Ez egy kicsit bonyolultabb sajna... Viszont remélem már elolvastad az előző két cikket, mert minden nem írok rá háromszor . Ezeket felül az Egyéb menüpontba találod.

Van egy-két új és fontos infó, amit tisztázni kell:

• G: súlyerő; N
  kiszámítása: m*g
  az első részből tudod, hogy az "m" a test tömege, a "g" a gravitációs gyorsulás, ami 10 m/s²
• V: térfogat; m³

A súly nem ugyanaz, mint a tömeg! Egy tömegmennyiség pl. 10kg. A súly viszont egy erő, melyet úgy kapunk meg, hogy a test tömegét megszorozzuk a gravitációs gyorsulással. Ha leteszel az asztalra egy testet, akkor a test a súlyerővel nyomja lefelé az asztal lapját.

Most nézzük az ábrát. Az ábrán egy tál van, van benne folyadék és egy test. Ha egy testet beleteszel egy folyadékba, akkor a test veszít a súlyából.

Egy testnek alapból m*g a súlya. Pl. egy 5kg-os testnek a súlya 5*10=50N. Ha belerakod a folyadékba, akkor a test veszít a súlyából, tehát 50-nél kevesebb lesz.

Az ábrán nevezzük pozitív iránynak a "lefelé"-t, negatív iránynak a "felfelé"-t. Nézzük meg, hogy a folyadékba mártott testre milyen erők hatnak. A test mondjuk legyen egy kocka (amúgy lehetne henger is, mindegy).

• A testre hat a gravitáció ugye, ami a testet lefelé, azaz pozitív irányba húzza. Ez az erő a G₀.
• A testet a folyadék nyomja felülről lefelé, ez a nyomás p₁, ami úgy jön ki, hogy h₁*S_foly.*g. Ez a p₁ viszont "csak" egy nyomás, de nekünk erő kell! Az erőt a nyomás és a nyomott felület összeszorzásával kapjuk meg, tehát F₁ = p₁ * A. Tehát F₁ lefelé, azaz pozitív irányba tereli a testet.
• A testet a folyadék nem csak felülről lefelé, hanem lentről felfelé is tolja p₂ nyomással. Ez a nyomás úgy jön ki, hogy h₂*S_foly.*g. Ebből is számítsuk ki az erőt: F₂ = p₂ * A. Ez az erő viszont felfelé hat, tehát negatív irányba.
• Ennyi. Összegezzünk: G₀ pozitív irányba; F₁ pozitív irányba; F₂ negatív irányba.

Adjuk össze ezeket az erőket, és meg is kapjuk a test súlyát. Ha a "G" az új súly a folyadékban, és G₀ az eredeti súly, akkor így néz ki a képlet:
G = G₀+F₁-F₂

Ezt a képletet sokféleképpen leírhatod. Egy feladat megoldásához fontos a helyes képlet kiválasztása attól függően, hogy milyen adatokat ismerünk. Amúgy a következő képleteket te is kitalálhatod megfelelő logikával, semmi új nincs bennük. A feladatok megoldásának kulcsa hogy logikusan gondolkozz. Most itt van a fenti alapképlet többféle formában, egy kis magyarázattal. Szóval van az alapunk, ami
G = G₀+F₁-F₂
Az erőt P*A kiszámolásával kaptuk meg. Tehát itt az F1 az ugyanaz, mint a P1*A, és F2 ugyanaz, mint P2*A:
G = G0+P1*A-P2*A
Ebből a képletből kiemelhetjük az "A"-t:
G = G0+A(P1-P2)
Itt a P1 ugye egy nyomás, a nyomást pedig h1*S*g kiszámolásával kapjuk meg. Tehát P1 ugyanaz, mint h1*S*g, P2 ugyanaz, mint h2*S*g.
G = G0+A(h1*S*g-h2*S*g)
Emeljük ki még a -S*g -t is.
G = G0-A*S*g(-h1+h2)
-h1+h2 ez elég rondán néz ki, fordítsuk meg, hogy ne kezdődjön mínusz jellel:
G = G0-A*S*g(h2-h1)
Hm, érdekes, nem? Gonolom azt mondod, hogy nem . Ha jól megnézed az ábrán, akkor ha a h2-ből kivonod a h1-t, akkor megkapod a folyadékban lévő test magasságát, ami "h". Tehát h2-h1 az ugyanaz, mint "h".
G = G0-A*S*g*h
Renezzük át a szorzótényezőket, mert a szorzás tényezői felcserélhetők ugye. Ezt azért tesszük, hogy érthetőbb legyen.
G = G0-A*h*S*g
Ez meg baromi érdekes . Itt az van neked, hogy A*h, ami emberi szóra lefordítva: a test alapja szorozva a test magasságával. Ez pedig köztudottan a test térfogatát adja eredményül! Szóval A*h ugyanaz, mint a test térfogata, azaz "V".
G = G0-V*S*g
Itt a "V" a test térfogata, az "S" a folyadék sűrűsége. Ha egy térfogatot szorzunk sűrűséggel, kapunk egy tömeget. Szóval a V*S az a test által kiszorított folyadék tömege, azaz "m". És akkor marad
G = G0-m*g
Az m*g egy súly, tehát m*g a test által kiszorított víz súlya. Ezzel bebizonyítottuk azt a törvényt, hogy a folyadékba merített test súlyvesztesége megegyezik a test által kiszorított folyadék súlyával. Ez Arkhimédesz törvénye. Tehát a test annyi súlyt veszít, amennyi a kiszorított folyadék súlya.
Új súly = eredeti súly - kiszorított víz súlya, azaz súlyveszteség

Mi van akkor, ha a test úszik a vízen? Most azt már nincs időm meg kedvem leírni hosszan. Röviden annyi, hogy h1 természetesen 0 lesz, és ezzel együtt a p1 is 0 lesz. Másképpen, ilyenkor a kiszorított víz súlya és a test súlya egyenlő. Mert ha lebeg a test, akkor elveszti az összes súlyát ugye, ezért súlya 0 lesz. Ebben a képletben:
Új súly = eredeti súly - kiszorított víz súlya, azaz súlyveszteség
eredeti súly és a kiszorított súly ugyanaz, ezért lesz 0 az új súly.