//////////////// © Mészáros Attila \\\\\\\\\\\\\\\\

Ez a dokumentum a http://www.nexus.hu/pantagruel/index/ oldalról származik. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illetik. Amennyiben a szerző külön rendelkezik a szöveg felhasználási és terjesztési jogairól, az alábbi megjegyzések alá vannak rendelve az ilyen jellegű megkötéseknek. Ugyancsak ő a felelős azért, hogy ennek a dokumentumnak elektronikus formában való terjesztése nem sérti mások szerzői jogait.

Az oldal üzemeltetője/tulajdonosa fenntartja magának a jogot, hogy ha kétség merül fel a dokumentum szabad terjesztésének lehetőségét illetően, akkor azt törölje az oldal szabadon letölthető állományából. Ez a dokumentum elektronikus formában szabadon másolható, terjeszthető, de csak saját célokra, nem-kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz, változtatások nélkül és a forrásra való megfelelő hivatkozással használható. Minden más terjesztési és felhasználási forma esetében a szerző/tulajdonos engedélyét kell kérni. Ennek a copyright szövegnek a dokumentumban mindig benne kell maradnia.

A középkor európai irodalma. Latin nyelvű irodalom Magyarországon.

A magyar nyelvű irodalom első emlékei.

Középkornak az a kb. egy évezredes szakaszt nevezzük, amely a Nyugat-római Birodalom bukásával ( 476 ) kezdődött. A hűbéri társadalmi rend kialakulásával megindult a középkori műveltség fejlődése is. A középkori ember a természeti világ Istentől való rendjét öröknek és változatlannak tartotta, minden emberi eseményt vallásos megnyilatkozás kísért. A művészet sem az embert tartotta szükségesnek, hanem az általánost.

Az egyházi irodalom a 11. században indult fejlődésnek. Első alkotásai a szentek életét feldolgozó legendák voltak. A legtöbb legenda ASSISI SZENT FERENC alakjához kapcsolódott, aki maga is költő volt ( Naphimnusz ). Ő a ferences rend alapítója.

A világi irodalom kezdeteit a vitézi énekek jelentik. Közülük legjelentősebb a francia Roland-ének vagy az orosz Igor-ének. A lovageposzok virágzása a breton mondakör elterjedésével kezdődött. Központjában Artus király áll a kerekasztal lovagjaival, a mondakör másik két jelentős darabja a Trisztán és Izolda, valamint a Grál-monda. A német lovagi epika alkotásai közül legfontosabb a Nibelung-ének.

Provence-ban alakult ki a 11. század végén a trubadúrlíra. Udvari költészetet jelentett, a költemények egy-egy imádott hölgy felé irányultak. A trubadúrköltészet azt hirdeti, hogy a szerelem a legnagyobb érték. A trubadúrok német követői a minnesängerek, legjelesebb képviselőjük WALTER VON DER VOGELWEIDE ( Unter der Linde ).

A 14. és 15. századok már a középkor alkonyát jelentik. Itáliában új irányzat van születőben, a reneszánsz, a fejlődést azonban megállítja a százéves háború ( 1337-1453 ). A lovagi kultúra továbbélése mellett megindul az angol és olasz nyelvű polgári irodalom, melyenk egyik legjelesebb képviselője DANTE ALIGHIERI ( 1265-1321 ).

Dante a középkori szellemiség összegzője, egyben a születő reneszánsz korai képviselője. Firenzében élt, a város ekkor Itália legfontosabb kulturális, tudományos és irodalmi központjai közé tartozott. Életében politikának és költészetnek egyaránt nagy szerepe volt. Döntő élményt jelentett számára Beatrice, aki egy életre befolyásolta költészetét. Halála után neki írta Vita Nuova c. ciklusát, s az Isteni színjátékban ( Divina Comedia ) is megörökítette.

A Színjáték misztikus utazás a poklon, purgatóriumon és a mennyországon keresztül. Vergilius vezeti át Dantét a pokol körein, amelyek tölcsérszerűen helyezkednek el a Föld belsejében. A Föld középpontjában van a sátán. A purgatórium hegyén található a földi paradicsom, ahol Beatrice várja a költőt. A lány elvezeti Dantét az Istenhez, az út a másvilágon tehát nem más, mint az emberi lélek útja az Istenhez.

A túlvilág egyes körei lelkiállapotok. Mindegyik körbe más bűne miatt kerül az ember. A paradicsomba a hit erőssége alapján kerülhetnek a lelkek, az üdvözüléskor az ember megszabadul evilági korlátaitól.

A mű kulcsszáma ahármas. A mű három részből áll, mindegyik rész 33 énekből. Egy-egy versszak három sorból áll, neve ezért tercina. Rímképlete: a b a b c b c d c d e d e f e .

Dante e művében összegzi a középkor világképét, de már nemzeti nyelven. Felidézi az antik kultúrát, így előkészíti a talajt a reneszánsz számára.

FRANCOIS VILLON a 15. századi francia költészet lírikusa volt. Rövid élete során mindent megjárt ( Sorbonne, rablóbanda, bujdosás ), a vágáns költészet egyik képviselője. Egyszer halálra sebezte egyik társát, a meneküléskor írta meg a Kis Testamentumot. A mű szövege monoton felsorolás, a költő nemlétező javait osztja szét barátai és ellenségei között. A Nagy Testamentum ehhez hasonlóan végrendelet, amelynek megírására betegsége késztette. A mű számvetés életével, vallomás a szerelemről, szegénységről, az elpazarolt ifjúságról és mindenekelőtt a múlandóságról. Versei közül legismertebb a Ballada.

A középkori magyar irodalom kialakulásáig göröngyös út vezetett. Az államalapítástól kezdve erőszakos törekvések folytak a pogány hagyományok - sámánénekek, regölés - elfojtására. Ősi hiedelemvilágunk azonban rekonstruálható a népmesék elemeiből - égigérő fa, boszorkányok.

A kereszténység felvétele a fejlett középkori Európához csatlakoztatta Magyarországot. A műveltség színterei itt is a kolostorok és a királyi kancellária lettek. Az írásbeliség latin nyelven folyt, az irodalom alatt értettek számos műfajt:

1. Törvények

2. Oklevelek

3. Szertartási szövegek - Halotti Beszéd és Könyörgés

4. Epigramma, himnusz - Ómagyar Mária - siralom

5. Legendák a szentek életéről - Ráskai Lea, Sövényházi Márta ( másolók )

6. Értekező próza - István király intelmei

7. Annales - évkönyvek, krónikák, gesták

KÉZAI SIMON Gesta Hungaroruma a hun-magyar azonosság jegyében íródott ( 1283? ). A legszebb latin nyelvű krónikát KÁLTI MÁRK szerkesztette 1358-ban, ennek díszes változata a Képes krónika.

A vallási irodalom mellett terjedt el a világias irodalom. A lovagi líra Európához képest későn bontakozott ki, s akkor is csak a királyi udvarra terjedt ki. A lovagi epikának Szent László, a lovagkirály és Toldi Miklós volt kedvenc hőse. A ballada francia földről érkezett ( Molnár Anna balladája ), a szerelmi líra viszont nagyon későn alakult ki ( Soproni virágének ).