|
|
|
Vérmókusvendetta Szájbapusztán
(komolyság:humoros)
Sablonos tetőalátétfedő talpakkal támadtak meg egy űrbányatakarítót Szájbapusztán, mert mókust akart vésni.
Már vagy 32 éve vés mókusokat titokban Vluk Zdosztovrak, a grúz bevándorló. A mókus védett állat szájbapusztán és a helyi lakosok, főleg a mókusok szülei, nem nézték jó szemmel, hogy Vluk úr a helyi mókusállományt vési buzgó vasakarattal. Pedig nagyon szeretett vésni. Már gyermekkorában grúz rozmárokat faragott át maláj jegesmedvékké. Az apja hóhányóként dolgozott a helyi Hóerőműben napi egy napot. Sosem volt ideje gittet rágni a spanokkal, mert verte a sors. Gondolta, fiának is ezt kell továbbvinni az életben és magyar földre száműzte, hogy űrgyári munkás legyen. Így akart derék embert faragtatni belőle. Az anyja csak keveset beszélt, akkoris csak hallgatott és aztis tök némán. Nemnagyon akarta megvédeni fiát az apjaszigorú utasításaitól, de nemis nagyon akarta igazán, hiszen így legalább több kaja és faragatlan állat maradt Grúziában.
Vluk Magyarországra érve elhelyezkedett az első szembejövő űrgyárba dolgozni és minden nap meló után mókusbegyűjtő útra ment. Eleintenem járt sikerrel, mert hazánkban igen kevés Siker nevű lány volt.
Mára már annyira kipusztult a mókusállomány Szájbapusztán, hogy Vluk megalapította első cégét, a Szájbapusztai Mókusklónoldát. Ha ezt máshol tette volna meg, akkor nagy fejfájást okozott volna neki, hogy mindenki beleköt a cég nevébe, ezért nagy máknak tekinthette, hogy éppen pont Szájbapusztán volt! Rendszeresen szervezett focimeccseket mókusoknak, hogy könnyebben mókusleshez jusson.
De hogy jött közbe a szudáni bokorszelidítő Khaflakhi? Sehogy, ugyanis ő nincs is benne a történetben. De a veszettehénnyál kereskedő, Zorbabá nagyon is részese ennek a kerékbafont eposznak, amit most olvasol, ugyanis ő segített Vluk Zdosztovraknak mókust importálni Kuwaitból, mert befolyásos ember volt.
Egyrészt, mert a kuwaiti mókusmaffia tagja, másrészt pedig gondok voltak a veséjével is. Parázott is néha, hogy Vluk vesénvési egyszer egy sötét utcában nappal. Hamar megérkezett az első rágcsálószett Kuwaitból, amit azonnal klónozott, majd meg is vésett a grúz vállalkozó.
Egész jól ment a bolt, ugyanis kelendőek voltak Szájbapusztán a vésett mókusok. Konkurenciából sem volt fenyegetően sok, ezért szépen virágzott a piac. ..főleg tavasszal, hiszen akkor van a virágok párzási ideje, mint tudjuk.
Nos, minden szép volt és harmónikus, egészen addig, amíg ez el nem múlt! Ez egy forró decemberi napon volt, mikor egy pár mókus lázadást szított a klónoldában a "főnök" ellen. Az összes lemásolt kuwaiti mókus felbátorodott, hogy megtámadják Vlukot és bosszút álljanak mindenért.
Másnap Vluk Zdosztovrak ahogy beért a munkahelyére, szörnyű attrocitás érte. Az összes mókus harci pózban állt előtte vicsorogva és habzó szájjal, vérbenforgó szemekkel. Vluk nem tudta ezt mire vélni, érezte, hogy valami nincs itt rendben. Lassan kezdtek előtörni agysejtjei mélyen leledző lakhelyeiről azok a gondolatfoszlányok, melyek a "mostvagysoha" szorongató érzését idézték elő. Rájött, hogy vagy vésőtragad és megmunkálja mindet, vagy odaadja magát az esélytelenek nem túl megnyugtató nyugalmával merénylőinek.
Nagyon rövid gondolkodás után az első lehetőséget tartotta egészségesebbnek. Megragadta hát munkaeszközét, ami most az életét mentheti meg és fenyegetően megvillantotta.
A vezérmókusnak sem kellett több, azonnal Vlukra vetette magát, majd kis idő múlva /kb. 1.3nanoszekundum/ a többi mókus is így tett.
Aznap, 1998. december 21-én Vluk Zdosztovrak beírta magát a rekordok könyvébe, a "félórán belüli legtöbb mókusmészárlás" rovatába a bűvös 6589-es számmal.
Igen. Megcsinálta. Sikerült neki. Véres harcok közepedte legyűrte a dühös mókusklánt.
De egyáltalán nem volt oka Vluknak a nyugalomra, mert ami ez után történt, azt nem tette a fa alá karácsonykor.
...de erről majd legközelebb, hogy mi is fenntartsuk a kötelező izgulást a két epizód között, amiről eláruljuk, hogy nem lesz habostorta! :)
|
wegazzo
2006. 06. 08. 17:27 |
Az a bizonyos ominózus decemberi nyár.. Vluk Zdosztovrak eröltetve próbált úgy erölködni, hogy kisajtolja a bal füléből múlt béli önmagát,
de minduntalan kudarcot mondott. A harc hevében ráébredt, hova kéne kibontakoznia, milyen is az Igazi Vluk, és a csendes, karácsony-előtti idilli lidércyomás-számba menő időszak depresszív hatása sem túl sokat segített pezsegni vágyó lelkének.
"Időgép! De hiszen vettem egyet a lengyelen!" - csapott homlokára a nagyapai intelmekre gondolván előállított spenótszuflé falása során.
Amúgy KURVÁRA idegesítő itt fent ez az olcsó ceruza-smiley animáció, bezavar a szemnek.
Visszatérve Vluk Zdosztovrakra, elővette, leporolta az időgépet. Megtekert rajta 2 kallantyút meg 3 jointot, megnyomta a nagy piros gombot, földhöz vágta, ráugrott, szétszedte, kicserélte a fluxuskondenzátort egy krumplira, de összerakta, aztán rájött hogy az egyik csavart elfelejtette rácsavarni úgyhogy 0 logikával (magyarul LOLgika) újra szétszedte, kivette a krumplit, belerakta a fluxuskondenzátorto, a krumplit diszkréten 7 centivel odébb rakta az asztalon a pincében, és összeszerelte, de rájött aztán, hogy most megint kicserélte a krumplit a fluxuskondenzátorral, feleslegesen, úgyhogy fogott egy csavarhúzót, szétszedte az időgépet, kivette a fluxuskondenzátort, ráköpött és leniggerezte, majd berakott a helyére egy krumplit, rákötött egy sárga masnit hogy niztos ne szedhesse szét, összerakta az időgépet és becsavarozta aztán rájött, hogy a kék masni sokkal szebb mint a sárga, és így aztán megint fogta, szétszedte, kibontotta a sárga masnit a krumpliról, kivette a krumplit, a nyáltól tocsogó fluxuskondenzátort MAJDNEM berakta megint, de nem, és ki is dobta, aztán megfogta a krumplit, berakta fejjel lefelé, meg lejjel felfelé, rákötötte a kék masnit, összerakta az időgépet, rácsavarozta a fedelét. És bekapcsolta.
Nem működött. |
nagz
2006. 06. 09. 14:44 |
Még szép, hogy nem működött, hiszen az nem is időgép volt, hanem egy kisalapú spirálfüzet. Már az elején gyanús volt a dolog Vluknak, de leszarta.
Telt-műlt az idő, de ez ellen semmit sem tudott tennu Vlukunk, hiszen egyrészt nincs időgépe, másodsoran pedig nem volt Isten, harmadsor pedig nincs.
Bár meg kell hagyni nagyon szeretett volna Isten lenni, akár csak egy napig. Mindig is kiváncsi volt rá, hogy milyen lehet neki. Gyorsan letett erről a témáról, mert rájött, hogy a mókusokban van a jövője. Csak azabaj, hogy a környék összes mókusát fatality üzemmódra állította. Nem volt más választása, feladott egy hirdetést az expressben, amely eképpen szólt: "Alighasznált, még élő mókusok jelentezését várom, vésés céljából, de nem is!"
Hát nem kellett sokat várni az első jelentkezőre, csak egy aprócska hiba volt a rendszerben. Ez a mókus megszólalásog hasonlított egy bölényre. Oly annyira, hogy az már szinte az is volt. Ez elég szembetűnő volt Vluknak, ami fájt is neki, hiszen egy bölény az köztudottan nagy. Ezt szóvá is tette az új mókucinak, de ő rá sem hederített. Innen is látszik, hogy nem volt móükus, mert hederíteni sem tudott. Mondanom sem kell, egyből lebukott. Még yo, hogy ott volt a mindíg segítő Zorbabá, akit megöltek a kuwaitiak, mert nem fizetett időben. Nos, egy halott Zorbabá sem tudott kellőképpen segíteni Vluknak, ezért a jó öreg öngyilkosság is megfordult a fejében, de olyan gyorsan tette ezt, hogy meg is szédült és kiesett Vluk fejéből. Hát eztis megúszta. Mitévő legyek? gondolta. De egy darab légy sem volt ott, biztos csak halucinállt. Hát igen, a sok papír.... Nem tesz jót az egészségnek hosszútávon. /kb. 200méteren/ Kénytelen volt beszűntetni a mókusklónldát és nyitott helyette egy fagyizót, hátha úgy több mókust csal Szájbapusztára. |
wegazzo
2006. 06. 09. 15:26 |
|
|
Írok egy e-mailt!
Reklámlehetőségek az oldalon
Minden jog fenntartva!
|
