A távmunka előnye a munkaadói oldalról, hogy egy egységnyi termékre nem kell akkora fejlesztést megvalósítani, mint a klasszikus esetben, ugyanis a távmunkavállalónak a lakását munkahelyként használhatja, így a munkahelyteremtésnél nem kell új munkahelyeket építenie, fenntartania.

A munkavállaló előnye az, hogy nem kell annyit közlekedni, több szabadideje maradhat. A távmunka nem helyhez kötött, így a munkaidő is nettó idő marad, vagyis nem kell hozzászámolni azt az időt, amit a munkahely és az otthon közti utazgatással töltünk. Persze a távmunka nem csak otthonról folyhat, hanem például egy helyi teleházból is, de például egy faluban lakó távmunkás már így is sok időt nyerhet azzal, hogy nem kell beutaznia a közeli városba munkáért.

További előny a viszonylagos szabadság is, az időnkkel való szabad gazdálkodás. A távmunka előnye, hogy közösségi hozzáférési pontokból, például teleházakból is végezhető. Másik nagy előnye - mivel szellemi munkáról van szó, ami számítógépen is végezhető -, hogy a fogyatékkal élők is végezhetik. A kormány emiatt is döntött úgy, hogy támogatja azokat a vállalatokat, munkáltatókat, akik távmunkásokat alkalmaznak.

Előnyei: segít az elmaradott régiók felzárkózásában, jó lehetőséget teremt a kismamáknak, a mozgáskorlátozottaknak, a nagyobb városoktól távolabb élőknek - de más társadalmi rétegeknek is -, és megtakarítást jelent a munkaadónak.

A távmunka jó megoldás lehet az alábbi csoportoknak:

Társadalmi, nemzetgazdasági előnyök:

A munkavállaló előnyei:

A munkavállaló számára a munkaidő rugalmasságában, az önálló munkavégzésben, a munkahelyre való utazási költség- és időmegtakarításában rejlik a távmunka előnye. Így egyszerre több munkáltatónak is dolgozhat, szabadon osztja be a munkaidejét, nem kell alkalmazkodnia a munkatársaihoz, feljebbvalóihoz. A család sem sínyli meg, ha az anya kicsi gyermek mellett vállal munkát vagy más családi elfoglaltság miatt nem oldható meg a munkahelyre utazás. Amennyiben a munkavállaló valamilyen okból lakhelyváltoztatásra kényszerül, nem kell egyúttal munkahelyet is változtatnia.

A munkáltató előnyei:

A munkáltató számára is sok lehetőséget rejt a távmunka: elsősorban az olcsósága vonzó. Egy "távmunkahely"-nek nemcsak a kialakítása, hanem a működtetése is gazdaságosabb.

A Munkaadói Szövetség elemzése szerint egy átlagos irodai munkahely kialakítása kb. 1,5 millió forintba kerül, míg egy távmunkahely technikai, kommunikációs felszereltséggel már létrehozható 4-500 ezer forintból. A hagyományos munkahelyen fizetni kell a rezsit, a bérleti díjat, gondoskodni kell a takarításról, az egyéb fenntartási költségekről is, ezek mind megtakaríthatók távmunkás alkalmazásával. Nem kell állni a munkavállaló bejárási, étkezési költségeit, a kapcsolattartás pedig legalább annyira megoldott a mai informatikai világban, mintha a munkavállaló a másik szobában dolgozna. A felmérések szerint a távmunkások teljesítménye átlagosan 30 százalékkal jobb, mint a munkahelyen dolgozóké. A munkavállaló stresszmentes, nem veszi el az idejét a munkába járás, így több ideje jut a munkára, hatékonysága, teljesítménye mérhetően nagyobb.

Tíz meggyőző érv a távmunka mellett:

1. Szabadság

A távmunka iránti igény a megbízható és gyors kommunikációs eszközök elterjedésével robbanásszerűen megnőtt. Munkavállalók tömegei számára ideális megoldásnak tűnik, hogy valaki saját otthona kényelmét élvezve végezheti el ugyanazt a munkát, megkímélve önmagát a napi munkába járás rutinjától, és az ezzel együtt járó hátrányoktól. A távmunka egy új alternatíva.

Mindenkinek önmagának kell eldöntenie, hogy életében indokolt-e a távmunka választása - abban az esetben például, ha valakinek elegendő ösztönzést ad munkájához saját belső motivációja, nagy az önfegyelme, és nem túl nagy a társaság igénye, a távmunka valóban testre szabott, jó választás lehet.

A távmunka alternatívája valakinél beválik-e, nagyban függ az egyén személyiségétől, képességeitől, életvitelétől.

A napi 8 órás munkaidőtől és helyhez kötöttségtől megszabaduló dolgozó munkahelyen maradó alkalmazottakhoz képest lényegesen önállóbb és függetlenebb, ami az időbeosztását, mozgását, munkavégzése módját illeti. A szabadság és kötetlenség a távmunkát választók bevallása szerint az egyik legfőbb egyéni motivációs tényező. Jellemző, hogy általában a kreatív munkaerő az, amely fontosnak tartja és értékeli a rugalmasságot és egyéni szabadságot a munkavégzésben.

2. Csökkenő stressz

Megszűnik a napi munkába járással, mindig fitt megjelenéssel, munkatársak és főnökök előtti megfelelési kényszerrel, belső vállalati konfliktusok eltűrésével, kezelésével kapcsolatos stressz, hiszen az otthon dolgozó kikerül a többnyire feszült vállalati légkörből, és csakis feladatára koncentrál. Ezen kívül nem kell elviselnie a városi csúcsforgalom kellemetlenségeit, megszűnik a reggeli rohanás, félelem a reggeli elkésés miatt, ráadásul csörgőóra rémes csörömpölése is kiiktatható az ember életéből.

3. Egészség és biztonság

A távmunkával foglalkozó kutatók, szociológusok összegyűjtötték azokat a tényezőket, melyek szerint a távmunkások egészségesebben és nagyobb biztonságban élnek:

4. Életmód változás

A távmunkás emberileg távolabb kerül munkatársaitól, ezzel egyidőben azonban meghittebb kapcsolatot alakíthat ki családtagjaival, és közvetlen környezetével. Egyéni igényeinek megfelelően választhatja meg lakóhelyét, több figyelmet fordíthat a környezetében élő emberekre, és a természettel való kapcsolatára, ami pozitív hatással van közérzetére, életének minőségére. A távmunka feloldhatja a sokak számára problémát jelentő város-vidék dilemmát, megoldást kínálhat a gyermekeiket otthon nevelő anyák, elvált szülők, elmaradott területeken élők, munkanélküliek és mozgáskorlátozottak problémáira. A sikeres távmunkások általában elégedettebbek, nyugodtabbak, és boldogabbak munkahelyre naponta bejáró társaiknál.

5. Ergonómia a csúcson

Az otthon dolgozó ember abszolút kényelmet élvez. Önmaga választhatja meg dolgozóhelyét, szobáját, irodabútorát, a munkához használt eszközöket. Igénye szerint állítja be a fűtést, világítást, szellőzést, háttér muzsikát. A dohányzás magánügye, mások füstjét nem kell elviselnie. Megteheti, hogy tetszőleges időpontban tornával, sétával, sporttal, étkezéssel oldja fel a munka feszültségét, úgy szervezi napi feladatait, ahogy az számára leghatékonyabb és egyben legkényelmesebb. A leggondosabban menedzselt vállalati ergonómia sem veheti fel a versenyt az otthoni munka komfortjával.

6. Hatékonyabb munkavégzés

Amerikában végzett felmérések egyértelműen kimutatták, hogy a távmunkában dolgozók hatékonysága meghaladja a munkahelyekre bejáró dolgozókét. A felmérések ugyan eltérő (12-20-30%-os) különbséget jeleztek, de mind egyetértettek abban, hogy a távmunka átlagban pozitív hatással van a munka hatékonyságára.

7. Versenyelőny a munkaerőpiacon

A távmunkára alkalmas, abban esetleg már gyakorlatot szerzett és az otthoni munka feltételeivel rendelkező dolgozó nagyobb eséllyel indul a munkaerőpiacon, hiszen a munkalehetőségek között a távmunka ajánlatok plusz esélyt jelentenek számára. Optimálisan tudja kihasználni kapacitását, egyszerre több megbízást is teljesíthet, dolgozhat fő-, vagy mellékállásban, vállalkozóként vagy megbízásos alapon, miközben önmaga továbbképzését is rugalmasabban oldja meg.

8. Időnyereség

Az időmegtakarítás természetesen elsősorban a napi közlekedés kiiktatásából adódik, hiszen távmunka-végzés esetén nem a dolgozó, hanem az általa végzett munka utazgat, a leterhelt közutak helyett gyors távközlési vonalakon. Ha a munkába való oda-vissza utazásra napi egy órát számolunk (ami Budapesten és a legtöbb nagyvárosban már szerencsés esetnek számít), akkor könnyen kimutatható, hogy a munkába járási idő megspórolása egy év alatt plusz 6 hét teljes munkaidő-nyereséget jelent.

9. Pénznyereség

Önmagában a fent számolt évi plusz 30 munkanap jelentős bevétel többletet eredményezhet (több, mint egy 13. havi fizetés), mindehhez azonban még hozzászámolhatjuk a napi közlekedés kiiktatásából eredő megtakarításokat: a bérlet vagy úthasználat, üzemanyag, gépkocsi-javítási, parkolási költségek elmaradása mind csökkentik az egyén kiadásait.

A mérleg másik oldalán természetesen ott állnak a távmunka végzés költségei (számítógép fejlesztés, javítás, hálózat használat, telefonszámla), amely a megbízóval való megállapodás arányában terhelik a dolgozót.

10. Mobilitás

A távmunkások egy része ténylegesen függetlenné válik lakóhelyétől, nincs jelentősége, hogy milyen földrajzi távolságra helyezkedik el partnereitől, megrendelőitől. Szabadon mozoghat a világban úgy, hogy mindeközben folyamatosan végzi tevékenységét, és a hálózaton keresztül tartja a kapcsolatot megbízóival, partnereivel. Az igazán szerencsés távmunkás megteheti, hogy a téli hónapokat egy hófehér síparadicsomban, a nyári idényt pedig egy kellemesen napos tengerparton tölti, vagy akár fordítva.

A távmunka végzésnek hátrányai is vannak. Az ember közösségi lény. A kizárólagos otthoni és egyedüli távmunka végzés embertelen, elmagányosító tevékenység. Itt segíthet a teleiroda rendszer, ahol valakinek a lakásán többen jönnek össze dolgozni, vagy a család együtt dolgozik. Fontos a munkahelyhez való tartozás is.

A távmunkának azért vannak hátulütői is, mint arra már pszichológusok is rámutattak. A távmunkát végző ember, mivel nem kell kollégákhoz alkalmazkodnia, könnyen antiszociálissá válhat, de ugyanebből az okból kifolyólag az is megeshet, hogy egy idő után magányosnak kezdi érezni magát. Külföldön, éppen ezért nagy divatja van annak a megoldásnak, hogy a távmunkás csak a hétnek bizonyos napjain dolgozik otthonról, a többi napon bejár a céghez.

Teleház - telefalu

Az internetes kávéházak mellett - amelyek inkább a szórakozás, tanulás színterei - a kistelepüléseken megjelentek az úgynevezett teleházak (legelőször Svédországban), amelyek a falu lakóit is hozzásegítik az információs társadalomba való beilleszkedéshez.

A teleházak (telecentrumok) olyan magas technikai színvonalú számítógépes rendszerekkel, szoftverekkel - Internettel - felszerelt közösségi házak, amelyek nyitva állnak a kistelepülések lakossága előtt, és amelyeket rendszerint társadalmi szervezetek, szponzorok, önkormányzatok finanszíroznak, s pályázatok útján szerzett támogatásokból tartanak fenn. A teleházak az oktatás, információhoz jutás mellett arra is alkalmasak, hogy távmunkában onnan továbbítsák az információt, így azoknak sem elérhetetlen a távmunka, akiknek a saját számítógép vásárlása nehézségekbe ütközik.

A teleházak közösségformáló szerepe sem elhanyagolható: a XX. század végén a falu életében azt a szerepet töltik be, mint a múlt században vagy e század elején a fonók, ahol az asszonyok dolgoztak, ismerkedtek, beszélgettek, tanultak egymástól. A munkahelyi közösség hiánya a teleházakkal kompenzálható, így még szélesebb rétegeknek teszi vonzóbbá ezt a munkavégzési formát. Magyarországon 28 teleház működik, Európán belül Angliában van a legtöbb: 2-300 körül.

A teleházak a perifériára szorult kistelepüléseken nyújtanak megoldást, erősítik a falusi közösség összetartozását, megakadályozzák a fiatalok elvándorlását, s a fejlődés eddig nem látott távlatait nyitják meg.

Költségtényezők:

I. A munkaadó megtakarításai:

  1. az iroda kialakításának megtakarítása (1, 5 millió Ft helyett egy távmunkahely 400-500 ezer Ft-ból kialakítható),
  2. közüzemi díjak,
  3. rezsiköltségek,
  4. bérleti díjak,
  5. a munkavállaló utazási-, étkezésköltség-hozzájárulásának megtakarítása,
  6. kevesebb eszközfelhasználás,
  1. a hatékonyabb munkavégzésből eredő megtakarítások (elérheti a 30 százalékot).

II. A munkavállaló megtakarításai:

  1. utazási költség,
  1. azok a megtakarítások, amelyek abból adódnak, hogy a munkaidejét maga osztja be.

A távmunka előnyei:

  1. a munkanélküliség csökkentése: új rétegek, új (leszakadó) régiók bekapcsolása,
  2. elvégezhető: otthon, teleházban, mobil munkavégzéssel,
  3. a munkaerőpiac korszerűsítése,
  4. a környezetszennyezés csökkenése azáltal, hogy a csúcsidőben kevesebben mennek munkahelyre, illetve onnan haza,
  5. ösztönzi az át-, illetve továbbképzést,
  6. jelentősen hozzájárul a számítógép elterjedéséhez, ezáltal a modernizációhoz,
  1. képzettebb munkavállalói réteg kialakulása.

A munkaadó oldalán jelentkező előnyök:

  1. olcsón kialakítható, illetve működtethető (alacsonyabb költségtényezők, fenntartási költségek, mentesül az utazási, étkezési költségek alól), egy 1993-as felmérés szerint a távmunka bevezetése a cégeknek 5-20 százalékos költségmegtakarítást eredményezett,
  2. sok formája van, egyes munkavégzési formákra kifejezetten előnyös (például adatfeldolgozás, adatátvitel, könyvelés, lektorálás, fordítás, grafikai munkák, sajtófigyelés, távoktatás, elemzés, programozás),
  3. a felmérések szerint a munka hatékonysága nagyobb, mint a hagyományos munkavégzésnél, a távmunkavállalók teljesítménye akár 30 százalékkal is nőhet,
  4. kombinálhatóság,
  5. a fajlagos ráfordítások gyorsan megtérülnek,
  1. rugalmas létszámgazdálkodás.

A munkavállaló oldalán jelentkező előnyök:

  1. a munkaidő rugalmassága,
  2. önálló munkavégzés,
  3. az utazás kiiktatása, amellyel pénz, idő, idegeskedés takarítható meg,
  4. a családhoz könnyen alakítható az időbeosztás,
  5. egyszerre több munkáltatónak is dolgozhat,
  6. kifejezetten előnyös a gyermekükkel otthon maradóknak, a megváltozott munkaképességűeknek, a nyugdíjasoknak, a kistelepülésen élőknek, az egyetem, főiskola mellett dolgozóknak,

Távmunka a rászorulóknak

A fogyatékkal élők, legyen akár látássérültek, vagy mozgáskorlátozottak, kevés munkavállalási lehetőséggel rendelkeznek. Számukra "megfelelőbb" munkahelyet kell biztosítani, a munkáltatók azonban a jelentkezők nagy számát kihasználva inkább olyan munkaerőt választanak, amely nem jár plusz kiadással.

Hazánkban ugyan több olyan szervezet is létezik, melyek a hátrányos helyzetű munkavállalókat segítik, ez a lehetőség is kevésnek bizonyult. Sokan nem rendelkeznek a megfelelő képesítéssel, vagy egyszerűen nem tudják megteremteni a távmunka elvégzéséhez szükséges technikai feltételeket. Ráadásul a hasonló szervezetek oldalain megjelent távmunka ajánlatok nem kizárólag mozgáskorlátozottaknak, vagy más, fogyatékkal élőknek szólnak, ezekkel a hirdetésekkel más portálon is találkozhatunk, mely számukra további hátrányt jelent.

A gyengén látók helyzetét nem csupán a közlekedésbeli nehézségek, de a szellemi munkák elvégzéséhez szükséges további eszközök beszerzése is nehezíti. A felolvasóprogramok beszerzése, melyek nélkül többségük csak nehezen boldogulna, szintén az ő feladatuk. Sajnos a munkáltatók többsége a rengeteg támogatás ellenére is inkább olyan embereket foglalkoztat, akik nem igényelnek különösebb odafigyelést.

Hazánkban a kismamák is nehéz helyzetben vannak. Nem csupán a gyes-ről való visszatérés, az újra munkába állás okoz problémát. Sokan nem tehetik meg, hogy gyermekükkel otthon maradjanak, amíg elérik az óvodás- vagy iskolás kort. Gyermekük nevelését kénytelenek a nagyszülőkre bízni, s amennyiben az ő segítségüket sem tudják igénybe venni, marad a bölcsőde.

Külföldön erre már több helyen is találtak megoldást. Svédországban, ahol a távmunka legalább olyan természetes, mint a hagyományos munkavégzési forma, a nők ugyan nem kapnak néhány hónapnál több "fizetett szülési szabadságot", de lehetőségük nyílik arra, hogy távmunkában dolgozzanak. A munkáltatók többsége erre az időszakra időzíti az alkalmazott édesanya továbbképzését, amennyiben a letelt idő után ismét be szeretne járni munkahelyére. Ha azonban továbbra is otthon szeretne lenni gyermekével, biztosítja a távmunka végzéshez szükséges feltételeket.