A monitor feladatai:
A monitor a karaktereket és a képeket a képernyőn lévő
képpontok, ún, pixelek kigyújtásával jeleníti meg. A színes
monitoroknál a képet egy vörös, egy zöld és egy kék összetevő
alkotja, e három elem különböző intenzitással történő
kivilágításával a monitor képes színének megváltoztatására (additív
színkeverés).
A monitorok fontos jellemzője a méret. A képcsőátló mérete határozza meg a megjelenítő
méreteit. A méreteket collban adják meg. Elterjedt képcsőméret napjainkban a 14". A
nagyobb méretű monitorok élvezhetőbb képet biztosítanak.
A monitorok többsége ma már digitális vezérlést tartalmaz, mely a különböző
felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet. A 15"-os és a nagyobb
monitoroktól elvárható az 1024x768-as felbontás, és hogy legalább 70-72 Hz-es non-
interlaced módban jelenítse meg a képet.
A másik fontos jellemző a monitor frekvenciája. A teljes képernyőnyi kép
megjelenítéséhez elektronsugárral kell ismétlődően pásztázni a képernyőn. Mindegyik
pásztázás során megvilágítja a vörös, a zöld és a kék képpontokat. Az állókép tartásához is
folyamatosan kell frissíteni a képpontokat. Ezért a monitornak nagyon gyorsan kell mozgatnia
az elektronsugarakat. Ha azt szeretnénk, hogy villogásmentes képet kapjunk, akkor legalább
60 képet kell kirajzolnia az elektronsugárnak másodpercenként, ezt hívjuk sorfrekvenciának.
Ez VGA módban pl. 640x480=28800 sor másodpercenként. Az elektronsugárnak
28800x640=18432000 képpontot kell kigyújtani másodpercenként, ezt pontfrekvenciának
hívjuk. A monitorok a pixelsorokat balról jobbra frissítik, amikor az elektronsugarak elérik a
képernyő jobb szélét, a monitor kikapcsolja az elektronágyúkat, és rááll a következő sor
elejére. Ha az elektronsugár eléri a képernyő alját, a monitor kikapcsolja az elektronágyúkat,
és visszaállítja őket a képernyő bal felső sarkába. Azt a számot, amellyel a monitor a teljes
képernyőt frissíti, függőleges frissítési rátának nevezik. A szokásos függőleges frissítési ráta a
másodpercenkénti 50-től 100-ig terjedő tartományban van.
A felbontás a monitor által megjeleníthető pixelek számának leírására szolgál, szorzatként
adják meg, az egy képernyősorban található képpontok számának és a képernyősorok
számának szorzataként. Minél nagyobb a felbontás, annál élesebb a kép. A monitor
élességének jellemzője a képponttávolság, amit a két szomszédos színű képpont közötti
távolság határoz meg. Ez a távolság általában 0,21-0,31 mm közötti érték.
A kép megjelenítéséhez állandóan jeleket kell továbbítani a videokártyáról a monitorhoz.
Nagyobb felbontás esetén a monitor által frissítendő pixelek száma több, és vannak olyan
monitorok, amelyek erre nem képesek. Az ilyen monitorok egy interlacingnek nevezett
technika segítségével frissítik a képernyőt, melynek lényege, hogy az elektronsugár először a
páratlan sorokat rajzolja ki, majd a páros sorokat, ami azt jelenti, hogy a kép félképekből áll
össze, a hagyományos TV-készülékeknél is ezt alkalmazzák. A non-interlaced monitoroknál
az elektronsugár teljes képet rajzol a képernyőre.
A gyártás során az alkatrészek értékei csak bizonyos tűréseken belül felelnek meg az előírt
értéknek, ezért torzítás jön létre.
A monitoroknál jelentkező geometriai torzítások:
A gyártók törekednek olyan eszközök létrehozására, amelyek energiatakarékosan működnek, ergonomikus kialakításúak. Az ún. GREEN monitort alacsony sugárzás jellemzi, kicsi a reflexiója és villogásmentes a kép. A káros sugárzás minél kisebb szinten tartása a megfelelő árnyékolással és az eltérítő rendszer megfelelő kialakításával lehetséges.
LCD KIJELZŐK
Az LCD kijelzők a hordozható számítógépek képmegjelenítő eszközei (ma már létezik
asztali változata is). Szerkezeti felépítésük szerint van aktív mátrix felépítésű (TFT – Thin
Film Transistor). A megjelenített kép kontrasztja jó minőségű, a látószög jó, a feléledési idő
20 ms körüli, az előállítása bonyolult, az ára magas. A másik típus a passzív mátrix felépítésű
(DSTN – Dual Super Twisted Neumatic). A megjelenített kép kontrasztja alacsony, a látószög
kicsi, a feléledési idő 250 ms körüli, előállítása egyszerűbb, ára alacsonyabb.
A monokróm kijelző képpontjainak száma 640x480, valamint 64 árnyalat megjelenítésére
képes. A képpontok mátrix elrendezésűek. A szemcsék átrendeződése időt vesz igénybe, ezért
általában a kijelző vezérlés szempontjából két részre van osztva azért, hogy még elfogadható
képfrissítést tudjanak biztosítani. Mind a monokróm, mind a színes LCD kijelzőnél
segédfényforrásra van szükség ahhoz, hogy a megjelenített kép jól látható legyen, és a
kontraszt is megfelelő legyen. A segédfényforrást a kijelző alatt
helyezik el, mely egy fluoreszcens lámpa (Cathod Fluorescent
Tube). Ez tulajdonképpen egy kis neoncső, 4-5 mm átmérőjű, 150
mm hosszú, teljesítményfelvétele 3-6 W, feszültségigénye 350-
450 V váltakozófeszültség.
A színes LCD kijelzőknél képponthármasokból alakítják ki az
LCD-t, egy képpontban megtalálhatjuk az R, G, B szemcséket. Az
LCD belsejében színszűrők vannak elhelyezve, mely a fényt felbontja
a három alapszínre. Minden képponthoz három tranzisztor tartozik, így a
tranzisztorok száma 3x640x480.