Az órák története az időmérés története. De nincsen óra órások nélkül. Legalább annyira jelentősek az
egyes órások által kitalált ötletes eszközök, módszerek, szerkezetek, melyek a pontosság és a használhatóság
szem előtt tartásával a tökéletesedés mérföldkövei; mint maga az óra kialakulása.
Hát íme!:
Peter Henlein:
( ? - 1542 )
Nürnbergi lakatos, a zsebóra ősének, a függőórának a feltalálója. Az elsőt 1510 körül készítette.
Jakob Zech:
Prágai órás, 1525-ben nyomatékkiegyenlítő csigával ellátott órát készített.
Jost Bürgi:
( 1552 Lichtenstein - 1638 Kassel )
Órás, mechanikus, matematikus. IV. Vilmos hesseni tartománygróf, majd II. Habsburg Rudolf császár udvari
órása. Számos csillagászati órát és műszert készített. Valószínűleg ő alkalmazott először másodpercmutatót.
Egyik találmánya a keresztirányban lengő kettős szabályozóval muködő óra.
Christiaan Huygens:
( 1624-1695 )
Holland fizikus, matematikus, csillagász.
1656: feltalálta az ingaórát, majd ciklois ingafelfüggesztést, különleges súlyhajtást, ingaszabályozó tolókát
konstruált. Feltalálta a kúpingát is. 1675-ben feltalálta a hajszálrugót és billegőt, Hooke-kal párhuzamosan.
1663-tól a Francia Akadémia tagja, 1665-től elnöke.
William Clement:
( 1638 - 1704 )
Angol órás, a Clement-gátszerkezet kivitelezője (Robert Hooke féle visszavezeto horgonyjárat). Ő alkalmazott
először rugós ingafelfüggesztést.
Thomas Tompion:
( 1639-1713 )
Londoni órás, az angol óraipar atyja. Élete során több mint 500 asztali és álló ingaórát, mintegy 6000 zsebórát
és számos csillagászati órát készített. Elsők között alkalmazta a hajszálrugós billegőt szabályozóként. Találmá-
nya a teknőjárat ( 1695 ), amit később Graham fejlesztett hengergátszerkezetté. Halála után a Westminster
székesegyházban temették el.
Jean de Hautefeuille:
( 1647-1724 )
Orleansi pap, abbé, számos szakmai publikáció szerzője. Több órás találmánya volt, legjelentősebb a fogas-
íves gátszerkezet 1722-ben ( a szabad horgonygátszerkezet közvetlen elődjének tekinthető, bár ebben a
formában alkalmazása nem hoz jó eredményeket, mivel a horgony folyamatosan közvetlen kapcsolatban van
az ingával, nem engedve annak szabad lengést.
Edward Barlow:
Angol órás, az első ismétlő ütőszerkezetes zsebórát ő készítette 1676 körül.
George Graham:
( 1673-1751 )
Tompionnál tanult, később annak üzlettársa, majd halála után az üzlet továbbvivője lett. 1715-ben megalkotta a
róla elnevezett nyugvó gátszerkezetet. Ez az addigiaknál sokkal jobb feltételeket teremtett a szabályozáshoz.
1720 körül kifejlesztette a hengergátszerkezetet. Feltalálta a higanykompenzációs ingát. 1715-ben meg nem
valósított rácsingát is tervezett. Halála után Tompion mellé temették a Westminster székesegyházban.
Nicolaus Fatio:
Anglia. Először alkalmazott átfúrt köveket óracsapágyként ( 1704 ). ( Rubinokat és zafírokat használt ).
Jean Baptiste Duertre:
Francia órás, 1724-ben feltalálta a duplex gátszerkezetet.
John Harrison:
( 1693-1776 )
Ács családból származott, de autodidakta órásnak képezte ki magát. Londonba ment tanulni, és tehetségét
felismerve a kor legnagyobb órás-tudós egyénisége, George Graham maga mellé fogadta. Álló és faliórákat
készített, termékeny alkotó volt, de élete a nagy pontosságú hajókronométer bűvöletében telt el. Az 1714-ben
Anna királynő által kiírt 20.000 Fontos pályázatra négy kronométert készített. Az elsőt 1730-35 között, ebben
hőkompenzáló rácsokat és egy különleges, ún: sáska (grashopper) gátszerkezetet alkalmazott. 1737-40 :
elkészítette második óráját. Ez nem volt jó konstrukció, drágább és bonyolultabb volt az elsőnél. 1740-1759
között 19 évi munkával elkészítette harmadik óráját. Ebben a világon elsőként ő vezette be a bimetál hőkie-
gyenlítést, gördülő golyóscsapágyakat alkalmazott. Az óra minden szempontból megfelelt az elvárásoknak, de
nagy, nehéz és drága volt. 1755-1759 között (párhuzamosan a 3. órájával) készített egy kis méretű, zsebóra
jellegű kronométert. A saját, különleges gátszerkezeten kívül volt benne bimetál hajszálrugókulcs, rugóerő kie-
gyenlítő csiga lánccal, és itt alkalmazott először rubin csapágyköveket. Ez napi 1mp pontosságot tudott.
Kendall neves órásmester elkészítette az óra pontos másolatát. 1773-ban csak erre kapta meg a díjat,
III. Györgytől ( bár a feltételeket már az első is teljesítette! ).
John Ellicott:
( 1706-1772 )
Angol órás, róla elnevezett ingakompenzációt talált fel. Műhelyében mintegy 6500 különböző óraszerkezet
készült.
Thomas Mudge:
( 1715-1794 )
Angol órás, Graham tanítványa, a szabad horgonygátszerkezet egyik kifejlesztője. Elsők között alkalmazott
kőcsapágyazást illetve először drágakő horgonykarmokat. Hautefeuille abbé fogasíves szerkezetébol a bille-
gőnek szabad lengést biztosító villás horgonyt képezett ki ( 1760 ).
Pierre Le Roy:
( 1717-1785 )
Párizsi órás, a duplex gátszerkezet tökéletesítője. A rugós kronométer-gátszerkezet fejlesztésében jelentős
szerepe volt, hajókronométereket is gyártott. Különleges kompenzált billegőkereket is készített.
Jacquet-Droz, Pierre ( 1721-1790) és Henri-Louis (1752-1791) :
Apa és fia, órások és automatabábu-készítok. Az ekkoriban népszerű automatabábuk bonyolult alaktárcsás
vezérléssel működtetett mozgó figurák voltak, a modern finommechanika kifejlődésének fontos állomásaiként.
Ferdinand Berthoud:
(1727 Placemont, svájc - 1807 Párizs )
Francia kronométerkészítő, 1754-ben készítette el az első hajókronométerét, de ezt csak 1761-ben próbálták
ki hivatalos bizottság előtt. 18 kronométert készített, ezen túl mintegy 10 szakmai írás származik tőle.
Abraham Louis Perrelet:
( 1729-1826 )
Svájci órás, az első automatkus felhúzású órák készítője, számos szellemes órásszerszámot is készített.
Louis Amant:
Francia órásmester, 1730-1749 körül működött Párizsban. 1741: ollósgátszerkezet feltalálása, ezt a 20.sz.
elejéig széles körben alkalmazták robosztussága és jó javíthatósága miatt. Valószínuleg a Graham-
gátszerkezetbol merített ötletet, konstruálva egy új nyugvó gátszerkezet.
Joergen Jürgensen:
( 1748-1811 )
Dán órás, acél gátkereket alkalmazott cilinderórákban, Breguet-vel egyidőben. Ezáltal a fogak deformációja
csökkent.
Urban Jürgensen:
( 1776-1830 )
Joergen fia, kronométerkészítő, kronométer-gátszerkezetet fejlesztett, a duplex-kronométer-gátszerkezet és a
Jürgensen-féle szabad gátszerkezet feltalálója. Rácsingát is készített. 1807 - első zsebkronométer.
John Arnold:
Angol órás, (1744-1799).
Gyártott rubinhengerrel készült hengergátszerkezetű órát ( akárcsak Breguet, ezzel jelentősen javult a konstruk-
ció szabályozhatósága, majd 1770-ben hajókronométereket kezdett gyártani. 1775-ben bimetall billegőkereket
szabadalmaztatott, 1782-ben pedig egy rugós kronométer-gátszerkezetet. Ezután hajókronométergyárat alapí-
tott Chigwellben.
Abraham Louis Breguet:
( 1747 Neuchatel - 1823 Párizs )
Órás, a Francia Akadémia tagja. 1776-tól párizsban működött, 1787-tól önálló műhelye volt. Találmányai:
bimetall hajszálrugókulcs, bimetall hőmérő, bimetall kompenzált billegő. Feltalálta a hajszálrugó végének felgör-
bítését, kísérleti alapon (Breguet-rugó). Rugalmas csapágyazást készített (parachute) 1790 körül. Tourbillon:
1801. Zafírhengert alkalmazott hengergátszerkezetű óráiban. Elsőként készített acél gátkereket hengergátszer-
kezethez. Feltalálta a spirálgongot az ütőszerkezetekhez (a mai napig ezt használják). Kísérletezett horgonygát-
szerkezettel is. A zsebórákhoz készített különleges órakulcsa a mai órák felhúzószerkezetéhez hasonló elven
működött. Elsők között épített be órákba golyóscsapágyat és foglalkozott az automatikus felhúzással. A kor hí-
rességeinek és tehetőseinek készített órákat, XVI. Lajos és Napóleon is több órát készíttetett nála. Óráinak
szépsége és precizitása a mai napig a gyűjtők féltett kincseivé teszi őket.
Thomas Earnshow:
( 1749-1829 )
Angol órás, kronométer-készítő. Az angol kronométer-gátszerkezet végleges formájának kialakítója. Számos
zseb-és hajókronométert készített.
Johann Heinrich Seyffert:
( 1751-1818 )
Drezdai órás, foleg precíziós órákat készített. 1795-ben egy speciális szabad horgonygátszerkezetet épített be
óráiba.
Johann Baptist Schwilgué:
( 1776-1856 )
Strassburgi órás, mechanikus, matematikatanár. Feltalált egy mechanikus öröknaptárszerkezetet illetve a híres
strassburgi óra tervezője. ( A strassburgi székesegyház híres órája, jelenleg a harmadik szerkezet, amit
Schwilgué készített ).
Louis Perron:
( 1779-1836 )
Francia órásmester, 1798-ban ingaórákban alkalmazható pecekgátszerkezetet talált fel. Készített bimetall
kompenzált ingát és kronométert ( 1819 ) is.
Heinrich Johann Kessels:
( 1781 Maastricht -1849 Claverham )
Holland származású órás, kronométerkészítő. Számos találmánya volt, pl. a róla elnevezett rácsinga. Precíziós,
obszervatóriumi ingaórákat is készített.
Jacques Barthélémy Vacheron:
( 1787-1864 )
Svájci órás szakember, 1819-ben megalapítja a Vacheron&Constantint. Leschot találmányát itt fejlesztik ki az
első svájci horgonygátszerkezetű órákat.
Georges Auguste Leschot:
( 1800 Genf - 1884 Genf )
A Vacheron&Constantin tervezője. A horgonygátszerkezetet húzószöggel látta el, megadva annak végleges
alakját. Ezzel vált azután a gyakorlatban is jól használható gátszerkezetté. A gyártás gépesítését is szorgalmaz-
ta, előremutató módon tömeggyártásra alkalmas szerszámgépeket tervezett.
Edmund Beckett Denison, lord Grimthorpe:
( 1812-1905 )
A londoni parlament toronyórájának (Big Ben) tervezője. Az ingaóra súlya ólom, mely 4,5 m hosszú kompenzált
ingán leng. A finomszabályozást egypennis pénzdarabokkal végzik, egy érme kb. 1 s eltérést okoz hetente.
Egyedi, Denison-féle szabad-gátszerkezete van az órának. Jellegzetes harangjátéka westminsteri néven vált
híressé, London jelképévé.
Adolf Ferdinand Lange:
1815-1875
Először Gutkaes udvari órásnál, majd Winnerl-nél, Breguet tanítványánál tanult. 1844-ben pecekgátszerkezetű
zsebórát készített. Ehhez Perron gátszerkezete lehetett az alap ( később elvetette, hogy azután Roskopf vegye
elő újra. 1846-ban már Breguet-rugót is alkalmazott. 1845-ben Glashüttében óragyárat alapított. 1850-ben
kifejlesztette a glashüttei horgonygátszerkezetet. Innentől alkalmazta a koronás felhúzást is.
Adrien Philippe:
( 1815 Genf - 1894 Genf )
Svájci órás. 1842-ben feltalálta a koronás felhúzószerkezetet. 1845-ben Antoine Norbert de Patek gróffal meg-
alapították a Patek, Philippe & Cie óragyárat.
Achille Brocot:
( 1817 - 1878 )
Párizsi órásmester, a Brocot-gátszerkezet (1850 körül ) és a Brocot-ingafelfüggesztés feltalálója. Ez a
gátszerkezet már mérsékelte az inga lengésének a kerékrendszerre gyakorolt hatását ( visszavezetés ), ami
a pontosságot hátrányosan befolyásolta, azonban teljesen nem szüntette meg, nem volt szabad gátszerkezet.
Georges Fréderic Roskopf:
( 1813-1889 )
Svájci óragyáros, a Roskopf-órák kitalálója. Célja volt, hogy olyan olcsó, tömeggyártható, tartós és megbízható
órákat állítson elo, melyek ára mindössze a korabeli átlagos órák árának harmada volt. Az így elkészült
"Proletaire" zsebóra (1867) az 1869-es amszterdami világkiállításon aranyérmet nyert. Az óra gátszerkezete
tk. a Perron-félébol kifejlesztett Lange pecekgátszerkezet, koronás felhúzással, kézi mutatóállítással.
Rieussec:
Anglia. 1822-ben kifejleszti az első stopperórát.
Charles Edouard Jacot:
A kettős duplex gátszerkezet kidolgozója ( 1830 ).
Thaddaeus Winnerl:
1831-ben az óraműtől függetlenül megállítható másodpercmutatós stoppert szabadalmaztat.
Adolphe Nicole:
A stoppermutató nullára állítását oldja meg 1844-ben.
August C. Rozé:
( 1812-1862 )
Párizsi órás, fiával kidolgozta a tekercsrugó méretezésének két alaptörvényét.
dr Siegmund Riefler:
( 1847-1912 )
Német mérnök. Münchenben precíziós ingaórákat és ingákat gyártó üzemet alapított. 1889-ben feltalálta a
Riefler-gátszerkezetet, 1890-ben a Riefler-féle higanykompenzációs ingát. Kidolgozta gátszerkezetének hor-
dozható ( hajókronométerek ) változatát is. Elsők között kezdett inváringákat gyártani. Az akkori idők legpon-
tosabb ingaóráit gyártották, ezek közül néhánynak a pontossága nem haladta meg a +/- 0,008 s -ot.
Ludwig Strasser:
( 1853-1917 )
Órás, a róla elnevezett gátszerkezet feltalálója. Később precíziós ingaórákat gyártott, a glashüttei órás szak-
iskola tanára, majd igazgatója volt.
Charles-Edouard Guillaume:
( 1861-1938 )
Svájci származású fizikus. Kis lineáris hőtágulású fémek előállítása után kutatott, 1900-ban feltalálta az invárt.
1915-ben a Nemzetközi Súly és Mértékügyi Intézet igazgatója lett. 1920-ban feltalálta az elinvárt és munkás-
ságáért Nobel-díjat kapott.
John Harwood:
1924-ben az első automata karórára jelent be szabadalmat.
W.A. Marrison:
Az elso kvarcóra készítoje, 1928.
R. Straumann:
1947 -ben kifejleszti a korszerű, "törésmentes" órarugót.
LIP ( fr. ), Hamilton ( USA ) óragyárak:
1956 -ban megjelennek a piacon az első elektromos karórákkal.
Seiko, Japán:
1969 - az első kvarc karóra, az Astron.
George Daniels:
Co-axial gátszerkezet kifejlesztése, az Omega óragyár gyártásba veszi, majd piacra dobja 2000 -ben.
Források: Felhasznált irodalom: Katona J., Pallai S.: Órajavítás, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1967. ETO: 681.11.004.67. 529.7(022.2)
Magyar L.: Órások és óragyűjtők kis enciklopédiája, Műszaki Könyvkiadó, Bp. 1984. ETO: 681.III./118. ISBN: 963 10 5460 8
www.poen.hu-oratorteneti resz
+ sajat kutfo, innen-onnan. :)