehéz a mi mindennapi tér- és időfogalmainkkal ezeket egyáltalán érzékelni. A Naprendszert le kell kicsinyíteni - mondjuk egy park bejárható távolságon belül annyi megalkuvás sal, hogy a 139 mm átmérőjű Naptól 595 méter távolságban lévő PIútónak mindössze 0,2 mm az átmérője. Bár a sétányon ezért körülbelül 650 métert kell megtennünk, mert nem egyenesvonalú a séta útvonala. Ez a méretarány nem csak elképzelhető, de ábrázolható is. Ám ebben a kicsinyítésben a Naphoz hasonló legközelebbi csillag - az Alfa-Centauri - már több mint 4100 km távolságra kerülne !
A Sétáló Naprendszer 16 bemutató egységből áll: 2 magyarázó, 1 Nap, 1 legközelebbi csillag, 9 nagybolygó, a Holdunk és a kisbolygó tábla. A kisbolygók táblája mellett található négy magyar csillagász emlékét megörökítő kőlap, akiknek kisbolygó viseli a nevét. Az egyes kőlapokon látható a bolygó neve,jele, átmérője, távolsága a Nap jelétől méterben, és a keringési ideje.
Az első táblák a magyarázó szöveggel és a Nap jelével kezdve, az Ifjúsági-sétány mellett a Planetárium-táblán az itt lévő kiemelt, kőkeretes virágágyak és lépcsők területén találhatóak.
Az első kőlapok a magyarázó szöveggel és a Nap jelével kezdve, a Planetárium és az E-klub közötti Ifjúsági-sétányon, a kiemelt, kőkeretes virágágyak és lépcsők területén találhatók.
A NAP Naprendszerünk központi égitestje. A Nap 1 392 000 km átmérőjű, mintegy 6000 fok felszíni hőmérsékletű sárga törpecsillag. Tengelyforgási ideje kb. 27 nap. Középpontjában atommag-átalakulás révén energia termelődik. Tőle kapjuk a meleget és a fényt. Modellünkben a Nap 139 mm átmérőjű. (kb.:14 cm)
A MERKÚR A Naphoz legközelebb keringő bolygó. Átmérője 4880 km, keringési ideje 88 nap. A Naptól átlag 58 millió km-re kering. Ennek a bolygónak a tengelyforgási ideje 58,7 földi napig tart. Itt a Merkúr 6 méterre van a Naptól, átmérője 0,48 mm.
A VÉNUSZ vagy alkonyatkor vagy hajnalban figyelheljük meg az égen, ezért népünk Esthajnal csillagnak nevezi ezt a ragyogó fényességű bolygót. Földünknél alig kisebb, 12 100 km az átmérője. A vénuszi nap 243 napig, míg a vénuszi év 225 földi napig tart. Naptávolsága 108 millió km, azaz modellünkben 11 méterre található a Napot jelképező körtől a 21 mm-es Vénusz.
A FÖLD Szülőbolygónk a Naprendszer harmadik bolygója 150 millió kilométerre rója 365,25 napos köreit csillagunk körül. Átmérője az egyenlítőnél 12 756 km, tengelyforgási ideje 1 nap. Egy 3476 km átmérőjű holdja van. Ez a mi Holdunk, amely átlagosan 387 ezer km-re kering körülötte. Kicsinyitve a Naptól 15 méterre ábrázoljuk az 1,27 mm-es Földet és tőle 38,4 mm-re keringő 0,5 mm átmérőjű Holdat.
A MARS 228 millió km közepes távolságban kering a Nap körül és egy teljes keringéséhez 687 napra van szüksége. Átmérője 6787 km. A vörös bolygónak két kicsi, szabálytalan alakú holdja ván. Egy marsi nap valamivel több, mint a földi nap, kb. 24 és fél óra. A 0.68 mm-es Marsotjelölő kőlapot 20 méterre találjuk a Naptól.
A KISBOLYGÓK A Planetáriumhoz vezető úttal szemben, a Nap-kőtől 42 méterre a kisbolygókat jelölő kőlapot találjuk. A Mars és a Jupiter között, ahol Úgy tűnik, hogy egy nagyobb bolygónak kellene lennie, százezernyi szikladarab kering átlagban négy és fél éves keringési idővel. Az elsőnek felfedezett és legnagyobb kisbolygó, a Ceresz majdnem 1000 km átmérőjű. Jelenleg már több mint százezer kapott sorszámot. 80 darab magyar vonatkozású kisbolygó közül 23-at dr. Kulin György fedezett fel a harmincas években. Itt négy kiváló ismeretterjesztő csillagász nevét tüntettük fel, akikről kisbolygót neveztek el. A szám a kisbolygó eredeti lajstrom száma.
2058 Róka Gedeon, tanár, ismeretteIjesztő.
3019 dr. Kulin György csillagász, az Uránia bemutató csillagda megalapítója és első igazgatója.
3427 Szentmártoni Béla amatőrcsillagász, a modern magyar amatőrcsillagászat elindítója.
28492 Dr. Marik Miklós tanár, asztrofizikus, tanszékvezető docens.
A JUPITER A jelzések a lépték szerint az Ifjúsági-sétány mentén, az Akácosban folytatódnak. A 14,36 mm-es Jupiter a Naptól 78 méterre a E-klubhoz vezető út kijáratánál látlIató. Valójában a Naprendszer óriása 143 360 km egyenlítői átmérőjű és 778 millió kilométerre járja 11 év és 315 naponkénti útját csillagunk körül. Tengelyforgása nem egészen 10 óra. A Jupiternek már hatvannál több holdját ismerjük. A négy legnagyobbat Galilei fedezte fel még 1610-ben.
A SZATURNUSZ A gyűrűs bolygó, a 12,06 mm-es Szaturnusz kőlapját 143 méterre a Simonkay Lajos-sétányra bekanyarodva baloldalon találjuk. A Naptól 1 433 millió km közepes távolságra kering, keringési ideje 29 év 167 nap. Átmérője 120536 km, 10 óra 39 perc . alatt fordul meg a tengelye köriil. Jelenleg közel 40 holdja van. Ezek után a Földről már szabad szemmel nem látható bolygókat látogaljuk meg.
AZ URÁNUSZ Az Uránusz 287 méterre, a romos étterem sarkával szemben az Eper táblán látható. Modellünkben a mérete 5,24 mm. Valójában 2 873,2 millió km távolságban 84 év 8 nap alatt kerüli meg a Napot. Tengelyforgási ideje 15,6 óra. Az Uránuszt 1781-ben fedezte fel Herschel. Földi távcsövek és űrszondák segitségével már huszonnégy holdját ismerjük.
A NEPTUNUSZ Az íróasztalnál felfedezett bolygót jelképező követ az Andreánszky Gábor sétány mentén a Törökmogyoró táblán találjuk 450 méterre a Nap-kőtől. Keringési ideje 165 év, tengelyforgása 18,2 óra. A modell 4,92 mm-nek ábrázolja. A Neptunuszt 1846-ban, Leverner számításai alapján Galle találta meg. Ismert holdjainak száma, nyolc.
A PLÚTÓ A Naprendszer legtávolabbi 1930 óta ismert "nagybolygója". Igazán nem nagy égitest, átmérője kb. 2300 km. Így kicsinyitett Naprendszerünkben csak 0,23 mm-nek mutat¬juk 595 méterre a Napot jelképező kőlaptól, majdnem a Vajda Péter utcánál. 248 év és 157 napos pályája annyira eltér a körtől, hogy időnként a Neptunusznál is közelebb kerül. Egy holdja van, az 1250 km átmérőjű Charon. Itt még nincs vége a Naprendszernek, csak sétánknak. Még több milliárd apró égitest kisbolygók, üstökösök övezetei húzódnak kb. egy fényév távolságig. Egy fényév az a távolság, amelyet a fénysugár egy év alatt megtesz. Ez 9 és fél billió km.
A tízmilliárdszorosan kicsinyített Naprendszerben, ahol 1 méter=10 millió km, a fény ebben a léptékben 30 mm-t tesz meg 1 mp alatt, így egy fényév itt 950 km. A legközelebbi csillag 4,3 fényévre, itt 4100 km távolságra volna. Édekességként még annyit, hogy ha kényelmesen 10 perc alatt járjuk be a sétáló naprendszert, akkor kilencszeres fénysebességgel haladunk a modellünkön, mert a fény 5,5 óra alatt ér a Plútóhoz.
Kellemes földi űrutazást kívánnak a Népliget barátai!

Címkép	Ismertető	Leirás	Séta
EGY A TÍZMILLIÁRDHOZ KICSINYÍTÉSŰ SÉTÁLÓ NAPRENDSZER ( 1 méter = 10 millió km ) Nehéz érzékletesen szemléltetni közvetlen kozmikus környezetünket, ha nem próbáljuk megtalálni a helyes mértéket. "Próbálni" a helyes kifejezés, miután a csillagászati távolságok olyan nagyok, hogy rendkívül nehéz a mi mindennapi tér- és időfogalmainkkal ezeket egyáltalán érzékelni. A Naprendszert le kell kicsinyíteni - mondjuk egy park bejárható távolságon belül annyi megalkuvás sal, hogy a 139 mm átmérőjű Naptól 595 méter távolságban lévő PIútónak mindössze 0,2 mm az átmérője. Bár a sétányon ezért körülbelül 650 métert kell megtennünk, mert nem egyenesvonalú a séta útvonala. Ez a méretarány nem csak elképzelhető, de ábrázolható is. Ám ebben a kicsinyítésben a Naphoz hasonló legközelebbi csillag - az Alfa-Centauri - már több mint 4100 km távolságra kerülne ! A Sétáló Naprendszer 16 bemutató egységből áll: 2 magyarázó, 1 Nap, 1 legközelebbi csillag, 9 nagybolygó, a Holdunk és a kisbolygó tábla. A kisbolygók táblája mellett található négy magyar csillagász emlékét megörökítő kőlap, akiknek kisbolygó viseli a nevét. Az egyes kőlapokon látható a bolygó neve,jele, átmérője, távolsága a Nap jelétől méterben, és a keringési ideje. Az első táblák a magyarázó szöveggel és a Nap jelével kezdve, az Ifjúsági-sétány mellett a Planetárium-táblán az itt lévő kiemelt, kőkeretes virágágyak és lépcsők területén találhatóak. Az első kőlapok a magyarázó szöveggel és a Nap jelével kezdve, a Planetárium és az E-klub közötti Ifjúsági-sétányon, a kiemelt, kőkeretes virágágyak és lépcsők területén találhatók. A NAP Naprendszerünk központi égitestje. A Nap 1 392 000 km átmérőjű, mintegy 6000 fok felszíni hőmérsékletű sárga törpecsillag. Tengelyforgási ideje kb. 27 nap. Középpontjában atommag-átalakulás révén energia termelődik. Tőle kapjuk a meleget és a fényt. Modellünkben a Nap 139 mm átmérőjű. (kb.:14 cm) A MERKÚR A Naphoz legközelebb keringő bolygó. Átmérője 4880 km, keringési ideje 88 nap. A Naptól átlag 58 millió km-re kering. Ennek a bolygónak a tengelyforgási ideje 58,7 földi napig tart. Itt a Merkúr 6 méterre van a Naptól, átmérője 0,48 mm. A VÉNUSZ vagy alkonyatkor vagy hajnalban figyelheljük meg az égen, ezért népünk Esthajnal csillagnak nevezi ezt a ragyogó fényességű bolygót. Földünknél alig kisebb, 12 100 km az átmérője. A vénuszi nap 243 napig, míg a vénuszi év 225 földi napig tart. Naptávolsága 108 millió km, azaz modellünkben 11 méterre található a Napot jelképező körtől a 21 mm-es Vénusz. A FÖLD Szülőbolygónk a Naprendszer harmadik bolygója 150 millió kilométerre rója 365,25 napos köreit csillagunk körül. Átmérője az egyenlítőnél 12 756 km, tengelyforgási ideje 1 nap. Egy 3476 km átmérőjű holdja van. Ez a mi Holdunk, amely átlagosan 387 ezer km-re kering körülötte. Kicsinyitve a Naptól 15 méterre ábrázoljuk az 1,27 mm-es Földet és tőle 38,4 mm-re keringő 0,5 mm átmérőjű Holdat. A MARS 228 millió km közepes távolságban kering a Nap körül és egy teljes keringéséhez 687 napra van szüksége. Átmérője 6787 km. A vörös bolygónak két kicsi, szabálytalan alakú holdja ván. Egy marsi nap valamivel több, mint a földi nap, kb. 24 és fél óra. A 0.68 mm-es Marsotjelölő kőlapot 20 méterre találjuk a Naptól. A KISBOLYGÓK A Planetáriumhoz vezető úttal szemben, a Nap-kőtől 42 méterre a kisbolygókat jelölő kőlapot találjuk. A Mars és a Jupiter között, ahol Úgy tűnik, hogy egy nagyobb bolygónak kellene lennie, százezernyi szikladarab kering átlagban négy és fél éves keringési idővel. Az elsőnek felfedezett és legnagyobb kisbolygó, a Ceresz majdnem 1000 km átmérőjű. Jelenleg már több mint százezer kapott sorszámot. 80 darab magyar vonatkozású kisbolygó közül 23-at dr. Kulin György fedezett fel a harmincas években. Itt négy kiváló ismeretterjesztő csillagász nevét tüntettük fel, akikről kisbolygót neveztek el. A szám a kisbolygó eredeti lajstrom száma. 2058 Róka Gedeon, tanár, ismeretteIjesztő. 3019 dr. Kulin György csillagász, az Uránia bemutató csillagda megalapítója és első igazgatója. 3427 Szentmártoni Béla amatőrcsillagász, a modern magyar amatőrcsillagászat elindítója. 28492 Dr. Marik Miklós tanár, asztrofizikus, tanszékvezető docens. A JUPITER A jelzések a lépték szerint az Ifjúsági-sétány mentén, az Akácosban folytatódnak. A 14,36 mm-es Jupiter a Naptól 78 méterre a E-klubhoz vezető út kijáratánál látlIató. Valójában a Naprendszer óriása 143 360 km egyenlítői átmérőjű és 778 millió kilométerre járja 11 év és 315 naponkénti útját csillagunk körül. Tengelyforgása nem egészen 10 óra. A Jupiternek már hatvannál több holdját ismerjük. A négy legnagyobbat Galilei fedezte fel még 1610-ben. A SZATURNUSZ A gyűrűs bolygó, a 12,06 mm-es Szaturnusz kőlapját 143 méterre a Simonkay Lajos-sétányra bekanyarodva baloldalon találjuk. A Naptól 1 433 millió km közepes távolságra kering, keringési ideje 29 év 167 nap. Átmérője 120536 km, 10 óra 39 perc . alatt fordul meg a tengelye köriil. Jelenleg közel 40 holdja van. Ezek után a Földről már szabad szemmel nem látható bolygókat látogaljuk meg. AZ URÁNUSZ Az Uránusz 287 méterre, a romos étterem sarkával szemben az Eper táblán látható. Modellünkben a mérete 5,24 mm. Valójában 2 873,2 millió km távolságban 84 év 8 nap alatt kerüli meg a Napot. Tengelyforgási ideje 15,6 óra. Az Uránuszt 1781-ben fedezte fel Herschel. Földi távcsövek és űrszondák segitségével már huszonnégy holdját ismerjük. A NEPTUNUSZ Az íróasztalnál felfedezett bolygót jelképező követ az Andreánszky Gábor sétány mentén a Törökmogyoró táblán találjuk 450 méterre a Nap-kőtől. Keringési ideje 165 év, tengelyforgása 18,2 óra. A modell 4,92 mm-nek ábrázolja. A Neptunuszt 1846-ban, Leverner számításai alapján Galle találta meg. Ismert holdjainak száma, nyolc. A PLÚTÓ A Naprendszer legtávolabbi 1930 óta ismert "nagybolygója". Igazán nem nagy égitest, átmérője kb. 2300 km. Így kicsinyitett Naprendszerünkben csak 0,23 mm-nek mutat¬juk 595 méterre a Napot jelképező kőlaptól, majdnem a Vajda Péter utcánál. 248 év és 157 napos pályája annyira eltér a körtől, hogy időnként a Neptunusznál is közelebb kerül. Egy holdja van, az 1250 km átmérőjű Charon. Itt még nincs vége a Naprendszernek, csak sétánknak. Még több milliárd apró égitest kisbolygók, üstökösök övezetei húzódnak kb. egy fényév távolságig. Egy fényév az a távolság, amelyet a fénysugár egy év alatt megtesz. Ez 9 és fél billió km. A tízmilliárdszorosan kicsinyített Naprendszerben, ahol 1 méter=10 millió km, a fény ebben a léptékben 30 mm-t tesz meg 1 mp alatt, így egy fényév itt 950 km. A legközelebbi csillag 4,3 fényévre, itt 4100 km távolságra volna. Édekességként még annyit, hogy ha kényelmesen 10 perc alatt járjuk be a sétáló naprendszert, akkor kilencszeres fénysebességgel haladunk a modellünkön, mert a fény 5,5 óra alatt ér a Plútóhoz. Kellemes földi űrutazást kívánnak a Népliget barátai!