//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\

Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.

Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

Az avantgarde és az izmusok a művészetekben és az irodalomban. A magyar avantgarde.

Az AVANTGARDE ( " előőrs " ) gyűjtőfogalom. a XX. század első éávtizedeinek újszerű irányzatait, áramlatait jelöli. Képviselőit a művészi forma radikális megújításának célja vezette, s ennek érdekében elvetették a korábbi művészetek formai hagyományait. Az avantgardisták rendszerint csoportosan léptek fel, programjukat kiáltványok formájában nyilvánították ki. Nemcsak sikerre, hanem minél nagyobb feltűnésre is törekedtek. Az avantgarde története az izmusok története is, a kort, amelyben elterjedtek, SZÉP KORnak is nevezték.

Az izmusok története a FUTURIZMUSsal kezdődött. Kezdeményezője az olasz MARINETTI volt, aki 1909-ben hirdette ki kiáltványát ( Egy versenyautó dinamizmusa ). Oroszországban MAJAKOVSZKIJ volt a legnagyobb képviselője, aki 1912-ben 3 társával együtt Pofonütjük a közízlést címmel adott ki egy kötetet. A futuristák odavoltak a technikai fejlődésért, a sebességért, az " én " mértéktelen szabadságát hirdették. Lázadtak a harmónia és a jólneveltség ellen, a klasszikus ízlés szétrombolására törekedtek.

Az EXPRESSZIONIZMUS Németországban indult útjára, fénykora az 1910-es évekre esik. Lényege, hogy nem a világról szerzett külső benyomásokat rögzíti, hanem a művész lelkében levő tartalmakat akarja szabadon kifejezni. A festészetben KOKOSCHKA, MARC, az irodalomban BECHER, WERFEL és BRECHT a legjelentősebb képviselői. A magyar expresszionizmus legjelentősebb képviselője KASSÁK LAJOS.

A KUBIZMUS az imperializmus legteljesebb ellentéteként jelentkező avantgarde irányzat, elsősorban a festészetben hatott. Három szakaszra tagolódik:

1. A plasztikus k. a testek térbeli jellegzetességeinek hangsúlyozására törekedett, ezért általában geometriai formákra egyszerűsítette le azokat ( Picasso ).

2. Az analitikus k. jellegzetessége, hogy több nézetből ábrázolt ( Braque művei ).

3. A szintetikus k. síkidomokból állította össze kompozícióit, az irányzat már átmenet az absztrakt festészetbe ( Picasso ).

A DADAIZMUS ( " falovacska " ) az 1910-es évek derekán alakult ki. Képviselői az I. világháború szenvedései közepette tagadták és kétségbe vonták a józan ész használhatóságát. Legfőbb kifejezési eszközük a meghökkentés, a botrány. A világban uralkodó zűrzavart értelmetlen kompozícióikkal akarták kifejezni. A dadaista költők verseiket véletlenszerűen kiválasztott, értelmetlen szavakból rakták össze. A mozgalom vezéralakja TRISTAN TZARA volt.

A KONSTRUKTIVIZMUS szintén az 1910-es években bontakozott ki. Képviselői a természeti tárgyak ábrázolása helyett szigorú mértani formákból építették fel kompozícióikat. Az irányzat legkiemelkedőbb képviselője PIET MONDRIAN volt.

A SZÜRREALIZMUS volt a legnagyobb hatású avantgarde irányzat. Franciaországban bontakozott ki a 20-as évek közepén. Képviselői a fantázia, az irrealitás világába húzódtak vissza, igyekeztek az értelmet kikapcsolva alkotni. Arra törekedtek, hogy a racionális világképen felülemelkedve hallucinációk, víziók és álomképek segítségével a valódinál is " valódibb " világképet adjanak. A szürrealista stílust a szokatlan és egyéni képek, képsorok, sajátos szóösszetételek és jelzők jellemzik. Képviselői: ANDRÉ BRETON, PAUL ÉLUARD, LOUIS ARAGON.