Ergonómia


A FIZIKAI MUNKAKÖRNYEZET HELYES KIALAKÍTÁSÁNAK JELENTŐSÉGE

Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak (jogosan), a fizikai környezet befolyásának az embere, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. A túlzott meleg vagy hideg kellemetlen érzeteket kelt, az ablakunk előtt dolgozó légkalapács zaja idegessé tesz, az erdőben beszívott friss levegő, már néhány szippantás után felüdít. A piszkos szürke falak nyomasztóan hatnak, a félhomályos terem álmosít. A munkapszichológia legfőbb célja a munka kellemesebbé tétele, az előbb említett dolgok felmérése, kiküszöbölése. A munkafeltételek javítása, azonban többnyire jelentős anyagi áldozatot igényel, ám az ilyen jellegű befektetés rendszerint gazdaságilag is kifizetődő a vállalat számára.

Sok vitát váltott ki az utóbbi időben az a kérdés, hogy vajon hozzájárul-e a fizikai környezet javítása a munkapszichológia másik nagy céljának, a termelékenység fokozásának eléréséhez.
Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét, a rossz környezeti feltételek a gyár termelékenységét 25-30%-kal is leronthatják.

Újabban azonban rámutattak, hogy az ilyen vizsgálatok eredményeit óvatosan kell kezelni, mert a legtöbb vizsgálat tervezésében komoly módszertani hibák vannak, naiv felmérések mutathatók ki. A környezeti feltételek változásakor két dolog lehet felelős:

Némileg egyértelműbb a környezeti tényezők kedvező hatása bizonyos üzemi balesetekre. A megszokottnál (18-21° C) melegebb és hidegebb környezetben is sűrűbben fordulnak elő balesetek. A környezeti tényezők kialakítását természetesen nemcsak pszichológiai tényezők határozzák meg.
Előfordulhat, hogy a nem megfelelő környezeti tényezők veszélyeztetik a termék minőségét. Mindezek ellenére egyesek hajlamosak arra, hogy a fizikai környezet megfelelő kialakítását kizárólag műszaki problémának tekintsék. Egy üzemcsarnok akusztikailag megfelelő kialakítása valóban műszaki feladat. A fizikai körülmények kialakításánál azonban sohasem hanyagolhatók el az orvosi és a pszichés szempontok.
Úgy véljük, ma már vitathatatlan, hogy a környezeti tényezők vizsgálata, megoldások készítése nem valósítható meg csak orvosok vagy pszichológusok, vagy csak mérnökök segítségével. Együttműködésre van szükség, tehát többnyire tipikusan ergonómiai feladat. A továbbiakban sorra vesszük a közvetlen munkahelyi környezet egyes tényezőit


VIZUÁLIS KÖRNYEZET

Munkahelyi világítás kialakítása

Miután az ember elsősorban optikailag orientálódik - az összes információ mintegy 80-90%-át látás útján szerzi -, a munkahely világításának megfelelő kialakítása alapvetően fontos.
A megvilágítási követelmények igen széles skálán mozognak a specifikus színű és alacsony szintű megvilágítástól (Például repülőgép fülkéjében) a magas szintű fehér fénnyel történő megvilágításig (például irodákban vagy gépcsarnokokban). A léthatóság optimális feltételeinek megteremtése mást jelent a jelent a járműkonstruktőröknél és mást a szerszámgéptervezőknél. Ezeknek a követelményeknek a messzemenő kielégítése nélkül azonban az egyébként ergonómiailag helyesen kialakított munkakörnyezet a dolgozók számára inadekváttá válik.
A színek és formák különböző megvilágítás mellett más és más érzékletet keltenek a dolgozókban és ily módon máskép és másképp is hatnak rájuk. A fény, a világítás munkaeszköz, s a funkciók kielégítése, a technikailag helyes megoldás létrehozása, s az esztétikai követelmények jelentőségének figyelembevétele a tervező építész, a világítástechnikus, az üzemorvos, és a munkapszichológus, együttműködését kívánja.

A megvilágítás fő fajtái

A munkahely megvilágításának két alapvető fajtáját különböztetjük meg:

  1. Természetes világítás:
    Biológiai szempontból kétségtelenül a napból származó természetes világítás az ember számára a legelőnyösebb, s így alkalmazása mindenütt, ahol csak a gyártás módja lehetővé teszi és megfelelő termek állnak rendelkezésünkre, törekedni kell. Ez a tervezők szempontjából az üvegtető, illetve a magas, széles ablakok alkalmazásának előnyeire hívja fel a figyelmet, melyek segítségével egyenletes, káprázatmentes világítás hozható létre.
    Ügyelni kell az üvegfelület elérhetőségére is a tisztítás szempontjából.
    A gyakorlatban a természetes megvilágítás alkalmazása számos nehézségbe ütközik.
    Egyre több precíziós munka technológiai követelményei válnak olyan szigorúvá, hogy építészetileg bármilyen ablak alkalmazása lehetetlenné válik
  2. Mesterséges megvilágítás:
    A mesterséges megvilágítás előnye mindenekelőtt abban rejlik, hogy függetleníti a munkahelyek elrendezését az ablak közelségétől, és az egész munkaidő alatt egyenletes világítást ad.
    A világítástechnikai kutatások egyébként ma már annyira előrehaladtak, hogy világosság és színösszetétel tekintetében egyaránt a mesterséges világítással, a nappali fénnyel csaknem egyenértékű megvilágítást tudunk elérni olyannyira, hogy a nappali fény és a mesterséges világítás alig különböztethetők meg egymástól.


SZÍNEK FALHASZNÁLÁSA A MEGFELELŐ MUNKAHELY KIALAKÍTÁSÁHOZ

Színérzékelés

A színek fizikai alapját a fény hullámhossza képezi. Emellett fényességben és telítettségben is különböznek egymástól. Aszerint, hogy visszavert fényről, vagy egy fényforrás fényéről van szó, felületi vagy fény-színekről beszélünk.
A felületi színek érzéklete változik a felülettípusok szerint. A fény ugyanis különbözőképpen verődik vissza a fényes, sima illetve érdes, tompa, matt felületekről. Ugyancsak változnak a színek diffúz és koncentrált megvilágítás esetén.

A színek érzelmi hatása

A színérzékelés gyakran a kellemes vagy kellemetlen érzéshez kapcsolódik. A legtöbb ember bizonyos színeket jobban szeret, mint másokat. Az európai emberek színkedveltsége viszonylag állandó: kék, piros, zöld, bíbor, narancssárga és sárga. A közbülső színeket rendszerint kevésbé kellemesnek érezzük, mint a tiszta színeket. Jelentős eltérések vannak azonban abban, hogy egyes emberek az élénk színeket kedvelik, mások a lágyabb, kevésbé telített színeket kedvelik. Bizonyos színek bizonyos érzelmeket váltanak ki. Így például a piros a példa kedvéért az izgalmat vagy haragot. A színek használatánál mindig figyelembe kell azonban venni, hogy a színek nem egymagukban hatnak, hanem mindig a szomszédos színekkel keveredve, illetve az építészeti kialakítással összhangban.


AZ AKUSZTIKAI KÖRNYEZET

Az akusztika hatása a dolgozóra

Zaj van mindenütt: az utcán, a lakásban és az üzemben egyaránt. A technika fejlődésének egyik fájdalmasan káros következménye, hogy egyre kevesebb valóban csendes helyet lehet találni földünkön.
A munkapszichológusokat már régóta érdekli az üzemi zaj hatásainak kérdése. Az üzemek az utóbbi időben sürgősen igénylik e téren a munkapszichológusok segítségét is. Hazánkban orvosok és pszichológusok a 60-as években az ipar legkülönfélébb területein jelentős erőfeszítéseket tettek a zajártalom megelőzésére, illetve csökkentésére. Üzemeink egy része már ekkor igen komolyan vette a zaj elleni küzdelmet. 1970-től kezdődően számos "zajszabvány" lépett hatályba hazánkban.
Az üzemi zajártalom-vizsgálatok módszertana világszerte eléggé általános. A vizsgálat főbb részei a következők:

1. A zaj fizikai vizsgálata:

A zajártalom ellen védekezés

A zajártalom elleni védekezés rendszerint a pszichológus közreműködését is igénylő műszaki, szervezési és orvosi feladat. A nagy intenzitású zajok elleni védekezés néhány módszere:
I. A zajforrás csökkentése
- Kevésbé zajos gépek vásárlása (Természetesen ez a legköltségesebb)
- A meglevő gépeken való szerkezeti változtatások
- Hangtompítók, hangszigetelők, hangelnyelő burkolatok használata
- Rugalmas alátét használata
II. A mennyezet megfelelő kiépítése, a falak burkolása, a tetőtérbe belógatott hangelnyelő falak elhelyezése.
III. Megfelelő munkaszervezéssel biztosítjuk, hogy a dolgozók ne legyenek hosszabb ideig egyfolytában károsító zajnak kitéve. Zajmentes pihenőhelyek biztosítása.
IV. Egyéni védőeszközök biztosítása. (Üvegvatta, füldugó, fültok, zajvédő sisak)

Rezgések hatása és az ellenük való védekezés

A rezgések elleni harc időszerű és bonyolult feladat. A műszaki fejlődés jelenlegi viszonyai között nagy sebességű és nagy teljesítőképességű berendezéseket hoznak létre, állandóan bővül a működtetett eszközök és berendezések választéka. Ma már általánosan elterjedtnek tekinthetőek a különféle gépesített kéziszerszámok, a véső-, szegecselő-, fejt és fúrókalapácsok, a döngölőgépek és sok más forgató hatású szerszám.
Mindezek nélkül elképzelhetetlen a műszaki fejlődés. Bármilyen praktikusak is azonban ezek, többnyire komoly hátrányuk, hogy erős rezgéseket adnak át a dolgozók szervezetének. Ezek viszont súlyos megbetegedésekhez vezetnek. A rezgések elleni védekezés formái hasonlóak a zajártalom elleni védekezés formáihoz.

A rezgések elleni védekezés

a. A rezgés csökkentése a rezgés forrásánál
b. A dolgozó és a munkaeszköz közé iktatott rezgéscsillapítók
c. A regés keltő szerszámok állapotának rendszeres ellenőrzése
d. Egyéni védőeszköz
e. A rezgési ártalmaknak kitett dolgozók munkarendje
f. Megelőzési szabályok


MUNKAHELYI KLÍMA

Munkahelyi klíma hatása a dolgozóra

Tapasztalati tény, hogy az ember jó közérzetét és teljesítőképességét nagymértékben befolyásolják a környezet klimatikus feltételei. A túlzott meleg vagy túlzott hideg például nem csupán kellemetlen lehet, de szélsőséges esetben nagyobb megterhelést róhat a szervezetre, mint maga a munkavégzés. A fokozott légáramlás súlyos izületi megbetegedésekhez vezethet.
Munkahelyi klímát meghatározó tényezők
Amikor a munkahelyi klímáról van szó, többen csupán a hőmérsékletre gondolnak. A munkahelyi klíma azonban lényegesen több összetevő együttes hatása alapján alakul ki. Ezek a tényezők a következők :

Mivel a levegő nyomása csak kevés munkahelyen változik lényegesen (pilóták, búvárok), ezért ezt a tényezőt elhanyagolhatjuk. A közgondolkodásnak annyiban igaza van, hogy a munkahelyi klímát elsősorban befolyásoló tényező a levegő hőmérséklete. Az ember hőérzetének kialakulásában azonban a levegő páratartalma, mozgása, és a hősugárzása is hozzájárul. Az effektív hőmérsékletet úgy határozzuk meg, hogy a száraz hőmérséklet és a nedves hőmérséklet értékét a megfelelő nomogramban egy egyenessel összekötjük.

A munkahelyi klíma fiziológiai hatásai

Az emberi szervezet legfontosabb életműködéseinek fenntartásához állandó hőmérsékletre van szüksége. A megengedett hőmérsékleti határok igen szűkek (sör!!). A külsőbb részeken a hőmérséklet nagyobb határok között mozoghat, és ez általában 3-4 fokkal alacsonyabb a belső hőmérsékletnél. Ez jelentős védelmet nyújt a belső szerveknek túlmelegedés ellen.
Már az előbbiekből is következik, hogy a nem megfelelő klímakörülmények elsősorban a vérkeringésre és az anyagcserére vannak nagy hatással. Hogy a különösen hideg vagy meleg környezetben végzett munka milyen tartós károsodásokat okozhat, ezt mind ez ideig nem sikerült kimutatni. Kétségtelen, hogy az emberi szervezet bizonyos határok között tud alkalmazkodni a munkakörnyezet extrém klimatikus feltételeihez is.
Hogy az egyes dolgozók milyen munkahelyi klímát tekintenek ideálisnak, ez jelentős mértékben szubjektív megítélés kérdése. Természetesen a szubjektív megítélés is jelentősen hozzájárulhat a hangulathoz, mely befolyásolja a munkakedvet.
Mint az egyéb környező tényezőknél, az üzemi klíma esetében is arra kell törekedni, hogy megközelítse a dolgozók számára legkellemesebb értékeket. Ez sok esetben igen nehéz és költségesen megvalósítható feladatot jelent. Különösen ha a tervezésnél nem gondoltak rá és így utólagos korrekcióra van szükség.
Ha megfelelő műszaki intézkedések mellett nem lehet elérni azt, hogy a klimatikus viszonyok az egészségügyi rendelkezések által megszabott határok között legyenek, akkor egyrészt szervezési intézkedéseket kell hozni, másrészt különleges védőeszközökkel biztosítani kell a hőmunkások egyéni védelmét.
Hőmunka esetén mindig különös gondossággal kell megválasztani a dolgozók védőfelszerelését.

A légszennyeződés problémája

Könnyen belátható, hogy a levegő tisztaságának biztosítása nem elsősorban pszichológiai, hanem egészségügyi, műszaki, technológiai probléma. Megoldása az egyes dolgozóknak és az egész üzemnek az érdeke. A zsúfoltság, a kielégítő légcsere hiánya önmagában is a levegő "elhasználódásához" vezethet. A kilélegzett levegő ugyanis 4-5% szén-dioxidot tartalmaz.
Különösen az irodákban szoxor szinte "vágni lehet a füstöt", s ez "passzív" dohányosoknál rossz közérzetet, fejfájást eredményez. Gyakori, hogy a munkahely levegője, párás, gőzös. Ez - mint a korábbiakból már kiderült - túlzottan alacsony, vagy magas hőmérséklettel párosulva a hőháztartás felborulásához vezet.
Mindezeknél jelentősebb a szerepe azoknak a légszennyeződéseknek, amelyek sajátos egészségromláshoz vezetnek. Ilyenek a különféle vegyi anyagok kipárolgási gőzei, valamint a gázok, a füstök és porok. Évről évre mind nagyobb mennyiségű vegyi anyag kerül felhasználásra, különösen bizonyos iparágakban, mint például a gyógyszeripar.
Károsak lehetnek:

A légszennyező anyagokat többféleképpen csoportosíthatjuk. A légszennyeződés mértékét több dolog is befolyásolja. Ezek közül a fontosabbak: valamely anyag illékonysága, poroldó képessége, a levegő hőmérséklete, az alkalmazott technológia, a légszennyező folyamatok időtartalma, és a szellőztetés.
A levegőszennyezés csökkentése gyakran csak technológiai újítással érhető el. A védekezés módja a gondos szervezés, a munkavédelmi előírások gondos betartása. Fontos körülmény az is, hogy a munkahely légtérbe egyszerre több szennyező anyag is kerülhet. Ilyen esetben a hatások összegződnek, jellegükben és intenzitásukban megváltoznak. Az ipari toxikus anyagok hatását a meteorológiai tényezők, de különösen a mikroklíma tényezői befolyásolják erősen. Elsősorban a munkahely magas léghőmérséklete játszik fontos szerepet, ugyanis a legtöbb veszélyes anyag pótlása a hőmérséklet emelkedésének függvényében változik, és melegben szaporább a lélegzetvétel is, gyorsul a vérkeringés, így a gázok felszívódása nagyobb mérvű lesz.

Meteorológiai tényezők

Közismert tény és a biometeorológiai, meteoropszichológiai vizsgálatok hazánkban is sokoldalúan bizonyították, hogy az időjárás elemeinek változása hatással van közérzetünkre, hangulatunkra és így közvetve termelékenységünkre és a munkabiztonságra is. A meteorológiai tényezők befolyása egyenlőre csupán a fantasztikus regények lapjain és jövőkutatók írásaiban szerepel. A meteorológiai jelenségek előrejelzésének hasznosítása azonban már nem csupán a hazai iparban, de az orvostudományban, sőt a pedagógiában is több helyen eredményesen felhasznált gyakorlat.

A dolgozókra ható meteorológiai tényezők

Még ha nem is ismerjük pontosan azokat a tényezőket, amelyek közvetlenül felelősek a meteorológiai helyzet változásai nyomán az emberben kialakult hatásokért. A légnyomás változásával kapcsolatban megfigyeltek vegetatív idegrendszeri folyamatokat és pszichés változásokat egyaránt. A hőmérséklet ingadozása a szervezet hőháztartását reguláló mechanizmusokat terheli. A légnedvesség, illetve a relatív nedvességtartalom a szervezet hőleadását befolyásolja, ugyanígy a légmozgás is. Régi megfigyelés, hogy az egyes emberek nagyon különbözőképpen érzékenyek az időjárás változásaira. Már Hippokratésznél is találhatók utalások a hideg, a meleg, a száraz, és a nedves levegőre érzékeny emberek típusaira. A mai értelembe vett időjárás-érzékenység típusokról csak a 30-as évektől kezdtek el beszélni. Így kétféle alapvető típust különböztethetünk meg:



Egy szintet vissza, vagy vissza a főmenübe.