//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\

Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.

Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A humánum eszméje és antifasiszta mondanivaló József Attila és Radnóti Miklós lírájában

A német nácizmus hatalomra jutása hatással volt a magyar költőkre is, köztük JÓZSEF ATTILÁra és RADNÓTI MIKLÓSra

József Attila az Eszmélet c. versében adott hangot pesszimizmusának a nácizmus előretörése miatt. A fasizmus, a totalitarizmus rendjét igazán azonban a Levegőt ! c. költeményében utasította el először. A műben az éjjel a külvárosban bandukoló költőr látjuk, akire rátör a magány. Szembejön vele egy alak, akiben akár támadót is sejthet. Ez döbbentette rá a költőt a társadalom kiszolgáltatottságára.

A Dunánál c. vers szintén a táj bemutatásával kezdődik. A költőt a víz mellett ülve látjuk, a víz az ősöket juttatja eszébe. Tiltakozik a fasiszta fajelmélet ellen, a Duna menti népek összefogásának szükségességét hirdeti.

Az Ars poetica c. költeményben hangot adott gyűlöletének azokkal a költőkkel szemben, akik bedőltek a náci eszméknek, s ezek szellemében alkottak.

Radnóti Miklós ígéretes tehetségként kezdte pályáját, a kor szorítása tette őt nagy költővé. A halál árnyékában is nagyot tudott alkotni. Nagysága abban rejlik, hogy belenyugodott sorsába, senkit sem hibáztatott ezért. Költészete a sorson felülemelkedő emberi művészet dokumentuma.

Első verseire az avantgarde volt hatással, a 30-as években alkalmazkodott az akkor divatos költészethez. A fasizmus veszélye először Mint a bika c. versében jelent meg. Leírja, hogy míg nem fenyegetett a veszély, vígan élte életét, de most, a halál árnyékában nem menekül, hanem szembeszáll vele. A Járkálj csak, halálraítélt c. kötet verseiben a világot torz természeti csodaként ábrázolja, bemutatja a kort, amely az egész emberiségre nézve fenyegető.

A Meredek út c. kötetben jelent meg az I. Ecloga. A költő és a pásztor találkozását írja le benne. Az időjárásról beszélgetnek, majd fokozatosan áttérnek az időszerű eseményekre - a spanyol polgárháborúra. A költő tölgyfához hasonlítja magát: tudja, hogy meg kell halnia, de azért ír.

Sem emlék, sem varázslat c. versében már búcsúzik a költő. Belenyugszik sorsába, már nem remél védelmet senkitől. Nem gyűlöl, nem hibáztat senkit, csak abban bízik, hogy majd az utókor elégtételt szolgáltat neki.

A VII. Eclogában a fogságban levő költő magát kérdezgeti, mi lehet otthonával. Hazagondol az alvó lágerből, s míg társai a vigaszt az álmokban, ő az emlékekben keresi.

A la recharche ... c. művében felidézi a régi emlékeket, kérdezi, hogy hová tűntek régi költőtársai. Azt fájlalja, hogy sok a töredék - sok nagy művész a háború miatt nem fejezhette be életművét.

Az Erőltetett menet c. költeményében azt ábrázolja, hogyan hajtották a bori lágerből a foglyokat Németország felé. A verset 2 részre oszthatjuk:

1. Értelmetlennek találja, hogy valaki felkeljen, ha már elbukott, bízva abban, hogy még megmenekülhet.

2. Felidézi régi emlékeit, felébred benne a remény, ezért kéri, ha ő is elbukna, emeljék fel.

A Razglednicákat a bori notesz néven ismert füzetbe írta. Négy van belőlük:

1. A visszavonulás zűrzavarát örökíti meg.

2. A békés idillt szembeállítja a háború borzalmaival.

3. Az elgyöngült, beteg emberek lelkiállapotát örökíti meg, megkezdődnek a kivégzések.

4. Bemutatja a kivégzések egyikét, előre látja sorsát.