Alkar Az alkar egy igen speciális izomcsoport. Hosszú izmokból, izomrostokból tevődik össze. Sok testépítő azonban egyáltalán nem edz alkarra. Ez azért van, mert vagy a bicepsz vagy egyéb más gyakorlatok elegendőek ahhoz, hogy az alkar maximálisan fejlődjön. De megesik, hogy egyeseknél ezek a gyakorlatok nem helyettesítik az alkar rendes edzését ezért edzés során megesik, hogy alkarjuk miatt nem tudják folytatni az edzést. Ha ilyet tapasztalunk, az azt jelenti, hogy pluszban fog kelleni alkart edzeni.
Bicepsz A bicepsz sokak szerint az egyik legszebb izomcsoport. Bár genetikától függően mindenkinek más bicepszformája van, mindenki a csúcsos bicepszet preferálja jobban tekintve a profi testépítőket, akiknek szintén ilyen van, BÁR VANNAK KIVÉTELEK IS. A bicepsz elég sokféleképpen edzhető, amint azt az ábrákon láthatjátok. Francia rudas emelés, Scott pad és még sok más módja van a bicepsz fejlesztésének. A Francia rudas emelés azért "jobb" mivel ez nem terheli meg annyira csuklónkat, mint a hagyományos rúd, és a bicepszünk is jobban feszül ez által.
Tricepsz A tricepsz a bicepsz után a második legszebb, legstrukturáltabb izomcsoport. Egyesek úgy gondolják, hogy karunk vastagságát kizárólag a bicepszünk határozza meg, ez azonban nem teljesen helyes így. A tricepsz nagyban befolyásolja a kar méretét és formáját. Akinek a tricepsze eléggé fejlett, annak látszik csak igazán vastagnak a karja.
Mell Sok kezdő és haladó testépítő küszködik azzal a problémával, hogy nem fejlődik rendesen a mellizma. A mell viszonylag egyszerű mozgások segítségével edzhető, de ezen mozgásokat nem árt helyesen kivitelezni. Például a helyes fogásszélesség(ezt mindig úgy határozzuk meg fekvenyomás esetén, hogy alkarunk viszonylag függőleges helyzetben legyen, mikor a súlyt kissé a mellünk alá visszük le.
Váll Vállunkra úgy kell tekintenünk, mint minden izom alapjára. Mint a amilyen fontos a testnek, hogy lábon áll, éppolyan fontos a felsőtest edzéséhez a váll egészsége. Ha vállunk elég fejlett, akkor könnyebben fogunk tudni más gyakorlatokat is elvégezni. Ezen kívül viszont azt is meg kell említeni, hogy a váll izomzata igen sérülékeny ezért óvatosan ésszel kell végezni a gyakorlatokat!
Hát A hát az egyik legnagyobb izomcsoport. Nagyon sok gyakorlatot tudunk alkalmazni a hát edzésére, többek közt a húzódzkodást, a lehúzás csigán, stb. Több gyakorlatot is lehet rá végezni, de a leghatékonyabbak mindig az testsúlyunkkal, vagy szabad súllyal végzett gyakorlatok.
Trapéz A Trapéz edzés ugyanolyan fontos, mint bármely más izomé. A trapéz vagy más néven csuklya egyesek szerint a "nem kötelező edzeni" csoportba tartozik. Ezt erősen meg kell kérdőjelezzem, mivel az a testépítő aki nem rendelkezik megfelelő nagyságú trapézzal, az egyértelműen nem néz ki sehogy. Pontosabban úgy néz ki mint a 6 éves gyerek által rajzolt emberke, akinek ott a nyaka aztán meg egy hirtelen széles váll.
Has A hasizom számos izomból épül fel, melyek olyan módon helyezkednek el, hogy lehetővé tegyék a törzs elfordulását a csípőhöz képest, a törzs csípőből való előrehajlását, az oldalra dőlést illetve e három mozgástípus kombinációját. Egyes testépítők szerint a felülések inkább a has(izom) felső részét, míg a lábemelések az alsó részét dolgozzák meg jobban. Az igazság az, hogy minden felülés és lábemelés a teljes hasizom összehúzódását okozza, csak kifejezett izomra-koncentrálás kérdése lehet, ha valaki képes az egyes részeket izolálni.
Comb A comb edzésének alapvető gyakorlata a guggolás. Igazán nagy combok nem fejleszthetők guggolás nélkül. Ha valaki növelni akarja a combjait, annak edzéseit a rendes guggolás köré kell felépítenie. Az összes többi gyakorlat kiegészítő jellegű, bármilyen fontos is. Nem szabad megfeledkezni a kétfejű combizomról, a comb-bicepszről sem. Ezt az izmot minden láb-edzés alkalmával meg kell dolgoztatni. A lábhajlítás szögét változtatva a comb-bicepsz különböző részeire irányítható a hatás, s ennek megfelelően maximalizálható azon területek fejlődése.
Vádli A lábszáron számos kisebb izom helyezkedik el, testépítők számára azonban általánosságban csak azzal a három nagyobb izommal kell foglalkozniuk, amelyek a lábfej lefeszítésekor illetve hátrahajlásakor összehúzódnak. Az első ezek közül az a hosszú izom, amely a sípcsont mentén húzódik, és amely akkor húzódik össze, ha a lábujjunkat a térdünk felé közelítjük. A lábszár hátsó részén található egy hosszú, széles izom, amely a térdhajlattól egészen a sarokid húzódik. Ez az izom térdben nyújtott láb mellett a lábfejet feszíti, illetve behajlítja az egész lábat. Az előbb említett izom alatt található egy rövidebb és tömzsibb izom, amely sípcsontunk felső részét kapcsolja össze a sarkunkkal. A sarokemelő izmot csak az ülő vádlizás erősíti megfelelően.