Játék (game):

Egy játék (game) alatt csak az egyik játékos adogat. Azt, hogy ki kezdi el az adogatást egy meccsen, pénzfeldobással döntik el: a nyertes eldöntheti, adogatni vagy fogadni szeretne.

Az adogató mindig a pálya jobb oldaláról kezdi a szervát (a középjeltől jobbra eső és az oldalvonal közötti területen, az alapvonal mögött). Ezek után labdamenetenként felváltva szervál a jobb és bal oldalról, egészen addig, amíg valamelyikük meg nem nyeri a game-et.

A game megnyeréséhez a teniszezőnek legalább négy labdamenetet meg kell nyernie, akár adogatóként, akár fogadóként. Az adogatónak elvileg mindig több esélye van megnyerni a saját adogatását, hiszen egy jó szervával a kezében tarthatja és irányíthatja a labdamenetet.

A megnyert labdameneteket a hagyományos pontozás szerint jelölik. Első pont: 15, utána 30, 40. Mindig az adogató pontszámát mondják először, ha megnyeri az első labdamenetet: 15-0: tizenöt-semmi (fifteen-love), ha elveszti: 0-15: semmi-tizenöt (love-fifteen). Ha az állás 15-15 vagy 30-30, a bíró a következőt mondja: 15-mind (fifteen-all), 30-mind (thirty-all). A játékot két ponttal kell megnyerni, 40-mind, vagyis deuce vagy egyenlő után valamelyik játékos előnybe kerül (advantage, előny az adogatónál, előny a fogadónál). Előny után nem számolnak tovább: ha az illető játékos elveszti az előnyét, a pontok visszaállnak 40-40-re, deuce-ra.

Ha az egyik játékos elérte a 40-et és nincs egyenlő, vagy előnye van, akkor labdája van a game megnyeréséhez (gamepoint). Ha ez a fogadó játékos, akkor ez a gamepoint egyben breakpoint is (bréklabda): vagyis lehetősége van elvenni az ellenfél adogatását, „megbrékelni” ellenfelét. Ha az adogató nem tudja hárítani a bréklabdát, akkor elveszti az adogatását és hátrányba kerül. Ha az adogató semmire hozza az adogatását (a fogadó nem szerez pontot), azt love-game-nek nevezzük. Fordított helyzet is lehetséges: ha az adogató semmire veszíti el az adogatását. A felek játékonként felváltva adogatnak, ha valamelyikük elvesztette az adogatását, lehetősége van visszavenni az elvesztett adogatógémet, tehát ledolgozni brékhátrányát, vagy – ellenkező esetben – megerősítheti brékelőnyét is egy jó adogatással. A játékosok minden páratlan játék után térfelet cserélnek.

Játszma/szett (set):

A teniszmeccs legnagyobb egységei a játszmák. Egy játszma megnyeréséhez 6 játékot kell nyerni, de elképzelhető, hogy ez sem elegendő, ha mindkét játékos 6-6 játékot nyer (tehát például mindig mindenki hozza az adogatását). Ha valamelyik játékos már megnyert 5 játékot, a játszma kritikus ponthoz érkezik: vagy az ellenfélnek kell a játszmában maradásért adogatnia, vagy ha ő maga brékelőnyben van, esetleg adogathat a szettért.

A következő szett szempontjából lényeges, hogyan dől el a játszma: a nyertesnek kell kiszerválnia, vagy a másik nem tud játszmában maradni. A következő szettben ugyanis a soron következő játékos kezdi a szervát: az első esetben tehát az előző játszma vesztese, a másodikban a győztese. Az a teniszező, aki kezdi a szervát egy szettben, mindig – legalábbis lélektani – előnyben van. Képzeljük el a következő felállást: az a játékos kerül brékelőnybe, aki kezdte a szervát: 1-0 (saját adogatás), 2-0 (ellenfélé), 3-0 (saját). Az illető komoly előnyre tett szert, és a másiknak mindig futnia kell utána (például 3-1: az ellenfél is hozza a szerváját; de: 4-1; 4-2; 5-2; 5-3; 6-3). Még ha vissza is szerezné az elvesztett adogatógémet, akkor is hoznia kellene a saját szerváját ahhoz, hogy kiegyenlítsen (3-0, 3-1, 3-2: visszaveszi > ő szervál az egyenlítésért: még mindig újra elvesztheti).

Ha az a játékos kerül előnybe, aki másodszor szervál (vagyis az kerül brékhátrányba, aki kezdte a szervát), a következőképpen alakul a szett: 0-1, 0-2, 1-2, 1-3, 2-3 stb.

A hátrányban levő játékos tehát – ha hozza a többi adogatását – mindvégig szorosan követi a másikat, és ha visszavenné az elvesztett adogatást, azonnal kiegyenlítődne az állás (0-1, 0-2, 1-2, 2-2!). Annak a játékosnak tehát, aki kezdi a szervát, mindenképpen lélektani előnye van: pontok tekintetében jobban el tud húzni a másiktól előny esetén, hátrányban pedig több esély látszik arra, hogy ki tud egyenlíteni.

Ha valamelyik játékosnak már csak egyetlen pont kell ahhoz, hogy megnyerje a játszmát, akkor szettlabdája (setpoint) vagy más néven játszmalabdája van.

Ha nem sikerül semelyik játékosnak eldöntenie a szettet, és eljutnak 6-6-hoz, akkor rövidített játszma, tie-break következik. A tie-breaket mindig az adogatásban soron következő játékos kezdi. Csak egy labdamenetben adogat (jobbról balra), utána váltanak: a másik következik két adogatással (balról, majd jobbról), és ettől fogva kettesével cserélnek. A rövidített játszma 7 pontig tart, de itt is két ponttal kell nyerni. Mivel váltogatják a szervát, csak egy-egy labdamenetet lehet nyerni a másik adogatásánál: ezeket minibreaknek nevezzük. Ha a játékosok tie-breakben szerzett pontjainak összege osztható hattal, akkor térfelet cserélnek. Amelyik játékos megnyeri a tie-breaket, azé a szett is 7-6-ra. A rövidítést az 1970-es években vezették be, hogy lerövidítsék a végeérhetetlen meccseket, amelyekben az összes játszmát kettő játékra kellett nyerni.

Az eddigi leghosszabb szett (70–68) 2010-ben, a wimbledoni teniszbajnokság 1. fordulójában John Isner és Nicolas Mahut egymás elleni küzdelme során alakult ki, amelyet 11 óra és 5 percnyi játékidő után Isner nyert meg. A játszma összesen 711 labdamenetből állt; lebonyolítása 3 napon át tartott.

Meccs (match):

Egy egyéni meccs – nemtől vagy tornától függően – tarthat két nyert szettig (3/2, best of three sets) vagy három nyert szettig (5/3, best of five sets). A nők minden esetben két nyert szettig játszanak, a férfiak a kisebb tornákon és az ATP Masters Series tornákon két nyert szettig játszanak (bár korábban a döntőben három nyert szettig játszottak), a Davis-kupán és a Grand Slam-tornákon viszont minden fordulóban 3 játszma kell a győzelemhez. A kisebb tornákon döntő játszmát is eldönthet tie-break, a Grand Slam-tornákon azonban – a US Open kivételével – nincs döntőszett-tie-break se a nőknél, se a férfiaknál.

A párosok esetén a szabályok kicsit különböznek: minden esetben két szettet kell nyerniük a meccs megnyeréséhez. Ha mindkét pár 2-2 szettet nyer meccs-tie-break (match tie-break, MTB) dönt: ezt minimum tíz megnyert pontig játsszák, és két pont különbséggel kell nyerni. Ha az egyik teniszező vagy pár már csak egy pontra van a meccs megnyerésétől, akkor meccslabdája van.

Teniszversenyek:

A legtöbb sportággal ellentétben tenisz kontinens- vagy világbajnokságok nincsenek, helyettük különböző országokban megrendezett nagyobb, jelentős hagyománnyal rendelkező versenyek vannak. A legrangosabb teniszbajnokságok a Grand Slam-tornák, négy van belőlük: Australian Open, Wimbledon, Roland Garros, US Open. Jelentős torna a férfiaknál a Tennis Masters Cup, valamint a nőknél az ennek megfelelő WTA Tour Championships, amely az év utolsó versenye, és csak az év 8 legeredményesebb játékosa kvalifikálhat rá. Fontos versenyek a férfiak Masters tornái és a nők WTA Tier I-tornái. Az egyetlen jelentős nemzetközi csapatverseny férfiak számára a Davis-kupa, a nők számára a Fed-kupa. Itt öt mérkőzésen (4 egyes, 1 páros) mérkőzik meg egymással két ország csapata.

Tenisz-világranglista:

A tenisz-világranglista az egyes versenyeken elért eredmények alapján alakul ki, minden torna után bizonyos számú pontot adnak az adott versenyző eredményének és a torna nagyságának (a legtöbb pont például a Grand Slam-tornákért jár) megfelelően. A rangsort a férfiaknál az ATP (Association of Tennis Professionals) , a nőknél a WTA (Women's Tennis Association) készíti. Magát a tenisz sportágat az ITF (Nemzetközi Teniszszövetség, International Tennis Federation) irányítja.