Böhm-zebra

Rendszertani hely : osztály: emlosök ( Mammalia ); rend: páratlanujjú patások ( Perissodactyla ); család: lófélék ( Equidae )

Leírás : A Böhm-zebra marmagassága 130-140 cm, testtömege pedig 225-320 kg közötti. Alakját tekintve a lóra emlékeztet, de a Böhm-zebráknak gyakran igen igen gömbölyded a hastájékuk, s ezért elhízottnak tunnek. Legfeltunobb sajátossága feltuno csíkozata, amely fehér alapon sötétbarna csíkokból áll.

Elterjedés, élohely : A Böhm-zebra tulajdonképpen az alföldi zebra (Equus burchelli) egyik alfaja. Maga az alföldi zebra Szomália és Etiópia déli részétol egészen Mozambikig, illetve nyugat felé Zaire keleti határvidékéig, délnyugaton pedig Angoláig és Namíbiáig egy meglehetosen nagy területen oshonos, ahol általában a füves, néhol fás szavanna a jellemzo. A Böhm-zebra ezen a területen belül a Zambézi folyótól északra eso területeken él, leginkább Kenyában és Tanzániában gyakori.

Életmód, táplálkozás : A Böhm-zebra elsosorban fufélékkel táplálkozik. Általában 5-20 egyedbol álló ménesekben él, a méneseket mindig egy eros, domináns csodör vezeti. Azokon a területeken, ahol dús legelok vannak, ezek a ménesesek találkoznak, s gyakran alkotnak több száz egyedbol álló csoportokat, amelyek a táplálkozás idejére verodnek össze. A nagy csordák általában nem csak zebrákból állnak, gyakran társulnak gnúkkal, jávorantilopokkal, struccokkal, néha zsiráfokkal is.

Szaporodás, egyedfejlodés : A vemhességi ido nagyjából tizenkét hónap, s egyszerre általában csak egyetlen zebracsikónak ad életet az anyaállat. Az újszülött zebrának egészen furcsa testarányai vannak. Az apró testhez aránytalanul hosszú végtagok tartoznak, ám ahogy a kiscsikó fejlodik, fokozatosan kialakulnak a felnottekre jellemzo testarányok.

Érdekességek : Kevesen tudják azt, hogy többféle zebra is létezik. A természettudósok ma három zebrafajt különítenek el. A legnagyobbra a Szomáliában és Etiópiában honos zsinóros vagy Grevy-zebra (Equus grevyi) no meg. A valódi vagy hegyi zebra (Equus zebra), amely maga is egy-két alfajból álló faj, Dél-Afrikában, illetve Namíbiában és Angolában oshonos. A leggyakoribb az alföldi zebra, amelynek számos alfaja közül a Böhm-zebra a legelterjedtebb. A különféle zebrafajok elso látásra nehezen különböztethetoek meg, de kis gyakorlattal bárki különbséget tud tenni az egyes fajok között, elsosorban a csíkozat alapján. Az alfaji hovatartozás meghatározása már nehezebb feladat, amely sokszor még a szakembereknek is nehézséget okoz, de a Böhm-zebra igen jól megkülönböztetheto az alföldi zebra többi alfajaitól. A különféle zebrafajok és alfajok csíkozatának változatosságát egyébként Állatkertünk egykori igazgatója, dr. Anghi Csaba igen behatóan kutatta. Azt azonban, hogy pontosan mire is szolgálnak a zebrák csíkjai, ma még nem tudjuk, bár legalább hétféle különbözo elmélet született e jelenség magyarázatára.

A Budapesti Állatkertben látható Böhm-zebrák az Afrika-társaskifutó lakói, ahol jávorantilopokkal és struccokkal élnek együtt. Az Állatkert így igyekszik bemutatni a többféle fajból álló csordákat, amelyek oly jellemzoek a kelet-afrikai szavannákra